Song/name

Fekete csend

Az 1970-es évek popzenekara 1964-ben a Phantoms együttes tagjaiból  alakult.
A klasszikus zenészként indult Zádor István vezette zenekar 1965-ben még főként Shadows-, Ventures- és Spotnicks-számokat játszott. 1968-ban kezdtek saját dalokat írni, ezek egyikével (Egyszer volt, hol nem volt) az 1969-es Táncdalfesztivál-on is indultak, de végül a döntőbe nem kerültek be.
A jó képességű zenészekből álló formáció – Turai Tamás (ének), Zádor István (zongora), Vágó Pál (szólógitár), Benkő Róbert (basszusgitár), Köves Miklós (dob) – hiába játszott minőségi slágereket (Van lány még Tudja meg a papád, Hogy én jussak el, Hét bolond, Késett a szó, Tréfás kedvű Jack), hiába léptek fel az Omegával közösen a Kisstadionban, különlegesen hangszerelt, harmóniadús igényes popzenéjével, mégsem tudott igazán befutni. Pedig a hetvenes évek legelején Victor Máté (1945, fuvola, ének) is a zenekar tagja volt, akinek Huszár Erikával írt – se dallamában, se szövegében, se harmóniai megoldásaiban nem a sablonokat követő – szerzeményével (Lélegző furcsa hajnalon) az 1971-es Táncdalfesztivál-on másodikok lettek.
Később a Kexből – Závodi János gitárossal együtt – érkező Somló Tamás adott új fazont a zenekarnak (Micsoda éjjel, Szép Margit), de aztán Somlót elvitte a Locomotiv GT, és a zenekar ettől kezdve tévelyegni kezdett. Hol hard-rockkal (Vad viharban élek, Fekete csend) próbálkoztak, hol súlytalanabb poppal (Szegények nem boldogok, Voltak szép mesék, Senki sem kell), miközben a zenészek jöttek-mentek. Amikor pedig 1975-ben az aktuális gitárosuk, Tusai Péter váratlanul meghalt balesetben, Zádor István feloszlatta a zenekart, és külföldre távozott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 229–231.

Fekete csend

Kapcsolatok

Non-Stop

Innen érkeztél: