Video/name

Mondjátok meg mi a neve - Ötödik Évszak Zenekar

A Champs-Élysées-n ébredő francia szerelmet, a Loire- és a Duna-parti esti séták hangulatát és a soknemzetiségű Kelet-Európa népzenéjének ősi erejét érezni az Ötödik évszak muzsikájában. Több évtizedes tapasztalat, nemzetközi zenei karrier és sokéves rokoni-baráti kapcsolat áll 2018-ban alakult együttes mögött.  Tagságát a magyar-francia származású Izabella Caussanel (ének), Ifj. Csoóri Sándor „Sündi” (ének, brácsa, tambura), Hegedüs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom) és Szabó Csobán Gergő (ének, nagybőgő) alkotja.
„Nagyon természetes az egész folyamat, ahogy együtt dolgozunk. A próbák alatt sorra jönnek az ötletek, mindenki belead valamit, jól érezzük magunkat együtt.” – mesélik a zenekar tagjai, akik több formációban (Lajkó Félix, Buda Folk Band, Dresch Vonós Quartet, Magyar Állami Népi Együttes) bizonyítottak már, és rendszeresen koncerteznek Magyarországon, Európában és a tengerentúlon is.
Első nagylemezük (Ne rejtsd el) 2020-ban jelent meg. Szövegeik gyakran magyar és francia költők versein alapszanak. „Az összes szövegünk a zenekarra éppúgy ráillik, mint a közönségre; globális érzéseket próbálunk közvetíteni, mint a fájdalom, a szerelem.” – nyilatkozta a 2017-ig Párizsban élő Izabella Caussanel. Számaik magját a hiteles kárpát-medencei népzene adja, ebből a biztos alapból indulnak az improvizatív műfajok világa felé. Azt a magyar és nemzetközi közönséget célozzák meg, akik szeretik az őszinte, eredeti és rögtönzött, népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenét.
BB
 
 <a href="https://www.facebook.com/otodikevszakzene/">https://www.facebook.com/otodikevszakzene/</a>

Ötödik Évszak Zenekar

Édesapja ifjabb Csoóri Sándor népzenész (Muzsikás, Ifjú Muzsikás), édesanyja Szemerei Erika néptáncos, nagyapja Csoóri Sándor író-költő, nagyanyja Marosi Julianna népdalénekes. Csoóri Sándor „Sündi” (1984) pedig nemcsak élt ezzel a lehetőséggel, hanem ki is teljesítette: a Buda Folk Band egykori és az Ötödik Évszak jelenlegi társvezetője évek óta meghatározó táncszínházi előadások keresett zeneszerzője.
A szülei ötéves korában váltak el, és eléggé kiterjedt a rokonság, tele féltestvérekkel. Kamaszkorában kezdte tudatosan érzékelni a családi tradíciókat, és akikhez igazán szoros és mély kapcsolat fűzte, azok a Csoóri nagyszülők, rengeteg fiatalokkori élménye (a moldvai énekes, Jánó Annától a népzenegyűjtő Kallós Zoltánon át a Muzsikásig) az Apostol utcai házhoz kötődik. 
Kezdetben csellózott, később brácsázott, született balkezesként előbb jobb kézzel húzta azt, csak később állt helyre körülötte a világ. 1997-ben tizenhárom évesen lett az Ifjú Muzsikás brácsása, melyben apja, ifjabb Csoóri Sándor énekelt és hegedült, Márczi Anna „Tücsi” brácsázott, Hermann Mária bőgőzött, és egy ideig a hozzá hasonlóan kiskamasz Soós András hegedült benne. Erdélyi autentikus népzenét játszottak, széki, mezőségi és kalotaszegi zene túlsúllyal. Az együttes 2004-től rendszeresen tartott táncházat, illetve klubot üzemeltetett, munkásságát pedig egy kazetta (Fehér és fekete, 1997) és két CD (Ifjú Muzsikás Egy, 1998, Hunzene, 2009).
2007-től a Buda Folk Band tagja lett, ahol többek között Éri Mártonnal zenélt együtt és amellyel fennállása tíz esztendeje alatt három albumot (Sűrű vándor, 2011, Magyar világi népzene, 2013, Saját gyűjtés, 2015) jelentetett meg.
A 2018-ban Lajkó Félix, a Buda Folk Band, a Dresch Vonós Quartet és a Magyar Állami Népi Együttes egykori tagjaiból alakult Ötödik Évszakban – Izabella Caussanel (ének), Csoóri Sándor „Sündi” (ének, brácsa, hosszú nyakú tambura), Hegedüs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), Szabó Csobán Gergő (ének, nagybőgő) – eredeti és rögtönzött, népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenét játszik. Eddigi két albumuk: Ne rejtsd el, 2020, Milyen az ég felettünk?, 2022.
Miként 2020-ban a Fonó-könyvben nyilatkozta: „Feldolgozásaimban szabadon váltogatom a szöveget, a hangnemet, a ritmikát, ha erre késztetést érzek. A legtöbb népi dallam – kisebb variációkkal – ugyanis sokfelé létezik, miért ne lehetne belőle saját változatot készíteni? Persze mi is tettünk alá szvinget vagy bluest, ezen mindenki átesik a pályáján – azért jó az a lüktetés! –, de hát annak idején a polkák és a csárdások különböző ritmusa is ugyanígy jött létre, idővel mégis szépen beépültek a táncrendbe. Ez természetes jelenség. Nem kell ezen csodálkozni, és nem is kell védeni a népzenét, mert az ettől még erős marad, az idő úgyis lepergeti a sallangot.”
JBSz

Csoóri Sándor "Sündi"

Hegedűs Máté

Zimber Ferenc

Izabella Caussanel

Szabó Csobán Gergő

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Mondjátok meg mi a neve - Ötödik Évszak Zenekar (2020. 07. 05.)

Kapcsolatok