Video/name

Story Monday - Fekete Jenő és a Muddy Shoes

A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a> 1997-es feloszlása után az énekes-gitáros Fekete Jenő (1964) előbb a zongorista Nagy Szabolccsal lépett fel duóban, majd pedig komplett zenekart szerveztek maguk köré. Ők lettek a Muddy Shoes, azaz a Sáros Cipők, járták a hazai klubokat és fesztiválokat, egy éven belül önálló nagylemezt jelentettek meg (The Real Shuffling Hungarians, 1998).
Majd a kezdeti öles lépések jó időre komótos csoszogássá szelídültek. 2001 körül viszont addigi gyenge pontjuk, az önálló szerzői munka megindult. A saját dalok poposabbak, rockosabbak, helyenként jazzesebb hangvételűek lettek (mutatja ezt 2004-es CD-jük, a Cool), mellettük viszont változatlanul nyomják a chicagói és New Orleans-i bluesstandardokat, jó feketén, jó vastagon előadva. Aztán az utóbbi években a zenekar intenzitása érezhetően visszaesett. Miként a nemrég súlyos betegségen átesett, korábban évente átlag 130 fellépést vállaló muzsikus 2019-ben nyilatkozta: „Nem vagyok se lemezkiadós, se tévészereplős alkat. Aki hallani akar, jöjjön le a klubba.”
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 452–455.

Muddy Shoes

Nagy Szabolcs

Pengő Csaba

Mezőfi István

A nyolcvanas évek dereka óta az egyik legjelentősebb hazai bluesgitáros-énekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fekete-jeno-es-a-muddy-shoes-11417">Muddy Shoes</a> meghatározó muzsikusa.
Szobrásznak készült, képzőművészeti gimnáziumban érettségizett, s bár nem végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, restaurátorként sokáig a Nemzeti Galéria jelentette számára a stabil hátteret. Mígnem a blues annyira magával nem ragadta, hogy választani kellett, és ő a Palermo Boogie Gang mellett tette le a voksát. (A két hivatást ugyanis nem tudta egyforma intenzitással végezni.) 
Klasszikus zongorázást tanult, a testvéreivel kórosban énekelt, a rézfúvósokkal is kacérkodott, de miután tizenhárom évesen meglátta a tévében Muddy Waters egyik koncertjét, inkább autodidakta módon tanult meg gitározni, és a bluesra tette az életét. Amibe számára sok minden belefér: a folk és a világzene éppúgy, ahogy a zydeco vagy a hawai zene. 
A képzőművészeti gimnáziumban ismerkedett meg Hagyó Bélával, a kapcsolat később is megmaradt, többek között a Hagyó Béla alapította a Palermo Boogie Gangben játszott. Majd annak 1997-es feloszlása után előbb a zongorista Nagy Szabolccsal lépett fel duóban, majd pedig komplett zenekart szerveztek maguk köré. Ők lettek a Muddy Shoes, azaz a Sáros Cipők, járták a hazai klubokat és fesztiválokat, egy éven belül önálló nagylemezt jelentettek meg (The Real Shuffling Hungarians, 1998).
Majd a kezdeti öles lépések jó időre komótos csoszogássá szelídültek. 2001 körül viszont addigi gyenge pontjuk, az önálló szerzői munka megindult. A saját dalok poposabbak, rockosabbak, helyenként jazzesebb hangvételűek lettek (mutatja ezt 2004-es CD-jük, a Cool), mellettük viszont változatlanul nyomták a chicagói és New Orleans-i bluesstandardokat, jó feketén, jó vastagon előadva. 
Fekete Jenő évente átlag 130 fellépést vállalt, és az ehhez kapcsolódó rock and roll életforma idővel benyújtotta a számlát. A súlyos betegségen áteső muzsikus végül is 2019-ben elkészítette első szólólemezét (Sárarany). Miként akkor az A38 Magazinban megfogalmazta: „Megfogant már bennem jóval korábban, hogy kéne egy szólóanyag, de idáig kellett várni rá. Nagyon kellett, hogy megnyugodjon a lelkem. 30, sőt, jóval több, mint 30 év van benne, ami annyira sűrű volt. Többezer fellépés, költözködések jobbra-balra, meg a családi élet – nem jutott idő rá, mindig máshová sodort a szél meg az élet. Most már ennyi minden után egyszerűen illik, ez szinte jár. Kell valamit hagyni az utókornak. (…) Jó értelemben vett slágergyanús dalokat próbáltam írni, fülbemászó dallamokkal, magyar szövegekkel. Színes kis anyag lesz, de azért alapvetően maradok a bluesvonalon.”
A Sárarany nemcsak az első – és ezidáig egyetlen – szólólemeze, hanem rajta ráadásul magyarul énekelt. A szövegeket Valla Attila írta, aki Fekete Jenő szerint remekül megírta azt a hangulatot, amit akár ő is megélt. És az ars poeticája azóta is változatlan: „Nem vagyok se lemezkiadós, se tévészereplős alkat. Aki hallani akar, jöjjön le a klubba.”
JBSz

Fekete Jenő

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Story Monday - Fekete Jenő és a Muddy Shoes (2020. 07. 12.)

Kapcsolatok