Video/name

Táncolj velem élet - Szeder

Szeder – alias Szeder-Szabó Krisztina (1987) – egyike a hazai pop-rock világ műfaji kategóriákba nehezen sorolható művészeinek. Pályája kezdetén egy rockzenekarban és egy akusztikus duóban csiszolgatta/csillogtatta énekesi, gitárosi és dalszerzői képességeit, mostani művésznevén pedig 2013 óta alkot és koncertezik folyamatosan változó létszámú és összetételű kisérőzenekarával.
Hab a tetején című debütáló mimialbuma 2014-ben látott napvilágot hét könnyed, jazzes, sanzonos, pop- és népzenei motívumokkal fűszerezett szerzeménnyel, amelyek közül a Reggeli dal aratta a legnagyobb sikert. Következő nagylemezén (Táncolj velem élet, 2016) már komplexebb hangzásvilágú, de ugyanolyan üde, játékos, szókimondó, sajátos humorról és életszemléletről tanúskodó nóták – többek között a kissé provokatív Feri feneke – hallhatók, mint a korábbi korongon. A 2018-ban megjelent C’est d’air specialitásai a francia és magyar nyelvű sanzonok, a 2019-es rockosabb, artpoposabb Bátran lépek-en Szeder legmélyebb érzelmeimről és tapasztalásaimról vall, továbbá billentyűsként is bemutatkozik, míg a 2021-es Belső napfény EP karantén alatt született dalai már a béke és harmónia megteremtéséhez mutatnak irányt az erre fogékony hallgatóknak.
A lemezről-lemezre újabb utakat, kifejezésformákat kereső Junior Artisjus-díjas művész – ha ideje engedi – más formációkkal is fellép, illetve gyerekek, fiatalok zeneoktatásával foglalkozik, mégpedig a dal-és szövegírás, valamint a zenetanítás összekapcsolásával, hogy a tanítványok kreativitása kiteljesedhessen és egyfajta komplex önkifejezésmódot sajátíthassanak el.
Csikor Ottó Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/szederofficial">https://www.facebook.com/szederofficial</a> <a href="https://www.facebook.com/Salana.music">https://www.facebook.com/Salana.music</a> <a href="https://www.instagram.com/szederzene/">https://www.instagram.com/szederzene/</a> <a href="https://www.instagram.com/salana.music/">https://www.instagram.com/salana.music/</a>

Szeder

Szakonyi Milán

Szarka Anita

Nagy Zsófi

Szabó Árpád

Szabó Dániel Ferenc

Gyányi Marcell Ferenc

Bármi lehet sanzonváros // Szeder interjú
 
Táncolj velem élet! című új nagylemeze anyagát mutatja be zenekarával július 28-án az A38 Hajó Tetőteraszán a dalszerző-énekesnő, Szabó Szeder Krisztina. Interjúnk.
 
A Szeder előtt már tagja voltál a Melodisztik duónak, hogy jött az ötlet, hogy saját zenekart alapíts, és elkezdj magyar nyelvű dalokat írni?
 
Már amikor elkezdtem zenélni tanulni 14 évesen, egyből el is kezdtem dalokat írni. Ekkor volt egy indie rock zenekarom, ami aztán egy idő után megszűnt, már túl szűkek voltak a műfaji határok nekem, más is érdekelt. Ekkor jött a Melodisztik duó, amiben mindenféle nekem tetsző stílust kipróbálhattam az akusztikus határokon belül, sőt, az élőadóművészeti képességeimet is sokat tudtam fejleszteni ebben a közegben. Viszont engem alapvetően az önkifejezés érdekel, azt pedig éreztem, hogy csakis magyarul tudom megtenni a nekem megfelelő mélységben.
 
Mi fogott meg a sanzon műfajában? Kik voltak a fő inspirációid?
 
Nagyon szeretem a francia kultúrát, meg a franciákat, így a zenéjüket is. A bohémságuk, lazaságuk, őszinteségük, őrültségük, melankóliájuk nagyon bejön. Szeretem Camille-t, Emily Loizeau-t, ZAZ-t, de a klasszikusokat, mint Edith Piaf és Georges Brassens, illetve a régi alter zenekarokat is, mint a Noir Désir vagy a Louise Attaque.
 
A második lemezed, a Táncolj velem élet! kapcsán azt nyilatkoztad, hogy hiszel a budapesti sanzonban. Mi a fő különbség a magyar és a francia verzió között?

A második lemezem szerintem már kevésbé sanzonos műfajilag, inkább britpopos irányba ment. A nagyon sanzonos dalaimat egy következő lemezre tartogatom, ahova majd le is szeretnék fordítani egy-két dalomat franciára. Nyilván a magyar nyelv lejtése más, mint a francia nyelvé, illetve azért a gondolkodás is más, ezért gondolom, hogy érdekes lehet a franciák számára is, hogy kicsit ismerős, de mégis van benne valami csavar.
 
Az előző kérdéshez kapcsolódva: Budapest valóban egy sanzonváros?
 
Bármi lehet sanzonváros (nevet). De valóban Budapestnél adott egy csomó minden ehhez, régi épületek, romantika, rejtett kincsek, sok-sok történet, kultúrák találkozása és a Duna.
 
Több interjúban is azt nyilatkoztad, hogy egy jó dal mindig derűs. Mesélj erről!
 
Ez nem feltétlen igaz, csak a jó popdalra. Szerintem amúgy a jó dalban mindig van valami fájdalom is vagy feszültség, és ha lehet, valami feloldás. Csak a szélesebb közönség nem mindig szeret gondolkodni, inkább felejteni akarnak a zene által, amivel nincs semmi baj, én magam is sokszor. Művészileg viszont az első kategória véleményem szerint többet ér.
 
Hogyan fogalmaznád meg a fő különbséget az első, A hab tetején és a második, Táncolj velem élet! című lemezed között?
 
Az új lemez egy sokkal bátrabb lemez. Mind szövegileg, sokkal mélyebbről jöttek fel a tartalmak, mind zeneileg, egyszerre lett poposabb és kísérletezgetőbb, zúzósabb és lágyabb, szóval színesebb és modernebb lett. Jobban át is gondolt az új hangzás, komplexebb, vastagabb.
 
Időközben énekeltél például az Ivan & The Parazol Mode Bizarre című lemezén vagy Boggie eurovíziós dalában, a Wars For Nothingban. Hatással voltak ezek az élmények a saját dalaidra?
 
A saját dalaimra nem feltétlen, leginkább élmény szinten és előadóművészeti szinten hatottak rám. Illetve segített az, ahogy beleláttam más csapatok működésébe, hogy hogyan alakítsam ki a saját csapatomat.

Azt is említetted, hogy ezeknek a vendégeskedéseknek az ellenére is idegennek érzed a hazai zenészszakmán belüli elhelyezkedést. Mesélj erről!

Nem könnyű engem kategorizálni, a sok műfaj miatt, ami mind hat rám. Szerintem jó zene van és kész, mindegy, hogy jazz, rock, vagy pop, ha jó, jó. Én élvezem ezt a szabadságot, és külföldön ez a sokszínűség már alap, de úgy tűnik itthon ezzel sokan nem tudnak mit kezdeni.
 
Tervek, álmok?
 
Örülnék, ha sok emberhez eljutna az új lemezem, a Táncolj velem élet!, mert én nagyon büszke vagyok rá, és nagyon sok melót raktunk bele, megérdemelné. Szeretnék videoklipeket is forgatni az új anyaghoz.

Szeder interjú, A38 Magazin, 2016

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Táncolj velem élet - Szeder (2016. 11. 18.)

Kapcsolatok