Video/name

zeneszerző: népdal
szövegíró: népdal

Veres az ég - Zuboly

A Dél-alföldit alapító három szaxofonos közül ketten később a hazai etnojazz/világzenei színtér meghatározó alakjaivá váltak. Az önmagát leginkább zeneközelítőként definiáló, zenei polihisztor Ágoston Béla (1966) szerénysége talán csak tehetségével vetekszik. Szaxofonon, basszusklarinéton, brácsán, gitáron, kecskedudán, steel drumon és szájharmonikán játszik, hozzá, ha kell, énekel. Nagy teherbírású, karakteres muzsikus, nyitott és fogékony minden színvonalas produkcióra.
Bő két évtizedes pályafutása alatt többek között a Mecseki Free-ben, a Kispál és a Borzban, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben, a Vízöntőben és a Kampec Dorolesben fújta. Emellett mániákus zenekar-alapító. Felsorolni is reménytelen, mennyi saját formációt vezetett az elmúlt két évtizedben. A legfontosabbak talán az Ágoston Kvartett, az Agostones, az egykoron roppant népszerű, az elektronika, a folk és a hiphop metszéspontjában harsányan ingadozó Zuboly.
No és persze egyik legutolsó alakzata, a Gabona, amelyben egyrészt régi magyar népzenei dallamokat szólaltatnak meg, másrészt modern hangszerekkel megmutatják, miként szólt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik képzeletbeli zenekara, „ha a dobos keletről, a tubás nyugatról, a harmonikás délről, a szaxofonos pedig északról érkezett Budapestre”.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 248–249.
 
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/">https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/</a>

Ágoston Béla

Még a ChatGPT is fejet hajt előttük

„Nagyon szeretem a fejemben összeállt összefüggéseket egy új köntösben átadni a gyerekeknek, lehetőleg úgy, ahogy az elődeimtől nem hallhatták” - nyilatkozta a jazz- és népzenészként, zeneszerzőként, karnagyként és tanárként egyaránt elismert Ágoston Béla, és ez a megközelítés jól jellemzi a Zuboly zenekart, ahol a népzene, a világzene, a hip-hop, a jazz és a világslágerek édeskés dallamai keverednek egy egészen újszerű „masszába”.
A zenekar története 2004-ig nyúlik vissza, amikor Ágoston Béla összehívta a barátait egy közös születésnapi zenélésre. Az akkori felállás olyan sikeres lett, hogy 2005 őszén ebből a „bulizenekarból” alakult meg a Zuboly. A „kocsmazenekarrá” avanzsálás egy lassú folyamat eredménye volt; először a Csiga Presszóban, majd pedig a V. Bejáró nevű helyen léptek fel, hogy aztán 2006-ban már a Kispál és a Borz előzenekarai legyenek.
A Benke Ágoston Félix-szel (dob, egyéb hangszerek), Hock Ernővel (nagybőgő) és Busa Pistával (rap, beatbox) kiegészült zenekar Lovasi András kiadójánál (Megadó) jelentette meg első nagylemezét (Értem a kujonságot, 2007). Erről szinte azonnal sláger lett a Másfélmillió tépés Magyarországon, amely egy kiváló mashupja Rockenbauer Pál műsorának főcímdalának és Chris Isaak Wicked Game című slágerének. A lemez többi dala is ilyen őrült, kiszámíthatatlan keveredése elsőre távolinak tűnő stílusoknak: hip-hop slágerek, Kispál és a Borz, magyar népdalok, Queen, Ennio Morricone és még sok-sok más hatás kavalkádszerű, vidám, pörgős felsoroltatásával vált ki nagy hatást a hallgatóságukban. Mert azért elsősorban koncertzenekarról van szó: ezt bizonyítja például a Kobuci-induló című daluk, amelyben az óbudai szórakozóhelynek állítanak emléket.
A második nagylemezen (Virágoztass engem, 2010) többek között DJ Snare (lemezjátszó), Mr. Masters (ének, rap, dobgép, bongó), Polnauer Flóra (ének), Kőszegi Mátyás (xilorimba) és Móser Ádám (harmonika) működött közre. S bár azóta újabb teljes értékű albumuk már nem jelent meg, egy-egy gyűjteményes albummal (Örök zöld, 2017, Barázdabillegető – Busa 40, 2018) még megajándékoztak bennünket.
Az időközben Szarvas Dáviddal (beatbox) kiegészült Zuboly a mai napig nagy sikerű koncertzenekarként működik.
SzL

Zuboly

Szarvas Dávid

Hárságyi Péter

Benke Ágoston Félix

Hock Ernő

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Veres az ég - Zuboly (2010. 03. 23.)

Kapcsolatok