Video/name

Nem mondhatom el - Budapest Bár

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://budapestbar.hu/">https://budapestbar.hu/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/budapestbarband/

Budapest Bár

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

Horváth Jenő

Farkas Mihály

Farkas Richárd

Ökrös Károly

Rákosi János

Farkas Róbert

Kisvári Ferenc

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Nem mondhatom el - Budapest Bár (2017. 10. 15.)

Kapcsolatok