Video/name

Zsi Te Hara - Várkonyi Csibészek

Zsi te hara - Várkonyi Csibészek

Ahogy a budapesti fiatalok az 1970-es évek elején rácsodálkoztak a magyar népzenére, és újradolgozták a hagyományt, még jó pár évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ugyanezt az új cigány zenészgeneráció is megtegye. Pedig már a hetvenes évek közepén, 1976-ban megjelent egy autentikus cigányzenei gyűjtés az MHV-nál, a nemzetközileg is díjnyeretes dupla albumot (Magyarországi cigány népdalok) Víg Rudolf gyűjtötte, akinek fia, a balatonos Víg Mihály 1998-ban Cigánydalok címmel emlékezetett meg apja munkáságáról egy szép kiadvánnyal.
Az első és sokáig ezen a területen egyedülinek számító együttes, a nevét egy Bari-versből kölcsönző Kalyi Jag (Fekete tűz) még 1978-ben alakult, jobbára nagyecsedi munkás fiatalokból, akik szülőhelyük dalait és táncait aktualizálták, és igyekeztek megismertetni a – javarészt nem roma – nagyközönséggel. Eleinte munkás szállókban, ifjúsági klubokban és táborokban, kisebb művelődési házakban léptek fel, és már 1979-ben elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere címet. Az első nagylemezre mégis 1987-ig kellett várni, pedig az a zenei világ, ahonnan ők jöttek, az még a kutatók számára is részben feltáratlan terület volt.
A Varga Gusztáv (1959, ének, gitár, tánc) vezette társulat azóta persze bejárta a fél világot, nem csak Európa nagyvárosaiban, de más földrészeken is megfordultak, és több fontos lemezt megjelentettek. Más, rendszeresen át- és újjáalakuló cigány együttesekkel ellentétben az elmúlt huszonöt évben a Kalyi Jag felállása ugyanaz – Varga Gusztáv mellett Künstler Ágnes énekel, Nagy József kannázik és Balogh József gitározik –, és bár ők sem tudtak ellenállni a „mai kor emberét körülvevő populáris zenecsábításának”, utóbbi elemek sosem telepedtek rá a dalokra annyira, hogy a hiteles megszólalás veszélybe került volna.
A Kalyi Jag úttörő szerepe és fontossága tehát elvitathatatlan, s többek között az ő sikereik hatására pezsdült meg a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján hazánkban a cigány folk.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 208–209.

Kalyi Jag

Dorco Band Junior

A Várkonyi Csibészek zenekar 2017 óta létezik. Az akkor még 10-12 éves, Ózd környékéről származó gyerekek alkotta formáció - tehetségüknek és kitartásuknak köszönhetően -, mára az ország egyik leghíresebb cigányzenei együttesévé nőtte ki magát.
A zenekar tagjai, Bari Gyula „Topen”, Lázár Brendon, Lázár Alex, Boros Patrik, Kotta Patrik és Ruszó Dominik autodidakta módon sajátították el a hangszeres tudást. A Common Vibe Egyesület önkéntes pedagógusai és zenészei gondozzák a gyerekek képességeit, tanítva őket és megteremtve a közös zenélés lehetőségeit.
Első sikerüket és az országos ismertséget egy feldolgozásdallal érték el 2017-ben (Bajdázó: Lekapcsolom a villanyt a fejemben). 2018-ban, a Nemzetközi Roma Héten egyedüli zenekarként képviselték Magyarországot Brüsszelben.
2019 áprilisában felléptek az A38 Hajón. A Várkonyi Csibészek és a Barátaik elnevezésű koncert egyik célja adománygyűjtő jellegű volt, a befolyt összeget hangszerekre és fellépőruhákra fordították. A vendégszereplő barátok Oláh Annamari énekesnő (Fókatelep, Meszecsinka) és a Dorco Band Junior voltak.
2021-ben jelent meg első kiadványuk, az online-terjesztésű Parázs EP.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/Commonvibe/">https://www.facebook.com/Commonvibe/</a>
<a href="https://www.commonvibe.hu/varkonyi-csibeszek">https://www.commonvibe.hu/varkonyi-csibeszek</a>

Várkonyi Csibészek és a Barátaik

Orsós Sándor

Bárdos Marcell

Ruszó Dominik

Boros Patrik

Lázár Brendon

Berkeszi Dávid

Miklósi Ákos

Bari Gyula „Topen”

Lázár Alex

Kotta Patrik

Farkas István „Pityu”

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Zsi Te Hara - Várkonyi Csibészek (2019. 04. 13.)

Kapcsolatok