Video/name

Második félidő - Pál Utcai Fiúk

A Leskovics „Lecsó” Gábor (1966, gitár, ének) vezette együttes 1983 nyarán alakult Szigetszentmiklóson. 1985-re jött létre az első stabil felállás: Leskovics mellett Potondi Anikó (ének), Bárány Tamás (gitár), Turjánszki György (basszusgitár), Majoros Éva (billentyűsök), Eőry Tamás (szaxofon), Zelenák Tibor (dob). Zenei világuk leginkább a funky, a pop és a rock között mozgott.
A nyolcvanas évek második felében két demóanyagot is felvettek, de az első albumuk (Ha jön az álom) csak 1990-ben jelent meg. Ekkor már a budapesti klubok egyik kedvelt zenekarává nőtték ki magukat. A következő években sorra jöttek az új korongok (A bál, 1991, A nagy rohanás, 1992, Szerelemharc, 1993), számos Arany Zsiráf-díjat besepertek, több világsztár (Ten Years After, Steppenwolf) előtt ők melegítették a közönséget, sőt, 1993-ban önálló koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban, melynek anyagát egy évvel később Szajhák és Partizánok címmel jelentették meg. Aztán – főként magánéleti problémák miatt – pár évre leálltak.
A kilencvenes évek második fele a Pál Utcai Fiúk életében nem sok újat hozott, legfeljebb jó néhány tagcserét és egy válogatáslemezt. 1999 nyarára állt össze az a felállás – Leskovics, Potondi és Turjánszki mellett Molnár Balázs (gitár), Farkas Zoltán (dob) –, mely a 2000 tavaszán megjelent Ha jön az élet-et felvette. Leskovics Gábor a kétezres évek elején az amúgy szintén a Fekete Lyukból indult Kispál és a Borz „állandó vendégművésze” volt, annak 2010-es leállásig, miközben 2005-ben Lovasi Andrással megalapította a Kiscsillagot.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227.
 
<a href="https://www.facebook.com/palutcaifiuk/">https://www.facebook.com/palutcaifiuk/</a>
<a href="https://xn--plutcaifik-s4a22a.hu/">https://xn--plutcaifik-s4a22a.hu/</a>

Pál Utcai Fiúk

Molnár Balázs

Leskovics Gábor

Eőry Tamás

Turjánszki György

Potondi Anikó

Farkas Zoltán (dobos)

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Második félidő - Pál Utcai Fiúk (2006. 02. 16.)

Kapcsolatok