Video/name

Szabadító - Boggie

Boggie (1986. november 30.) története afféle mesebeli sikersorozat, melyben a tehetség, a szorgalom és a szerencse egyaránt fontos tényezők.
Volt egyszer egy csepeli kislány, Csemer Boglárkának hívták és énekesnő szeretett volna lenni. Céltudatos szorgalommal végezte zenei tanulmányait (zongora, ének), aztán a francia nyelvvel és kultúrával is megismerkedett. Nem sokkal a főiskola elvégzése után, 2009-ben megalapította együttesét, a Csemer Boglárka Quartetet, majd néhány év koncertezést követően, a nemzetközi színtéren való érvényesülés érdekében a Boggie művésznév mellett döntött.
Ezen a címen jelent meg első albuma 2013-ban, pop, jazz, sanzon, klasszikus- és világzenei stílusjegyeket felvonultató, magyar, francia és angol nyelvű szerzeményekkel. A korongon hallható a természetes szépség erejét hirdető Parfüm című dal is, amelynek klipjében Csemer Boglárkát Boggie-vá változtatják egy photoshop programmal, rávilágítva arra a tényre, mekkora a különbség az eredeti és a lemezborítón látható arc között. Ez az egyszerű, de ötletes videó meghódította az internetet, az énekesnőt világszerte ismertté tette, lemeze még az amerikai Billboard listára is felkerülhetett.
A második Boggie-album (All Is One Is All, 2014) szintén jelentős sikert aratott: Fonogram-díjat nyert Az év poplemeze kategóriában, és ezen kapott helyet a Wars For Nothing című dal is, amellyel – a Dal című televíziós tehetségkutatót megnyerve – Boggie képviselte hazánkat a 2015-ös bécsi Eurovíziós Dalfesztiválon.
Ezután, egy hosszabb nyugati turnét követően az énekesnő saját kiadót alapított, így harmadik nagylemeze (3, 2017) már a Boggie Production gondozásában láthatott napvilágot. Az álomkarrier további fontosabb fejezetei: klubkoncertek kortárs szerzőkkel Költőim címmel; Hangvilla-díj; részvétel az amerikai SXSW, illetve a svéd Live at Heart fesztiválon; fellépés a világhírű francia énekesnő, ZAZ előtt a Budapesti Parkban; és már a negyedik stúdióalbum dalait népszerűsítő koncertsorozat is megkezdődött.
Hihetetlen, de Boggie mindemellett mesés magánéletet mondhat magáénak: férjével két kislányt nevelnek, Imolát és Lenkét.
CsO
 Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/BoggieOfficial/">https://www.facebook.com/BoggieOfficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/boggieofficial/">https://www.instagram.com/boggieofficial/</a>
<a href="http://www.boggieofficial.com/">http://www.boggieofficial.com/</a>

Boggie

Szakonyi Milán

Reviczky Balázs

Dely Domonkos

Sebestyén Áron

Csemer Boglárka

Simkó-Várnagy Mihály

Ha Fekete Jenő jelenti a hagyományt, úgy a másik egykor <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a>-frontember, Szabó Tamás (1968) a szüntelen kísérletezgetést. Egyrészt már korábban is számos hazai popprodukcióban (Zorán, Charlie) vett részt, másrészt 1997 őszén a fiatal kora ellenére több bluesformációban (Mama Killed A Chicken, Paid Holyday, Deep Fried) is megfordult zongorista Nemes Zoltánnal megalapította a Spo-Dee-O-Dee-t. Hozzájuk csatlakoztak később huszonéves muzsikusok (Szűcs Gábor, gitár, Varga László, bőgő, Torma Gábor, dob). Három, stilárisan eléggé heterogén korongot (Drinking Wine, 1999, Boogie Woogie Barbershop, 2000, Ain’t Got No Money, 2002) publikáltak 2003-as feloszlásukig.
A Spo-Dee-O-Dee után Szabó Tamás a bluesos, szvinges Largo Cammino formációban játszott, 2011 óta pedig a tradicionális blues vonalat a beattel és countryval elegyítő Mojo (korábban Mojo WorKings) alapító tagja.
Szabó emellett rendszeresen adott ki szólólemezeket. Első két korongja (The Tailor’s Clothes, 1997, The New Lodger, 1999), sokszínű, eklektikus munka, a 2001-es Blue Orange pedig szokatlan vállalkozás, és egyben arra kísérlet, hogyan lehet beleilleszteni a harmonikát a klasszikus zenébe, illetve a klasszikus darabokat hogyan lehet ötvözni a mai könnyűzenei hangzással. A 2003-as Part Of Silence-en filmzenei anyagok hallhatók, míg a két évvel későbbi All Comes Back-en Nemes Zoltánnal közösen New Orleans hangulatát igyekeznek felidézni.
Miként 2020-ban a Kortárs Online-on nyilatkozta: "Nincs még egy hangszer, ami ilyen szinten jelen lehet a hétköznapjaidban. Elfér a zsebedben, bármikor játszhatsz rajta. A szájharmonika nagyon emberi hangszer. Nincs rajta semmiféle áttét, se húr, se billentyűk: megfújod, és a lyukakon keresztül jön a hang. Emiatt a kapcsolatot is közvetlenebbnek érzem vele."
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 337–338.

Szabó Tamás (szájharmonikás)

Lackfi János

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Szabadító - Boggie (2016. 04. 21.)

Kapcsolatok