Video/name

Ferenczi György és a Rackajam teljes koncert

Kaszárnya

Villa Negra

Foxy lady

Milyen lárma, milyen vigadalom

Fűszedő

A galagonya

Lenn a Tiszán

Megfogták a betyárokat

Elszállt egy hajó a szélben

Cross Road Blues

Nem ver meg engem az Isten

A természet vadvirága

Legényes

Falu végén kurta kocsma / Mary Jane

Apád gitárja

Ki vagyok én?

A fekete zongora

Az ország egyik legjobb szájharmonikása (pofagyalusa), Ferenczi György 2005 óta dolgozik együtt a Rackajam tagjaival, Pintér Zsolttal (gitár, mandolin, ének), Marosi Zoltánnal (harmonika), Nagy Zsolttal (zongora), Apáti Ádámmal (basszusgitár) és Gilián Gáborral (dob). Zenéjükben szervesen összeolvad a magyar archaikus kultúra és a rock and roll forradalom szeretete, a népzene a rhythm &amp; blueszal, a funkyval, a reggae-vel, hip-hoppal és Jimi Hendrix rockos pszichedelikus világával. Mindezt rendkívül energikusan és kellő humorral előadva.
Debütáló nagylemezükön (Csárdafunk, 2005) többek között Sebestyén Márta is működött közre. A 2006-ban a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Ferenczi – Petőfi album anyagát többek között a Művészetek Palotájában adták el, de eljutottak vele Franciaországba, Németországba, Finnországba, Lengyelországba és Csehországba is. A 2007-es, döntően akusztikus Milyen lárma?! CD-n a saját dalok mellett Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott szerzemények is megszólalnak.
2012-ben az 1956-os forradalomban elhunyt költő, Gérecz Attila emléke előtt tisztelegtek, a 2014-es Infotérzene fókuszában szintén a versmegzenésítések álltak, míg a 2015-ös album (A rackák világa) könyv és CD után pedig a Rackajam 1-ső Pesti Rackák néven folytatta pályafutását. Azóta Ferenczi lényegében évente ad ki újabb nagylemezt (Kelet-Nyugat East-West Session, 2015, Betyárjáték, 2016, 69, 2017, Mindenek szerelme, 2018, Áldás, rockandroll, 2019, Rackák a zűrben, 2020). Miközben Szomjas György egyetlen színházi darabja, a Nemzetiben A éveken át telt házzal ment Betyárjáték is lényegében Ferencziék koncertjére épült: a zenekar játszott középen, mögötte/fölötte feszült a vászon, melyet szemből vetítőként használtak (jeleneteket Szomjas korábbi filmjeiből), hátulról meg árnyjátékként vetültek rá a táncosok. Plusz volt narráció, hogy a veretes szövegek is meg tudjanak szólalni benne.
JBSz

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Gryllus Vilmos (1951, Budapest) kétszeres Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, a Kaláka folkzenekar gitáros-énekese. Emellett több mint negyven éve készít zenés műsorokat gyerekeknek.
1959-1966 között a Kodály Zoltán alapította Lórántffy Zsuzsanna úti zenei általános iskolába járt, és ez meghatározó volt egész életére. 1969-ben - még gimnazistaként – részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kalaka-39218">Kaláka</a> együttes létrehozásában, melyben 10 éven át csellózott, verseket zenésített meg és énekelt, emellett játszott még több más hangszeren is (citera, doromb, charango, koboz, lant, mandolin, nagybőgő, ütőhangszerek). Közben a Műegyetemen építész diplomát szerzett.
1980-ban csatlakozott Levente Péterhez és Döbrentey Ildikóhoz, gyerekszínházi társulatukban ő volt a zenész-zeneszerző. Egy nemzedék nőtt fel rádiós (Ki kopog?, 1979-1992) és  televíziós (Égből pottyant mesék, 1991-1996) műsoraikon. Munkakapcsolatuk másfél évtizedig tartott.
1992-től kezdte el kiadni daloskönyveit. Ezekben a gyerekek számára írt dalait adja közzé, azokat, melyeket az óvodás-kisiskolás korosztály könnyen meg tud tanulni, és szívesen el is énekel.
1996-tól ismét együtt énekel és muzsikál - mint „állandó törzsvendég”, és immáron elsősorban gitárosként - a Kalákával, részt vesz a felnőtteknek szóló koncerteken, a lemezfelvételeken, és a külföldi turnékon szerte a világban, de a gyerekeknek szóló előadásait egyedül tartja. Az 1990-es évektől színházi darabokhoz szerzett zenét, és televíziós produkciókban is gyakran láthattuk őt.
Számtalan önálló kiadványa jelent meg, a legutóbbi ezek közül a 2021-es Lassan, tünődve, amelyen tíz magyar költő verseit zenésítette meg. Több - felnőtteknek szóló - közös lemeze van testvérével, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gryllus-daniel-6947">Gryllus Dániel</a>lel.  Fia, Gryllus Ábris (1985) a kísérleti elektronika területén jeleskedő zeneszerző.
Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, a legmagasabb állami kitüntetést mindkét alkalommal megosztva kapta a Kaláka tagjaival (2000, 2020). Ezek mellett több más elismerést is kapott zenei munkásságáért.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/GryllusVilmos">https://www.facebook.com/GryllusVilmos</a>
<a href="https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/">https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/</a>
<a href="http://gryllusvilmos.hu/">http://gryllusvilmos.hu/</a>

Gryllus Vilmos

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

Magyarország talán legismertebb jazzgitárosa, a jazztanszakon a gitár szak 1977-es bevezetése óta annak vezető tanára, szinte nincs ma olyan jazzgitáros, aki ne nála kezdte volna. Ráadásul az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai jazzmuzsikus, játéka megszámlálhatatlan hazai pop-, rock- és jazzlemezen hallható.
Prímás édesapja nyomdokain haladva gyerekkorában ő is hegedülni kezdett, később zongorázni tanult. Tizenhét éves korában Pege Aladár együttesének tagjaként megnyerte a Magyar Rádió jazzversenyét. 1970-ben a Kex együttesben tűnt fel, később a Rákfogóban gitározott, majd Kőszegi Imre zenekarában játszott.
1979-ben alapította meg első saját formációját, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-saturnus-53790">Saturnus</a>t – partnerei: Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Dandó Péter (basszusgitár), Gritz Péter (dob), később Kőszegi Imre (dob) –, amellyel két populáris jazzrock albumot jelentetett meg. 1985-ben létrehozta a Babos Trio Pluszt, amit később a Babos Trió váltott fel (Egri János – bőgő, Balázs Elemér – dob).
1989-ben került a boltokba első önálló nagylemeze, a Kinn és benn. Egy évvel később a Petőfi Csarnokban koncertezett Victor Bailey, Terry Lynn Carrington, Jinda György és Szakcsi Lakatos Béla társaságában. Az 1990-es Sham című Hungaroton nagylemezt régi muzsikuspartnerével, Szakcsi Lakatos Bélával és az akkor már az Egyesült Államokban élő, ott roppant népszerű Jinda Györggyel készítette (a korong címe is az ő zenei világára utalt). Az elkövetkezendő években pedig olyan neves amerikai előadókkal lépett fel, mint Frank Zappa, James Moody és Tony Scott.
1994-ben a Sony jóvoltából második jazzalbuma, a Blue Victory Európa tizenkét országában volt kapható. A Babos Quartetben ekkor Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Szappanos György (basszusgitár) és Borlai Gergő (dob) játszott. 1997-től a Babos Project Romani nevű új produkciójával járta a hazai és európai fesztiválokat, mellyel 1998-ban Egyszer volt... címmel albumot is jelentetett meg. Később a Take 4-ral, majd Herbie Mann-nel készített felvételeket. 2004-ben adták ki a Trilok Gurtuval közös koncertlemezét. 2005-től újabb formációt hozott létre, Babos Project Special névvel.
Munkásságát 2003-ban Szabó Gábor-díjjal, 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 179–182.

Babos Gyula

Lukács Richárd

Ránki György

Imre Attila

Jankó Miklós

Apáti Ádám

Kormos Levente

Marosi Zoltán

Csikány Tamás

Bársony Bálint

Doleviczényi Miklós

Kisfaludy András

Pintér Zsolt

Józsa Örs

Baksa-Soós János (1948-2021) énekes, képzőművész és performer nélkül elképzelhetetlen lett volna az 1970-es évek hazai underground kultúrája.
Budapesten született, zenei általános iskolába járt, majd 1966-ig a kelet-berlini Adlershof könyvtárában és rajzfilmstúdiójában dolgozott. Ezután 1970-ig esti gimnáziumban tanult Budapesten.
Első zenekarát, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-wastaps-6867">Wastaps</a>ot 1968-ban alapította, majd 1968-71 között volt a legendás Kex együttes énekese, legtöbben innen ismerhetik őt. Kevés dokumentum, de annál több szóbeszéd és legenda maradt fenn erről a zenekarról. Tény, hogy fennállásuk alatt egyetlen kislemezük jelenhetett meg. Baksa-Soós törékeny alakját és jellegzetes szőke frizuráját három filmben láthatjuk, Szomjas György: Tündérszép lány című kísérleti filmjében, 1969-ből, Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok! című 1970-ben készült fekete-fehér zenés filmjében, valamint Bódy Gábor: A Harmadik című alkotásában, 1971-ből.
Az együttes történetéről, valamint Baksa-Soós János személyiségéről és színpadi jelenlétéről a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex zenekar</a>ról szóló cikkünkben olvashatnak bővebben. És arról is, hogy az 1970-es évek elejére hogyan fogyott el Baksa-Soós körül a levegő, a hatalom miként kényszerítette bele őt abba a döntésbe, hogy emigráljon, azaz elhagyja hazáját.
Baksa-Soós János - művésznevén Január Herceg Tova – 1971 októberében hagyta el Magyarországot, Nyugat-Németországba disszidált. Még abban az évben az esseni Museum Volkwang grafika szakán kezdett tanulni, majd a düsseldorfi Kunstakademie mesternövendékeként tanult festészetet és szobrászatot. 1978-ban Nyugat-Berlinbe költözött, ahol azután évtizedekig lakott és alkotott, több kiállítása is volt, könyve jelent meg - Prince January néven. Felesége, Stiller-Luzsicza Ágnes festőművész. Fia, Baksa-Soós Attila író, költő, zenész és építész Budapesten él.
Baksa-Soós János többször visszalátogatott Magyarországra, már a nyolcvanas években is megjelent néhányszor a fővárosban. Egyéni kiállítása nyílt Budapesten (1996) és Székesfehérváron (2007). Utolsó itthoni tárlatát Pakson láthattuk 2019-ben, Valahol a világűrben elsüjedt egy ürhajó címmel. A Kex kultuszát azonban nem ápolta, következetesen (képző)művészként, „művész-lelkészként” aposztrofálta magát.
2012-ben jelentkezett nála a betegség, melynek következtében 2021. szeptember 21-én Németországban elhunyt. 73 évet élt.
Jelentőségéről és a mai napig tartó hatásáról a magyar könnyűzenére példaként elmondhatjuk, hogy Földes László Hobo egy Kex-koncerten lépett először énekesként közönség elé 1968-ban, Baksa-Soós invitálására, és ugyanő hívta először színpadra Cseh Tamást is, 1971-ben. A maiak közül a Qualitons zenekar 2019-ben egy kitűnő feldolgozásalbummal tisztelgett Baksa-Soós János és a Kex előtt, rajta olyan dalokkal, mint az Elszállt egy hajó a szélben, a Család, és a Csillagok, ne ragyogjatok.
HZ

Baksa-Soós János

Weöres Sándor

Kiss Anna

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Ferenczi György és a Rackajam teljes koncert (2008. 04. 22.)

Videóban szereplő számok listája

Kapcsolatok