Video/name

Magyar táncok - Bordó sárkány

A saját meghatározása szerint középkori világzenét vagy középkori rock and rollt játszó debreceni Bordó Sárkány együttest Szlama László (koboz, citera, középkori síp, ének), Dickmann Roland (középkori síp és duda, moldvai és ír furulya, blockflöte, ütőhangszerek, lantgitár, ének), Kiss Ernő (cister, mandocello), Fábi János (hegedű, középkori síp és duda, ének) és Szőke Miklós Márk (dobok, ütőhangszerek) alapította 2010-ben.
A formáció a magyar és az európai középkori dalok, illetve a rock- és a világzene hangzásvilágának sajátos elegyítését, dinamikus, táncolható interpretálást tűzte zászlajára. Gyakran teremtenek hangulatot várjátékokon, reneszánsz karneválokon és más hagyományőrző rendezvényeken, de moldvai csángó táncházakban is rendszeresen húzzák a talpalávalót. Rajongóikról a koronavírus-járvány alatt sem feledkeztek meg, internetes csatornájukon, a Sárkány TV-n sugároztak saját készítésű műsorokat, stream koncerteket.
Első albumuk (Világfa) 2010-ben jelent meg, melyet további három nagylemez (Óperencia, 2013, A lány és a sárkány, 2018, XX. századi krónikás, 2021) követett. Kezdetben főként középkori dalfeldolgozásokat játszottak, majd fokozatosan elmozdultak a saját nóták irányába, illetve egyre több rockos, néhol progresszív rockos elemet vegyítettek akusztikus, tradicionális hangzásvilágukba. XX. századi krónikás című lemezükön már öt – többségében a Junior Príma díjas frontember, Szlama László által jegyzett – szerzeményük hallható, míg a 2023-ban megjelent, Bordó Sárkány - 5 című albumuk tizenegy dalából már nyolc saját darab. A legizgalmasabb, legprogresszívebb és leghosszabb daluk a Bordó Sárkány című nóta, amelyben nemcsak az együttes filozófiáját éneklik meg, de a megalakulásuk óta eltelt 13 év eseményeit is összefoglalják.
 
CsO
 
https://www.facebook.com/bordosarkany/

Bordó Sárkány

Dickmann Roland

Kiss Ernő

Szlama László

Fábi János

Szőke Miklós Márk

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Magyar táncok - Bordó sárkány (2020. 04. 24.)

Kapcsolatok