Video/name

MESE-ZENE-BONA

Jobb kéz, bal kéz

Öt kismajom

Pingvintánc

Hooky Toky

Chu-chua

Repülni jó

Biciklire szálltam

Ha jó a kedved

Mambo Jambo

Társasjáték

Tavaszi szél

Játsszunk együtt!

A Kárpát-medence legtáncosabb, legvidámabb interaktív bulija – hirdeti magáról a Mese-Zene-Bona gyermekműsor két előadója, Gregus Anikó (ének, tánc) és Dobrozemszky Gábor (szintetizátor, ének). A zenekar tagjai közismert gyermekdalokat öltöztetnek modern köntösbe: kimondottan a kisgyermekek mozgásigényére szabva. A legfőbb korosztály, akihez szólnak, az óvodások. Műsoraikat mindig az aktuális ünnepekhez igazítják, így egész évben tudják szórakoztatni a legifjabbakat. Nem csak gyermekműsorokkal szerepelnek, az idősebb korosztály szórakoztatását is célul tűzték ki, nosztalgikus, örökzöld táncdalválogatással nyugdíjas otthonokba járnak fellépni.
HZ
 
https://www.facebook.com/fantaziapont/

Mese-Zene-Bona

A huszadik századi magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, Szörényi Levente alkotótársaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül ő tett az elmúlt évtizedekben a legtöbbet azért, hogy a rockzene Magyarországon elismert része legyen a magyar kultúrának.
Pályafutását az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">Illés</a>ben kezdte (1964–1973), majd rövid kitérő (KITT-Egylet) után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a>ban (1974–1984) folytatta. A hatvanas években ő írta meg nemzedéke, a beatgeneráció legismertebb helyzet-és közérzet-értékelő dalait (Az utcán, Ne gondold, Miért hagytuk, hogy így legyen?), majd a hetvenes években az Illés és Koncz Zsuzsa albumain kitágította szövegírói univerzumát, és sajátos szimbólumrendszert alkalmazva egyre erőteljesebb társadalomkritikai hangot is megfogalmazott (Jelbeszéd, Ha én rózsa volnék).
A hetvenes évek második felétől, a Fonográf korszakban a rá nehezedő fokozott nyomás és odafigyelés miatt ugyan a korábbinál kevesebb társadalmi töltésű dallal lepte meg a híveit, mert a szövegeit ebben az időben még a korábbinál is erősebben cenzúrázták, de ő mindig megtalálta annak lehetőségét, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. Ha másként nem ment, akkor Koncz Zsuzsa verslemezein például a magyar költőkkel üzent (Kertész leszek, Itt van az ősz, itt van újra).
Pályafutásának önálló korszaka 1978-ban a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival kezdődött. Az utca másik oldalán című műsora már címében is kifejezte művészi, alkotói alapállását. Első szólóalbuma 1980-ban Hungarian Blues címmel jelent meg. Ezen a szerző-előadó saját életérzéseit, filléres emlékeit, valamint a mindennapokban tapasztalt konfliktusokat énekelte meg, ironikus felhangokkal, sokat sejtető, áttételes megfogalmazásokkal. Ez a törekvése megfigyelhető későbbi albumain is, amelyekkel négy-öt évenként jelentkezett. Bródy szemmel láthatóan ezekben a mikrorealista vagy gúnyos, szatirikus kis dalokban (Mama kérlek, Filléres emlékeim, Légy hű magadhoz, Maszkabál, Földvár felé félúton) érzi jól magát, mint ahogy a színpadon is eszköztelen előadásmódjával, dalainak gondolatiságával képes leginkább hatni nézőjére, hallgatójára.
Bródy életművében ugyanakkor jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek. A nyolcvanas évektől több alkotóval (Szörényi Levente, Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Andrew Lloyd Webber) is maradandó értékű műveket hozott létre – Kőműves Kelemen, 1982, István, a király, 1983, Doktor Herz, 1988, Fehér Anna, 1988, A kiátkozott, 1997, Will Shakespeare, vagy amit akartok, 1997, Veled Uram!, 2000, Volt egyszer egy csapat, 2005 –, amelyek ma már repertoár darabok a színházakban.
A szólista évek alatt dalszerzőként is aktív maradt. Koncz Zsuzsával és Halász Judittal mindvégig termékeny volt a kapcsolata, de életkortól és stílusoktól függetlenül jól együtt tudott működni más zenésztársakkal is, írt dalokat Tolcsvay Lászlónak, Nagy Ferónak, Zoránnak, Komár Lászlónak és a Géniusznak. 1996-ban Liszt-díjat és Huszka Jenő-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaként Kossuth-díjat, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. Vámos Miklós (Ha én Bródy volnék), illetve Gréczy Zsolt és Retkes Attila írt róla könyvet (Bródy). 1990 és 2012 között az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke volt.
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 408–409.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 258–259.
<a href="https://www.instagram.com/brodyjanos_official/">https://www.instagram.com/brodyjanos_official/</a>
<a href="http://brody.mediastorm.hu/">http://brody.mediastorm.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU</a>

Bródy János

Csepregi Éva (1953, Budapest) énekesnő több évtizede jelen van a magyar könnyűzenei életben. A legtöbben a Neoton Família tagjaként ismerik.
Általános iskolás korában zongorázni, majd hegedülni tanult. Egy évig a Magyar Rádió gyermekkórusában énekelt. A gimnáziumi évek alatt merült fel, hogy énekesnő legyen. Később az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) Stúdiójában végezte tanulmányait, ahol 1973-ban ORI- és OSZK-vizsgát tett. Közben 1973-ban hét hónapon keresztül dolgozott titkárnőként egy gyógyszergyárban.
Az 1972-es Ki mit tud? tehetségkutató versenyen tűnt fel, ahol a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kocbabak-6833">Kócbabák</a> tagjaként Babits Marcella (Marcellina) és Fábián Éva társaságában énekelt, éppen a gimnáziumi érettségijét megelőző napon. Ugyanezen a Ki mit tud?-on Csepregi Éva a Stereo együttessel is szerepelt. A Kócbabák - ahol időközben Marcellina helyére Pál Éva lépett - 1973 végén társult a Neoton együttessel, majd 1977-ben hivatalosan is a Neoton Família néven működő formáció tagjai lettek. Az egykori Kócbabák közül Fábián Éva 1979-ben, Pál Éva pedig 1983-ban kilépett a zenekarból. Csepregi Éva a Neoton Famíliával maradt és mellette szólókarriert is folytatott.
A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a> - Erdős Péter menedzselésének köszönhetően - az 1970-80-as évek fordulójának legnépszerűbb hazai diszkóformációjává nőtte ki magát, és nemzetközi szinten is figyelemre méltó sikereket ért el. 1979-89 között több országban (Japán, Spanyolország, Németország, Dánia, Oroszország, Dél-Korea) jelentek meg albumaik és játszották slágereiket a rádiók. 1980-89 között minden évben ellátogattak Japánba, hol promóciós körúton, hol filmzene bemutatón, hol országos turnén vettek részt, Newton Family néven.
1990-ben a Neoton Família kettévált: a zenekar egyik része - Pásztor László és Jakab György vezetésével - Neoton néven folytatta tovább, másik része – élén Csepregi Évával – megalapította az Éva-Neotont, amellyel 1992-ig hat kiadványt is megjelentettek. Emellett az énekesnő szólóban is rendszeresen fellépett, sőt a nyolcvanas évek közepe óta számos szólóalbumot készített, valamint Végvári Ádám gitáros-énekessel közösen – Ádám és Éva néven - is jelentettek meg lemezeket. 1985-től kezdődően Csepregi Éva a skót származású dalszerző-producerrel, Bob Heatlie-vel dolgozott együtt, aki az énekesnő szólókarrierjét egyengette. Éva 1988-ban fellépett a szöuli olimpia nyitóünnepségén a Korea című dallal, melyet Mándoki Lászlóval közösen adtak elő.
A Neoton Família 1998 áprilisában a Budapest Sportcsarnokban tartotta búcsúkoncertjét. Hét évvel később, 2005-ben még egyszer színpadra lépett a zenekar, maratoni, háromórás koncertet adva. Azóta Csepregi Éva, Végvári Ádám és Baracs János basszusgitáros Neoton Família Sztárjai néven szoktak együtt fellépni. 2007-ig a szintén egykori Neoton Família-tag Bardóczi Gyula dobos is velük játszott, akit Csepregi Éva fia, Heatlie Dávid váltott fel. Egy nagylemezük is megjelent (Újratervezés, 2021).
Csepregi Éva a mai napig aktívan koncertezik. Zenekarával nagyrészt a Neoton Família repertoárját játsszák. Színészként is bemutatkozott, 1995-től 1999-ig a Ruttkai Éva Színház tagja volt. 2009-2016 között a Budapesti Operettszínház Szép nyári nap című musicaljében játszott, amely a Neoton Família legnépszerűbb dalai alapján íródott. Televíziós showműsorok állandó szereplőjeként is találkozhatunk vele. 2021-ben a Retro Páholy című produkcióval országos turnéra indultak Kovács Katival közösen.
Az, hogy 1972 óta többnyire a magyar könnyűzene első vonalában tudott lenni, önmagáért beszél. A legsikeresebb korszaka a Neoton Famíliában töltött évek voltak. Csak a számok alapján: az együttessel, valamint saját kis- és nagylemezeivel külföldön összesen 144, Magyarországon 86 kiadványa jelent meg. A Neoton Família albumaiból közel 6 millió példány fogyott itthon, és 1,5 millió külföldön. Éva produkcióját több díjjal is jutalmazták (Yamaha Grand Prix Tokio, 1983; Seoul Song Festival - előadói díj, 1986; EMeRTon-díj, 1987; Elnöki Aranyérem, 2000)
A Pestszentlőrincen született lány óriási karriert futott be, és ezt nem kis részben saját szorgalmának és elhivatottságának köszönheti. Szülei fizikai munkások voltak, akik sosem jártak külföldön. A család szerény körülmények között élt. Elmondása szerint ez nagyon rányomta a bélyegét az önbizalmára. A mai napig úgy érzi, minden egyes fellépésén bizonyítania kell - neki személyesen és az egész zenekarnak-, hogy nem Erdős Péter miatt váltak sikeressé. Bántja a „popcézár” menedzser - egyben Éva volt élettársa - ellentmondásos megítélése, és igyekszik megvédeni őt. Szerinte a zenekar a mai napig az ő tanácsaiból él, és az együttműködésből mindenki profitált.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/Csepregieva.official.site/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/Csepregieva.official.site/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/evaneoton">https://www.instagram.com/evaneoton</a>
<a href="https://csepregieva.hu/">https://csepregieva.hu/</a>

Csepregi Éva

Kovácsovics Fruzsina

Karácson Tamás "Fluor"

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

MESE-ZENE-BONA (2020. 11. 08.)

Videóban szereplő számok listája

Kapcsolatok