Video/name

Tündérvilág - Vágtázó Csodaszarvas

Az ösztönös, sámánisztikus punkzenét játszó Vágtázó Halottkémek (VHK) után, hasonló szellemi töltéssel, de már más eszközökkel látott hozzá a világegyetemben rejlő őserő felszínre hozásának Grandpierre Attila csillagász-fizikus-író-dalszerző-énekes, amikor 2005-ben tíz népzenésszel megalakította a Vágtázó Csodaszarvas együttest. Ez a formáció ugyanis egyfajta mágikus világzenét játszik, a magyar népzene legősibb rétegét, az eurázsiai lovasnépek zenéjét elevenítve fel. A két zenekarról szólva Grandpierre Attila így fogalmaz: „A VHK zenéje sokkal közelebb áll a XXI. század rockzenéjéhez, a Vágtázó Csodaszarvas viszont a népzenéhez és ezáltal olyan egyetemes értékekhez áll közelebb, amelyek évszázadok múlva sem veszítenek a jelentőségükből.”
A népi hangszerekkel (koboz, cimbalom, bőgő, kecskeduda, ciszter, hegedű, tambura, csángó dob) előadott szerzemények sajátosan magával ragadó atmoszférát teremtenek a színpadon, a megváltozott hangszerelés új dimenziót ad a korábbi VHK-daloknak, így az elődzenekar rajongótábora mellett a népzene felől érkező hallgatóság számára is képes befogadhatóvá tenni a frontember által képviselt szellemiséget.
Az eurázsiai népzene ősi megjelenési formáit évtizedekig fáradhatatlanul kutató és elemző Grandpierre Attila mellett jelenleg Bakos Csaba, Benkő Róbert, Bese Botond, Fazekas András, Fábri András, Fábri Géza, M. Gebri Bernadett, Molnár Krisztina, Orczi Géza, Rossa Levente Bors és Vaskó Zsolt alkotta Vágtázó Csodaszarvas az elmúlt másfél évtizedben négy stúdióalbumot jelentetett meg (Tiszta forrás, 2006, Végtelen Ázsia, 2008, Csillaglovaglás, 2011, Örömtüzek a világ tetején, 2017), amelyek közül a Tiszta forrás és a Végtelen Ázsia aranylemez lett.
A zenekar fellépései kiemelt eseményei a honi koncertéletnek, visszatérő vendégek a különböző zenei- kulturális- és történelmi fesztiválokon, tevékenységüket a külföldi szaksajtóban is számos elismerő cikk méltatja. A Vágtázó Halottkémek 2009-es újjáalakulása óta a két formáció párhuzamosan működik.
CsO

Vágtázó Csodaszarvas

Kobza Vajkot (1984) sokféle hatás érte, klasszikus zongorát tanult, családi inspiráció révén korán kapcsolatba került a népzenével, ezen belül a török-perzsa zenével. Hamar rátalált a kobozra, ami a pengetős hangszerek útjára vitte. Az igazi elmélyülést viszont az ötezer éves történetre visszatekintő úd (arab lant) hangzásában és megszólaltatásában találta meg, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Údot hallgatva mindig egy másik valóságba kerülök”.
Trió formációjában zenésztársaival – Heidrich Roland (gitár), Major Balázs (udu, ütőhangszerek) – nem mindennapi hangszereken játszanak: a nyolchúros bund nélküli gitár bársonyos hangja, az Afrikában ütőhangszerként használt agyagedény, az udu öblös kongása és az úd pengetése egy hangsúlyos orientális zenei világba viszi a közönséget. Az improvizációkkal teli muzsikájukban népzenei motívumok, egyfajta jazzes dallamvilág és kortárs zenei hatások is felismerhetők.
A trió tagjai: Kobza Vajk (úd-arab lant), Heidrich Roland (8 húros- bundnélküli gitár, e-gitár), Major Balázs (udu, ütőhangszerek).
SzE
<a href="https://www.facebook.com/kobzavajkofficial/">https://www.facebook.com/kobzavajkofficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/kobzavajk/?hl=hu">https://www.instagram.com/kobzavajk/?hl=hu</a>

Kobza Vajk

Fizikus, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének egykori tudományos főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 1994 és 1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.
Popkulturális szempontból pedig a legfontosabb, hogy a Vágtázó Halottkémek, a Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapító énekese. 
Grandpierre K. Endre és fiaként született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az István Gimnáziumban, majd a Fazekas Gimnáziumban végezte (mindkét helyen matematika tagozaton, majd 1974-ben az ELTE Természettudományi Karán fizikus-csillagász oklevelet szerzett. 1977-ben ugyanitt doktorált, majd 1984-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 
A tudományos élettel párhuzamosan 1975-ben Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel megalakította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vagtazo-halottkemek-vhk-23234">Vágtázó Halottkémek</a> együttest, mely az 1980–1990-es években az egyik legegyénibb és legnépszerűbb underground/alternatív csapata volt. Stílusa meghatározhatatlan, valahol a punk, a sámán- és a népzene között félúton. Ahogy egy 1992-es német fanzine-ben olvasható: sámánisztikus etnopunk.
Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból, és a tudományos munkákra fókuszált. 2005-ben megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vagtazo-csodaszarvas-8279">Vágtázó Csodaszarvas</a> zenekart, majd 2009-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vagtazo-eletero-vhk-31348">Vágtázó Életerőt,</a> mely „VHK idéző” címmel koncertet adott a VHK tiszteletére, a fellépés anyaga lemezen is megjelent. Majd 2012-től már ismét VHK néven jelent meg az újabb nagylemez (Veled haraptat csillagot). És innentől a Vágtázó Halottkémek név újjászületett, és azóta egy EP-t (A lélek mélyén, 2016) és egy CD-t (Életzuhatag, 2019) jegyeznek, miközben továbbra is folyamatosan koncerteznek.
JBSz

Grandpierre Attila

M. Gebri Bernadett

Bakos Csaba

Fodor Zsófi

Bede Péter

Molnár Krisztina

Fábri András

Orczi Géza

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Tündérvilág - Vágtázó Csodaszarvas (2015. 11. 27.)

Kapcsolatok