Video/name

Szeder - Interjú 2019.

Szeder - Interjú

Szeder – alias Szeder-Szabó Krisztina (1987) – egyike a hazai pop-rock világ műfaji kategóriákba nehezen sorolható művészeinek. Pályája kezdetén egy rockzenekarban és egy akusztikus duóban csiszolgatta/csillogtatta énekesi, gitárosi és dalszerzői képességeit, mostani művésznevén pedig 2013 óta alkot és koncertezik folyamatosan változó létszámú és összetételű kisérőzenekarával.
Hab a tetején című debütáló mimialbuma 2014-ben látott napvilágot hét könnyed, jazzes, sanzonos, pop- és népzenei motívumokkal fűszerezett szerzeménnyel, amelyek közül a Reggeli dal aratta a legnagyobb sikert. Következő nagylemezén (Táncolj velem élet, 2016) már komplexebb hangzásvilágú, de ugyanolyan üde, játékos, szókimondó, sajátos humorról és életszemléletről tanúskodó nóták – többek között a kissé provokatív Feri feneke – hallhatók, mint a korábbi korongon. A 2018-ban megjelent C’est d’air specialitásai a francia és magyar nyelvű sanzonok, a 2019-es rockosabb, artpoposabb Bátran lépek-en Szeder legmélyebb érzelmeimről és tapasztalásaimról vall, továbbá billentyűsként is bemutatkozik, míg a 2021-es Belső napfény EP karantén alatt született dalai már a béke és harmónia megteremtéséhez mutatnak irányt az erre fogékony hallgatóknak.
A lemezről-lemezre újabb utakat, kifejezésformákat kereső Junior Artisjus-díjas művész – ha ideje engedi – más formációkkal is fellép, illetve gyerekek, fiatalok zeneoktatásával foglalkozik, mégpedig a dal-és szövegírás, valamint a zenetanítás összekapcsolásával, hogy a tanítványok kreativitása kiteljesedhessen és egyfajta komplex önkifejezésmódot sajátíthassanak el.
Csikor Ottó Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/szederofficial">https://www.facebook.com/szederofficial</a> <a href="https://www.facebook.com/Salana.music">https://www.facebook.com/Salana.music</a> <a href="https://www.instagram.com/szederzene/">https://www.instagram.com/szederzene/</a> <a href="https://www.instagram.com/salana.music/">https://www.instagram.com/salana.music/</a>

Szeder

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Szeder - Interjú 2019. (2019. 04. 27.)

Kapcsolatok

Szeder - Interjú

Szeder

A38 Hajó