Video/name

Pest fölött az ég - Kamondy Ágnes

A klasszikus zenei pallérozottságú, az Orfeo társulatban, majd az abból kinövő ős-Kolindában felbukkant szerző-előadó, Kamondy Ágnes (1953, ének, gitár) a hetvenes-nyolcvanas években különböző kísérleti / alternatív színházakban szerepelt, Jeles Andrással, Forgács Zsuzsával és a Stúdió K.-val dolgozott (Woyzeck), játszott, kisebb szerepekben feltűnt Xantus János, feLugossy László és Tarr Béla filmjeiben. Emellett Másik Jánossal és az Európa Kiadóval muzsikált, később a Trance Balance-ban és a Balkán (Fu)Touristban is megfordult. 1986 és 1991 között pedig ő volt az Orkesztra Luna lelke, mely fennállása alatt egyetlen kazettaanyagot jelentetett meg (Szukadal, 1991). Miközben Kamondy takarított, felszolgált, később az Új Színház stúdiójában éveken át zene- és szövegimprovizációkat tanított.
Legemlékezetesebb színházi munkája – egyben a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve – az Egyetemi Színpadon 1993. május 23-án bemutatott Dalok Közép-Nirvániából, melyben az URH, az Európa Kiadó, a Balaton, a Trabant, a Sziámi és saját néhai zenekara, az Orkesztra Luna számaiból válogatott össze egy produkcióra valót.
1999 tavaszán az Új Színházban Egy örömlány feljegyzései címmel tartott újabb koncertszerű színházi bemutatót (az experimentális anyag főleg Temesvári Balázs invenciózus habitusára épült), aztán belefáradt az alternatív lét nehézségeibe, kénytelen volt változtatni az életvitelén. Félállásban egy könyvtárban dolgozva kereste a kenyerét, közben énekórákat adott felnőtteknek, aztán szép lassan újra összeállt egy önálló est anyaga – részben új, részben újra gondolt régi dalokkal. A hagyományosabb hangvételű Pest fölött az ég bemutatóját 2019. október 5-én – a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében – az A38 Hajón tartották, olyan muzsikustárssal, mint Darvas Bence (billentyűsök), Keszei Krisztián (gitár), Vajdovich Árpád (bőgő), Gyenge Lajos (dob), Dudás Zsombor (ütőhangszerek), illetve Ádám Rita és Roszik Hella vokál.
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/pestfolottazeg">https://www.facebook.com/pestfolottazeg</a>

Kamondy Ágnes

Gyenge Lajos

Roszik Hella

Ádám Rita

Darvas Benedek

Vajdovich Árpád

Keszei Krisztián

Visszatekintő 

A vágyakkal óvatosan bánok // Kamondy Ágnes-interjú

Közel negyedszázad után 2019 októberében tért vissza új koncertműsorával Kamondy Ágnes multiinstrumentalista-dalszerző-énekesnő. Az anyag a CAFe Budapest fesztivál keretében az A38 Hajó Koncerttermében október 5-én debütált. 

Milyen Pest fölött az ég? Miről mesél ez a cím?

A Pest fölött az ég egy dalom címe, melyet Xantus János filmrendező barátom emlékére írtam. Ezért az utalás Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjére. Ez lett a projekt címadó dala.

Mire a számíthatunk ebben a programban? Kizárólag új dalokra, vagy újakra és már létezők újraértelmezésére?

Tizenkét teljesen új dalra és néhány régebbire, az Orkesztra Luna illetve a Dalok Közép-Nirvániából című estünkből.

Kikkel dolgoztál ez alkalommal? Ha jól tudom, elég széles az alkotógárda, a közreműködők névsora.

A szövegírásban nagyszerű társaim voltak: Li Jü császár a X. századból, Kiss Laci az Európa Kiadó volt basszusgitárosa, Karafiáth Orsolya költőnő, Simon Márton költő és Müller Péter Sziámi.  A Pest fölött az ég a Dalok Közép-Nirvániábólhoz hasonlóan, amit szintén Vörös Róbert barátom rendezett, kicsit szcenírozott, megrendezett koncert-előadás lesz.  Az együttes nyolctagú, mindannyian felkészült, érzékeny, odaadó zenészek: Darvas Bence billentyűs, Keszei Krisztián gitáros, Vajdovich Árpád bőgős, két ütősünk: Gyenge Lali és Dudás Zsombor és két nagyszerű színész-, énekestársam is van: Roszik Hella és Ádám Rita, akik egy-egy szólót is énekelnek a műsorban. A hangosításban, a keverőpultnál Válik Laci hangmérnök, zenész barátunk lesz a segítségünkre.

Kulturális érdeklődésed, beágyazottságod rettenetesen sokrétű. Mik azok a produkciók, alkotások – legyen az könyv, film, színház, zene -, amik mostanság felkeltették az érdeklődésedet?

Szeretném folytatni, befejezni a Brecht-Weill Koldusopera újrafordítását. Revelatív volt számomra, mikor német anyanyelvű barátnőm, Hatvani Janine, nyersben lefordította nekem az eredeti Brecht dalszövegeket. Egyszerre sokkal finomabbak és vadabbak, mint a Blum Tamás féle fordítás, a 60-as évek elejéről. Na, ezzel is eltöltöttünk néhány hónapot, évet, az elmúlt húsz évben… Nagy kedvem lenne egy olyan Koldusopera keresztmetszethez, koncertváltozathoz, melyben a dalok új fordításban hangoznának. el. Titkos vágyam lett volna, hogy Mackie-t (Bicska Maxit) Somló Tamás énekelje és játssza, akit nagyon kedveltem, és akivel baráti kapcsolatban is voltam. De ez a vágyam már nem tud teljesülni. A vágyakkal egyébként óvatosan bánok. A berber hagyomány szerint is vigyázni kell, mert teljesülnek.  

A koncert felvétele megtekinthető az A38 World Youtube-csatornán.

Kamondy Ágnes interjú, A38 Magazin, 2021

A vágyakkal óvatosan bánok // Kamondy Ágnes-interjú

Közel negyedszázad után tér vissza új koncertműsorával Kamondy Ágnes multiinstrumentalista-dalszerző-énekesnő. A CAFe Budapest fesztivál keretében az A38 Hajó Koncerttermében október 5-én debütáló anyagról és az elmúlt évtizedekről beszélgettünk.

Több mint 20 év, sőt, közel 25 év eltelt legutóbbi önálló műsorod, a legendás Dalok Közép-Nirvániában óta. Egyszer-egyszer láthattunk azóta színpadon, de nem nagyon hallottunk felőled. Mivel telt az elmúlt két évtizeded?

Írással, zeneszerzéssel, hezitálással, anyaggyűjtéssel… Írtam egy kvázi kisoperát a Budapesti Bábszínház felkérésére, Kassák Lajos egyetlen bábjátékához, Ólomvitézek címmel, melyet az I. világháború alatt írt. Írtam egy drámát, amely librettónak indult, de végül egy prózai változat készült el belőle. Alföldi Róbert rendezésében, nagyszerű szereposztásban felolvastuk a 2002-es pécsi POSZT-on, ahol Láng Annamari volt a címszereplő, de színpadra azóta sem került. Ács János színházrendező barátom, akivel sokat dolgoztam együtt utolsó alkotó éveiben, adott a kezembe egy könyvet, Kaari Utrio finn történésznő könyvét Éva lányai címmel. Levette a polcról és a kezembe nyomta - hogy tudd, hogy ki vagy - megjegyzéssel. Ebben a csodálatos könyvben olvastam ezt a középkorban egész Európában elterjedt legendát, miszerint Johannes pápát egy körmenetben szülési fájdalmak lepték meg; így derült ki, hogy nő. Ez a legenda engem évekig fogva tartott. A drámámat majdnem 4 éven át írtam, ez erőpróbának is bizonyult. Ebben a munkámban is Vörös Róbert barátom volt a munkatársam. Fő törekvésem az volt, hogy a legendát és a valóságot közelítsem egymáshoz, és megteremtsem egy középkori, modern nő alakját. Végig izgalomban tartott a nő kettős élete; az a vágya, hogy egyszerre legyen nő, és korának egyik legfelkészültebb gondolkodója. Johanna/es nekem már valóság, mert a művészet eszközeivel életre keltettem őt. Aztán írtam Jukio Misima fiatalkori misztériumjátékaihoz is zenét, ez a Debreceni Csokonai Színházban került bemutatásra. Misima is olyan szerző, aki hónapokra, évekre beköltözik a tudatomba, lelkembe… és így szépen telik az idő.  A húsz évbe egy sokkal prózaibb dolog is beletartozott: az hogy munkát kellett vállalnom, hogy megéljek. Átmenetileg újra takarítottam, aztán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgoztam, jelenleg a Hevesi Sándor által alapított Nemzeti Színház múzeumában dolgozom félállásban – ez ma a Nemzeti Színház Könyvtár és Archívuma néven működik. És mindeközben néha odaültem a hangszeremhez és játszogattam, keresgéltem, elkezdtem motívumokat, témákat gyűjtögetni. Ezekkel az improvizációkkal kezdődött a Pest fölött az ég anyaga. 	 

És ha már itt tartunk, milyen Pest fölött az ég? Miről mesél ez a cím?

A Pest fölött az ég egy dalom címe, melyet Xantus János filmrendező barátom emlékére írtam. Ezért az utalás Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjére. Ez lett a projekt címadó dala.

Mire a számíthatunk ebben a programban? Kizárólag új dalokra, vagy újakra és már létezők újraértelmezésére?

Tizenkét teljesen új dalra és néhány régebbire, az Orkesztra Luna illetve a Dalok Közép-Nirvániából című estünkből.

Kikkel dolgoztál ez alkalommal? Ha jól tudom, elég széles az alkotógárda, a közreműködők névsora.

A szövegírásban nagyszerű társaim voltak: Li Jü császár a X. századból, Kiss Laci az Európa Kiadó volt basszusgitárosa, Karafiáth Orsolya költőnő, Simon Márton költő és Müller Péter Sziámi.  A Pest fölött az ég a Dalok Közép-Nirvániábólhoz hasonlóan, amit szintén Vörös Róbert barátom rendezett, kicsit szcenírozott, megrendezett koncert-előadás lesz.  Az együttes nyolctagú, mindannyian felkészült, érzékeny, odaadó zenészek: Darvas Bence billentyűs, Keszei Krisztián gitáros, Vajdovich Árpád bőgős, két ütősünk: Gyenge Lali és Dudás Zsombor és két nagyszerű színész-, énekestársam is van: Roszik Hella és Ádám Rita, akik egy-egy szólót is énekelnek a műsorban. A hangosításban, a keverőpultnál Válik Laci hangmérnök, zenész barátunk lesz a segítségünkre.

Ez a mostani egy koncert. Lesz-e folytatás, folytatódik-e majd a koncertezés, lesz-e esetleg lemez ebből a műsorból?

Természetesen ez a bemutatónk, ezután szeretnénk minél többet koncertezni, lemezt is szeretnék készíteni, de ennek az anyagi hátterét még meg kell teremtenünk.

Kulturális érdeklődésed, beágyazottságod rettenetesen sokrétű. Mik azok a produkciók, alkotások – legyen az könyv, film, színház, zene -, amik mostanság felkeltették az érdeklődésedet?

Szeretném folytatni, befejezni a Brecht-Weill Koldusopera újrafordítását. Revelatív volt számomra, mikor német anyanyelvű barátnőm, Hatvani Janine, nyersben lefordította nekem az eredeti Brecht dalszövegeket. Egyszerre sokkal finomabbak és vadabbak, mint a Blum Tamás féle fordítás, a 60-as évek elejéről. Na, ezzel is eltöltöttünk néhány hónapot, évet, az elmúlt húsz évben… Nagy kedvem lenne egy olyan Koldusopera keresztmetszethez, koncertváltozathoz, melyben a dalok új fordításban hangoznának. el. Titkos vágyam lett volna, hogy Mackie-t (Bicska Maxit) Somló Tamás énekelje és játssza, akit nagyon kedveltem, és akivel baráti kapcsolatban is voltam. De ez a vágyam már nem tud teljesülni. A vágyakkal egyébként óvatosan bánok. A berber hagyomány szerint is vigyázni kell, mert teljesülnek.

Kamondy Ágnes interjú, A38 Magazin, 2019

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Pest fölött az ég - Kamondy Ágnes (2019. 10. 05.)

Kapcsolatok