Video/name

Suasu Animi - Palotás Gábor és vendégei

Az ütőhangszeres Palotás Gábor (1985) szólistaként, kamara és zenekari zenészként Európa számos országában szerepelt, de fellépett már Japánban, Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban is.
Elmondása szerint az első ütőhangszeres élménye három éves korából származik, amikor varrónő édesanyja magával vitte az egyik lakodalomba, és a zenekari szünetben megengedték neki, hogy kipróbálja a dobfelszerelést. Hét éves korában beíratták egy magántanárhoz, az ő javaslatára került a Kiskunfélegyházi Zeneiskolába. Szegeden érettségizett, majd 2009-ben a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán – ahol Szabó István osztályába járt – vehette át kitüntetéses diplomáját. 
Tanulmányai alatt több ütőhangszeres verseny győztese és díjazottja volt, emellett számos nemzetközileg ismert művész kurzusán vett részt. 2006-ban ifj. Falu Tibor alapítványi díjat, 2008/2009-ben Köztársasági Ösztöndíjat, 2009-ben „In Memoriam Gulyás György”– Józsa János díjat nyert. 2008. január óta a kecskeméti Kodály Iskola alap és középfokon tanító ütőhangszeres tanára, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar ütőhangszerese.
Palotás kiemelt figyelmet fordít a magyar ütőhangszeres művek előadására. Számos hazai zeneszerzővel áll aktív kapcsolatban, és évről évre gyarapszik a neki dedikált művek száma. Az általa alapított Marimba Clouds műsorában korunk zeneszerzőinek (Marján Csaba Zoltán, Baráth Bálint, Virágh András Gábor, Nagy Ákos, Balogh Máté, Solti Árpád) sokszínű marimbazenéjéről igyekszik átfogó válogatást adni.
2012-ben amerikai Matthew Andreinivel megalapította az Iowa/Hungary Percussion Projectet, melynek célja, hogy ütőhangszeres duóra új művek szülessenek és azokat Magyarországon és Amerikában is bemutassák és népszerűsítsék. A projetknek eddig egy nagylemeze jelent meg (All Systems Go, 2017). Emellett 2016 óta Baráth Bálinttal közös Marimbiano duó formációval a marimba és a zongora hangszerek hasonlóságát mutatják be – főként a magyar megyeszékhelyeken adott koncertjeiken.
JBSz

Palotás Gábor és vendégei

Palotás Gábor

Patachich Judit

Kallai Nóra

Dóry Zsuzsa

Dóra Attila

Balogh Máté

Keresztes Szabolcs

Nagy Ákos

Baráth Bálint

Gryllus Samu

Váczi Dániel

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Suasu Animi - Palotás Gábor és vendégei (2014. 02. 15.)

Kapcsolatok