Video/name

Menni, menni, muszáj menni - Parno Graszt

Van, aki csángó boogie-t játszik, mások rávágnak a zongorára

Áll a bál – farsangi válogatásunk következik

Az autentikus cigányzenét játszó Parno Grasztot 1987-ben alapították paszabi cigány fiatalok. A nyírségi zenekar neve Fehér lovat jelent, melyben a fehér szín a tisztaságot, a ló a szabadságot jelképezi. Az alapfelállás – Oláh József (ének, gitár, tambura), Balogh Géza (ének, gitár), Jakocska János (ének, gitár), Oláh Krisztián (harmonika), Németh István (szájbőgő, kanna), Horváth Sándor (ének, kanál), Balogh Mária (ének), Váradi Mária (ének), Oláh Heléna (ének), Oláh János (nagybőgő) – mellett alkalmanként hagyományőrző tánccsoport is szerepel a fellépéseiken. A főként Paszabról és környékéről gyűjtött repertoárjukban egyes dalokban magyarul, másokban cigány nyelven énekelnek, de van, hogy a dalon belől váltanak nyelvet vagy akár egyszerre mindkettőt használják.
A Parno Graszt bemutatkozó nagylemeze (Rávágok az zongorára) 2002-ben jelent meg, és az Európai Világzenei Ranglistán (World Music Charts Europe) egészen a hetedik helyig jutott. Zenéjükkel azóta bejárták a világot, különösen a 2008-as és 2009-es esztendő sikerült mozgalmasra: előbbiben Indiában kutatták zenei gyökereiket, a szokásokat, a dallamokat (erről a felfedezőútról Silló Sándor forgatott dokumentumfilmet), 2009-ben pedig az Egyesült Államokban negyven nap alatt húsz városban adtak koncertet New Yorktól San Franciscóig, majd az évet Koppenhágában, a világzenei szakma legfontosabb éves találkozóján, a WOMEX-en zárták.
A 2002-es bemutatkozó albumukat két évvel később a Járom az utam, 2007-ben pedig az Ez a világ nekem való követte, azóta további két hanghordozót (Reggelig mulatok, 2011, Már nem szédülök / Rolling Back, 2019) jelentettek meg. Utóbbin egy Quimby-dal (Sehol se talállak) feldolgozása is hallható, melyet a zenekar a Petőfi Rádió Akusztik című műsorának felkérésére dolgozott át.
A döntően családi kapcsolatokra épülő zenekar jövőjét erősen beányékolta a bőgős, Oláh János 2022 februári váratlan halála.
JBSz

Parno Graszt

Oláh János

Oláh Viktor

Balogh Mária

Jakocska János

Németh István

Váradi Mária

Oláh Krisztián

Horváth Sándor (Parno Graszt)

Oláh József

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Menni, menni, muszáj menni - Parno Graszt (2018. 02. 16.)

Kapcsolatok