Video/name

Reggeli dal - Szeder

Szeder – alias Szeder-Szabó Krisztina (1987) – egyike a hazai pop-rock világ műfaji kategóriákba nehezen sorolható művészeinek. Pályája kezdetén egy rockzenekarban és egy akusztikus duóban csiszolgatta/csillogtatta énekesi, gitárosi és dalszerzői képességeit, mostani művésznevén pedig 2013 óta alkot és koncertezik folyamatosan változó létszámú és összetételű kisérőzenekarával.
Hab a tetején című debütáló mimialbuma 2014-ben látott napvilágot hét könnyed, jazzes, sanzonos, pop- és népzenei motívumokkal fűszerezett szerzeménnyel, amelyek közül a Reggeli dal aratta a legnagyobb sikert. Következő nagylemezén (Táncolj velem élet, 2016) már komplexebb hangzásvilágú, de ugyanolyan üde, játékos, szókimondó, sajátos humorról és életszemléletről tanúskodó nóták – többek között a kissé provokatív Feri feneke – hallhatók, mint a korábbi korongon. A 2018-ban megjelent C’est d’air specialitásai a francia és magyar nyelvű sanzonok, a 2019-es rockosabb, artpoposabb Bátran lépek-en Szeder legmélyebb érzelmeimről és tapasztalásaimról vall, továbbá billentyűsként is bemutatkozik, míg a 2021-es Belső napfény EP karantén alatt született dalai már a béke és harmónia megteremtéséhez mutatnak irányt az erre fogékony hallgatóknak.
A lemezről-lemezre újabb utakat, kifejezésformákat kereső Junior Artisjus-díjas művész – ha ideje engedi – más formációkkal is fellép, illetve gyerekek, fiatalok zeneoktatásával foglalkozik, mégpedig a dal-és szövegírás, valamint a zenetanítás összekapcsolásával, hogy a tanítványok kreativitása kiteljesedhessen és egyfajta komplex önkifejezésmódot sajátíthassanak el.
Csikor Ottó Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/szederofficial">https://www.facebook.com/szederofficial</a> <a href="https://www.facebook.com/Salana.music">https://www.facebook.com/Salana.music</a> <a href="https://www.instagram.com/szederzene/">https://www.instagram.com/szederzene/</a> <a href="https://www.instagram.com/salana.music/">https://www.instagram.com/salana.music/</a>

Szeder

Szakonyi Milán

Szarka Anita

Nagy Zsófi

Szabó Árpád

Szabó Dániel Ferenc

Gyányi Marcell Ferenc

Erzsi nénitől Lianne La Havasig // Szeder

Új dalokkal, meg a már jól ismert régiekkel érkezik az A38 Hajó fedélzetére május 25-én Szeder-Szabó Krisztina, akivel eddigi pályafutását néztük át tüzetesen.

Először is tisztázzunk egy lényeges kérdést. Miért vagy te Szeder?

Anyukám vezetékneve a Szeder, amit felnőtt fejjel vettem fel a Szabó Krisztina mellé, mert abból csak a gimis osztályomban is volt még egy. Tehát családi kötődésem is van hozzá, másrészt tetszett a szó hangzása, illetve egy izgalmas gyümölcs, egyszerre édes és savanyú, és nyomot hagy maga után. Innentől kezdve meg már minden adta magát.

Mesélted valahol, hogy indie/rock-rajongó voltál (és még az is lehet, hogy ma is az vagy), mégis a finomabb, akusztikus zenélés mellett kötöttél ki. Hogy alakult így?

Alapvetően most már a koncerteken, mint a második lemezemen is, elektromos gitáron is játszom. De egy ideig valóban túl sok volt a “hangos” zene, a megnyugtatóbb hangzásra volt szükségem. Egy idő után azonban elkezdett hiányozni a hangoskodás, úgyhogy most teret engedek mind a két igényemnek.

Kik a dalszerző-énekes kedvenceid, kik inspiráltak, inspirálnak leginkább erről a térfélről?

Lianne La Havas a legújabb kedvencem, aki mind szövegileg, mind zeneileg nagyon be tud találni. A franciák közül Camille, benne azt szeretem, hogy nagyon kreatív és újító, és képes nagyon megőrülni. A másik nagy kedvencem, amit rommá hallgatok, bár ez zenekar, nem dalszerző-énekes kategória, a Young The Giant.

Mi volt az az első pillanat, amikor az érezted, hogy „na, akkor tényleg zenész lesz belőlem”? Mik voltak a pályafutásod legfontosabb indító lépései és mérföldkövei?

Az első mozzanat az volt, amikor a francia szak után elkezdtem a Kőbányai Zene Stúdióban tanulni, ugyanis ez volt az első időszak, amikor hivatalosan is csak a zenével kellett foglalkoznom. Aztán amikor először konstatáltam, hogy tényleg a zenéből élek, és nem kell már más melókat elvállalnom a megélhetéshez. A mérföldkövek: amikor elkezdte játszani a Reggeli dalt a Petőfi Rádió és hirtelen sok emberhez eljutott a zeném, a tavalyi teltházas müpás koncertünk, illetve azok a koncertek, ahol érzem, hogy egyre nagyobb tömeg mozdul a dalaimra, és egy közös flow-élmény tud kialakulni, mint a tavalyi akváriumos vagy kobucis koncert.

2014-es első kiadványod egy EP volt - miért nem kerekedett belőle nagylemez?

Az a lemez közösségi finanszírozással jött létre, ezért egyrészt voltak anyagi keretei, másrészt akkor még nagyon friss volt a formáció; nem szerettem volna még nem összeért dalokat rakni rá. Alapvetően elég gyorsan szerettem volna egy jó minőségű anyagot, hogy utána legyen egy jó referenciánk, és el tudjunk kezdeni koncertezni.

Akkoriban számtalanszor kerültek elő veled kapcsolatban a „franciás” és „sanzonos” jelzők. Milliószor meséltél arról - most is említetted -, hogy francia szakos voltál, de hogy találtál rá erre kultúrára, honnan a kötelék?

Gimnáziumban találtam ki tízedikben, hogy inkább franciát tanulnék német helyett. Egy nyár alatt bepótoltam két évnyi anyagot, majd annyira jó tanárhoz kerültem, hogy egyből az OKTV-re készültünk, ahol nyertem is. Erzsi néni volt az, aki a francia kultúrát először megszerettette velem. Aztán ez utazások és a francia szak révén mélyült. Érdekes, mert azóta sokszor megkaptam, hogy olyan “franciás” fejem van. Azért most már nem főleg innen
gyűjtöm a zenei inspirációimat, de valószínűleg mindig kicsit át fog hatni ez a franciás érzés, még ha nem is tudok róla.

A második lemezeden - ami, ha úgy vesszük, tulajdonképpen az első - kifejezetten markánsan változott a hangzásod is, meg egyáltalán a dalszerzői-szövegírói világod. Odalépősebb lett, elektromosabb, sokszínűbb, néhol poposabb, a szövegek pedig bátrabbak és személyesebbek. Mi mindennek volt köszönhető ez a változás és színesedés?

Nagyon megváltozott az életem, ahogy betörtek a Reggeli dallal az első sikerek. Elkezdett az egész környezetem megváltozni, én is nagyon sokat változtam, és minden addiig elnyomott részem és érdeklődési köröm feltört belőlem. Így lyukadtam ki újfent az elektromos gitárhoz, és mertem bátrabb szöveges és zenei megoldásokhoz is nyúlni. Ha tetszik, jobban magamra találtam, bár ez a folyamat folyamatosan tart, és kell is hogy tartson.

Mi minden történt veled az elmúlt két évben? Részt vettél például egy külföldi dalszerzői kurzuson. De minden bizonnyal más fontos dolgokról is be tudsz számolni.

Megjelent a második - vagy ha úgy vesszük első - lemezhez két videóklip, a Feri fenekéhez és a Kezem a hátadonhoz. Elég sok felé adtunk koncertet, hogy vigyük a hírét a lemeznek, mint ahogy azt fent említettem is a mérföldköveknél. Ezenkívül idén februárban kijött egy francia lemezem is C’est d’air címen, ahol az eddig meg nem jelent, régi dalaim szerepelnek, amik nagyon sanzonosak, illetve az egyéb franciás hangulatú dalaim franciára lefordítva. Ez egy régi tervem volt, ugyanis elég jó nyitási lehetőségnek érzem külföld felé. Közben pedig a zenekar is megújult körülöttem.

A hajós koncertre új dalokat is ígérsz. Hogy állsz az új lemezzel? Mikorra várható?

Nagyon sok új dalötletem van, de még idő, amíg összeállnak. Megint kacsintgatok új irányok, illetve új hangszerek felé is. Ősszel tervezünk kijönni minimum egy kislemezzel, aztán majd kiderül, hány dal érik be addig.

Mik a terveid az idei évre? Hogy fog kinézni a nyári szezon?

A fent említett terveim mellett a megújult zenekar által adta lehetőségek kiaknázása, még dúsabb hangzás elérése, még profibb színpadi megjelenés. Szerencsére sok felé megfordulunk a nyáron, ahol ezt “gyakorolhatjuk”.

Szeder interjú, A38 Magazin, 2018

"A sokszínűséget preferálom" - Szabó-Szeder Krisztina

Az elmúlt évek hazai akusztikus gitáros dalszerző-énekes generációjának egyik legsikeresebb, legjellegzetesebb személyisége Szabó-Szeder Krisztina, aki június 1-én lép fel az A38 Kiállítóterében. Többek közt dalairól, az őt ért hatásokról, és a francia kultúrához fűződő különleges viszonyáról kérdeztük.

Mióta vagy Szeder? Ez a te beceneved vagy a zenekar neve? Egyáltalán, szólóelőadónak tartod magad vagy egy zenekar frontemberének?

Édesanyám vezetékneve a Szeder, amit már felnőtt fejjel vettem fel. Így lettem Szeder-Szabó Krisztina, a Szeder pedig már gyakorlatilag a művésznevem is. Szólóelőadónak tartom magam, mivel én írom a dalokat, amelyek az én személyes világom kifejeződései. Mindemellett nagyon tehetséges zenészekből álló, állandó zenekarom van, akik nagyon sokat hozzáadnak ehhez a Szeder világhoz. (Bakai Márton hegedűn, Csizmás András nagybőgőn, Szabó Sipos Ágoston pedig dobon.)

Hogyan lettél dalszerző-énekes? Mi a történeted? Mely előadók és stílusok voltak rád a legnagyobb hatással és ki miért?

Tinikoromban hatalmas Muse-rajongó voltam, ekkor döntöttem el, hogy olyan akarok lenni, mint Matt Bellamy, az énekes-dalszerző-gitáros-zongorista. Így egyből, ahogy elkezdtem zenélni tanulni, már írtam is dalokat. Először volt egy indierock-zenekarom, a Pieris, amiben Simon Bálint (Ivan & the Parazol) dobolt. Aztán ahogy tanultam zenélni a sok különböző stílusban (blues, jazz, bossanova), úgy nyílt ki a fülem másra is. Sok adult popot hallgattam (Norah Jones, Sting), és francia sanzont (Piaf, Camille, Zaz), de a világzenés, kicsit elektronikus Oi Va Voi is nagyon betalált nálam. Sőt, két éve klasszikus zenetörténet órákra is járok. Szóval a sokszínűséget preferálom.

Az elmúlt években virágzik, vagy legalábbis egyre inkább virágzóban van a hazai akusztikus-jellegű dalszerző-énekes színtér. Nagyon sok új előadó jelent meg Hó Mártontól Petruska Andrásig, Jónás Verától és Lócitól Zanzingerig. Többé-kevésbé te is ebbe a körbe tartozol. Stílusban eltérő előadókról van szó, mégis valahogy összeköti őket valamiféle attitűd. Szerinted mi a közös pont és mi a konjunktúra oka, miért kíváncsiak egyre többen az efféle előadókra?

Az akusztikus dalszerző-énekes kategória az egyetlen, amibe teljesen biztosan beletartozom. Szerintem, ami összeköt minket, az a személyes történetek preferálása, egy fajta Cseh Tamás-érzet. Nem kell ezerféle kütyü ahhoz, hogy elmondjuk, mit gondolunk. Csak fogod a gitárt, egyből jól szól, nem kell effektekkel, erősítőkkel bajlódni, és már énekelheted is, hogy mit gondolsz, érzel. A mai világban, amikor bármit tökéletesre photoshoppolhatsz a stúdióban, felértékelődik az élő, akusztikusan is jól megszólaló zene.

Első igazán ismert számod a Reggeli dal, amely sokat ment a Petőfi Rádióban. Mennyivel és hogyan pörgeti meg egy ilyen dal egy még kezdő előadó pályáját? - egész pontosan az a kérdés, hogy milyen konkrét hozadéka van egy ilyen sikeres dalnak mostanában.

Nagyon sokat számított, hogy a Reggeli dalt olyan sokat játszotta a Petőfi Rádió. Ennek köszönhető, hogy már az első minilemezünkkel szét tudott terjedni a hírünk, sokan ismertek meg minket így országszerte, vidéken sem a nulláról indulunk, ha elmegyünk koncertezni. Ezt pedig nagyon jól támogatta meg a klip, amit Nagy Bálint és Lőrincz Nándor készítettek (Boggie - Parfüm készítői), és nagy örömünkre szintén sokan láttak, a mai napig pörög a nézettsége.

Dalaid és zenéd kapcsán sokan emlegetik a "franciás" jelzőt. Jól gondolják, jól gondoljuk, hogy valamiféle bensőséges kapcsolat fűz a francia kultúrához.

Ez így van! Az ELTE francia szakán végeztem. Az egyetem alatt is végig zenéltem, és tudtam, hogy zenész szeretnék lenni. Így a francia kultúrával egy időben a francia sanzonok világa is elvarázsolt, ez a nagyon történet központú, közvetlen előadás mód, a bohémság és a joie de vivre életérzés. Van egy formációm, a Melodisztik, amiben régi és kortárs francia sanzonokat éneklek egy szál gitár kísérettel.

Egy éve jelent meg debütáló minialbumod. Mi a helyzet az első nagylemezzel? Egyáltalán tervezel hagyományos nagylemezt, vagy az újabb kor trendjeinek megfelelően inkább kisebb egységekben gondolkozol?

Nekem nagyon tetszik a kislemez formátum, azonban annyi dal gyűlt össze az elmúlt egy évben, hogy most egy nagylemezt tervezek, amit ősszel veszünk majd fel.

Mesélj, milyen lemezek, könyvek, filmek hatottak rád az elmúlt egy-két évben?

Camille - Le fil, Alt-J- This is all yours, Zaz - Paris, Palya Bea - Nő, Lóci játszik - Hadd legyek arról híres. Gravitáció, Interstellar, Van. Boris Vian - Venyigeszú és plankton, Lévai
Balázs - Idáig tudom a történetet, Andrew Morton - Madonna, Kurt Vonnegut -
Ötös számú vágóhíd

Álmaid, rémálmaid, titkos vágyaid?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az álmaimat élem. Visszatérő rémálmom, hogy nem fog több dal eszembe jutni. Aztán persze mindig jön az új.

Szeder interjú, A38 Magazin, 2015

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Reggeli dal - Szeder (2016. 11. 18.)

Kapcsolatok