Audio/name

Váróterem - "Átlátszó víz legyen " - Cseh Tamás emlékest

Hegyi Norbert és Joós Tamás 2013-ban határozták el, hogy Cseh Tamás születésének 70. évfordulójára Átlátszó víz legyen címmel emlékestet állítanak össze. A műsor az Ascher Oszkár színházban készült és ott is mutatták be, az előadók azóta az ország legkülönbözőbb pontjaira viszik el az örökérvényű és minden korosztályt megszólítani képes dalokat.
SzE
https://www.facebook.com/csehtamasnap/
http://www.joos.hu/

Cseh Tamás emlékest - Átlátszó víz legyen

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező.
Bereményi Gézát (született Vetró Géza, Budapest, 1946) hat éves koráig anyai nagyszülei, Bereményi Sándor és Róza nevelték Budapesten, a Teleki tér 9-ben. Mikor hatéves korában az édesanyja újból férjhez ment, vezetékneve Róznerrel változott, 24 évesen viszont felvette az anyai nagyapja nevét, és első publikációi már Beremény Géza néven jelentek meg. 
Közben elvégezte az ELTE-én az olasz–magyar szakot, szinkrondramaturg lett, 1978-től pedig szellemi szabadfoglalkozásúként élte az értelmiségiek életét. A rendszerváltozás után előbb a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője lett, 2012 és 2017 között a fővárosi Thália Színház főigazgatója volt. Mellette alkalmanként filmeket rendezett, melyek közül az Eldorádó (1989), A turné (1993) és A Hídember (2002) a legjelentősebb. 
Popkulturális szempontból viszont kétségkívül a legfontosabb, hogy 1970-től <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a> alkotótársa, dalainak szövegírója volt. Emellett írt lemezeket Udvaros Dorottyának (Átutazó, 1985), Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek (Hallgass kicsit, 1987), illetve Für Anikónak (Nőstény álom, 2006), valamint dalokat Gerendás Péternek, a 30Y-nak és az utóbbi években a Halott Pénz-tag Járai Márknak. 
1970-ben Cseh Tamással nem éppen ideális körülmények között ismerkedett meg. Miként a 24.hu-nek 2022 nyarán adott <a href="https://24.hu/kultura/2022/09/22/beremenyi-geza-interju-beremenyi-kalapja-portrefilm-cseh-tamas-jarai-mark-magyar-copperfield-irodalom-film-politika/">interjújában</a> mesélte: „Tamás akkor épp üldöztetési mániásnak mutatkozott. Azt gondolta, hogy belügyis vagyok, akit ráállítottak. Ezért nem volt hajlandó a novelláskötetemet sem elolvasni.
(…) Találkozásunk előtt amúgy sosem hallottam énekelni. Amikor másnap délután fölmentem hozzá, játszott egy dallamot, amiből annyi kiderült, hogy folyamatosan tud játszani gitáron, és a saját dallamát játssza, és franciás jellegű, tehát sanzonszövegfélét kéne írnom. Megírtam a szöveget, nagyon gyorsan, elé toltam, hogy énekelje vissza. Még betűzte, de már meg lehetett állapítani, hogy saját hangja van. Aztán írtam egy másodikat még aznap, a Vacak kis város című dalt. 
(…) A Vacak kis város jó volt, így már másnap odaköltöztem hozzá, és megint írtunk. Akkor azt gondoltam, hogy megy ez, csak lehet, hogy billenékeny, és itt egy idő múlva már bajok lesznek. (…) Megállapodtunk, hogy addig folyik az együttműködésünk, amíg az egyikünk azt nem mondja, hogy elég volt. Ha valamelyikünk ezt mondja, a másiknak nem szabad megkérdezni, miért, hanem alá kell vetnie magát, és akkor egyszerűen megszakad a dolog. Ezt követően együtt laktunk másfél vagy két évig, akkor én mondtam azt, hogy elköltözöm. Nem kérdezte, hogy miért.”
Az együttműködés azonban szerencsére ezzel nem szakadt meg, folytatták tovább, sorra születtek a dalok, százával írták őket, de sokáig ezek nem jutottak el a nagyközönséghez. Aztán Cseh Tamás szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjében, ennek kapcsán kereste meg őket Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója, ahol Cseh Tamás – Kecskeméti Gábor, Márta István és Novák János kíséretében – 1973 márciusában debütált. 1975 telén Cseh megismerkedett Másik Jánossal, és kettejük egyfajta zenei levelezéséből született meg a Levél nővéremnek című önálló est, majd az azonos című nagylemez. 
Cseh és Másik útjai ezt követően ugyan elváltak, de Cseh Tamás tovább írta a dalokat Bereményi Gézával, melyeket 1978-től önálló estként rendre bemutattak (és az estek anyagai nagylemezen jelentek meg). És lettek azok a hetvenes és a nyolcvanas évek egyik legpontosabb szonikus dokumentumai. Mígnem 1982-ben megszakították a közös munkát. Hét évvel később azonban újabb dalokat írtak együtt, és tették ezt a továbbiakban is – lényegében CsehTamás 2009-es haláláig. 
Alkotótársként fura szimbiózisban éltek egymással, Bereményi sorai, mondatai abszolút hitelesen hangzottak Cseh Tamás szájából. Mondhatni, önazonosan. Cseh sokszor hangoztatta baráti társaságban, hogy ő is tudna dalszövegeket írni, csak „a Géza megszakította ezt a képességét. Elvette tőle.”
Miközben persze emiatt időnként kellemetlen helyzetekbe is került. Miként Bereményi az említett interjúban nyilatkozta: „Élve az alkotói szabadságommal, én a saját problémás nőügyeimet írtam meg a dalokban. Szomorú, szerelmes dalszövegek voltak. Egy alkalommal a Tamást körbevették a női rajongók, és épp dicsérték, hogy milyen szépek a dalok, a szerelmes dalok is, csak hát szomorúak. A dicséretet elfogadta, de ennél a résznél élénken tiltakozott, és azt mondta: »Ezek nem az én nőim, ezek a Géza női. Az én nőügyeim sokkal szebbek, és nem ilyen tragikusak.« Ez volt az egyetlen alkalom, amikor tiltakozott valami ellen. De amúgy mindent elfogadott, amit írtam.” 
Becslések szerint az évtizedek során mintegy 1300 közös daluk született.
JBSz

Váróterem - "Átlátszó víz legyen " - Cseh Tamás emlékest

Kapcsolatok

Cseh Tamás emlékest - Átlátszó víz legyen

Bereményi Géza

Váróterem - "Átlátszó víz legyen " - Cseh Tamás emlékest