Video/name

Ezt a nagy szerelmet - Budapest Bár

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://budapestbar.hu/">https://budapestbar.hu/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/budapestbarband/

Budapest Bár

A szövegírók közül G. Dénes György (Guttman Dénes György, 1915–2001) – vagy ahogy a szakmában nevezték: Zsüti – volt a rangidős, a szakmában közszeretetnek örvendett, mégis csak nyolcvanéves korában kapta meg első komolyabb elismerését (EMeRTon-díj). 2001 tavaszán a Kossuth-díj átadását viszont már nem érhette meg.
A negyvenes években Karády Katalin háziszerzőjeként tartották számon, de az ötvenes-hatvanas években olyan népszerű slágereknek írta a szövegét, mint a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén vagy a Más ez a szerelem, mely az 1966-os Táncdalfesztivál-on – Toldy Mária előadásában – első díjat kapott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131.

G. Dénes György

Farkas Mihály

Ökrös Károly

Farkas Richárd

Orlay Jenő

Kisvári Ferenc

Előadóművész, képzőművész, dalszövegíró, a Quimby gitáros frontembere. Előadóként a kezdetek óta részt vesz a Budapest Bár koncertjein, lemezein is.
Szociálisan érzékeny, erős igazságérzetű, becsületesen dolgozó pedagógus családban született, édesapja, az irodalomtanár Kiss Kálmántól örökölte dalírói vénáját, a zenei érzéket pedig az apai felmenőitől. Kisgyerekként csillagásznak készült, e vágykép később rajztanári pályára szelídült, ehhez társult tizenhat éves kora körül a rock, mint a túltengő hormonok levezetésének kézenfekvő médiuma. Zenei világát főként a nála öt évvel idősebb bátyja formálta, ő hozta a kisvárosi polgárcsaládba a nagyvilági poszthippi hangulatot és a határokat negligáló rock and roll szeretetét. Tőle leste el az első akkordokat, amelyeket sokáig a közösen használt Jolana gitáron pengetett.
Későbbi társai közül Varga Livius és Mikuli Ferenc ekkor már vele játszott, az 1988-ban debütált October zenekar repertoárjában megpróbáltak összebékíteni egymástól amúgy távol eső zenei világokat, mint Iggy Pop, Howlin' Wolf, a Rolling Stones, a Cure, a Talking Heads vagy a Jesus and Mary Chain. Majd 1991-ben az időközben Budapestre költözött baráti társaság, nagy lendülettel írták újabb számokat, majd 1991 végén már <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-quimby-7445">Quimby</a>ként léptek fel a Tilos az Á-ban. A történet innentől közismert.
Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőle, miként csinálja, hogy ír, zenél és fest egyszerre. Mire azt válaszolta, „amit élek, azt játszom; amit játszom, azt festem; amit festek, azt írom."
A zenekarral párhuzamosan a kilencvenes években Kiss Tibor folyamatosan festőművésznek készült, úgy vélte, a zene csak hobbi, amolyan társas szórakozás. Mire azonban befejezte az egyetemet, a Quimby annyira beütött, hogy eltartotta. Ő viszont élte tovább a maga rock and roll életét, ami aztán 2002-ben kegyetlenül benyújtotta a számlát.
Tizenhárom hónapig szinte a nulláról építette fel önmagát egy komlói rehabilitációs intézetben. Amikor viszont visszatért közénk, újra fontossá vált számára a zene és a Quimby főnixmadárként született újjá. És szárnyalt egészen addig, mígnem 2020 tavaszán alkoholproblémák amiatt újra vissza nem került a rehabra. 
Még 1997-ben lediplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, azóta is fest meg rajzol, időről időre ezeken keresztül fejezi ki az érzelmeit, gondolatait. De közben írja a dalszövegeket is, melyek sokak szerint önálló versekként is megállják helyüket. Közülük az első válogatás 2006-ban, a József Attila Kör kiadásában jelent meg (Ventilátor blues). 
A 2012-ben publikált Neonradír kötetében új oldaláról mutatja be magát – az évekig készülő album életének és gondolatainak képeskönyve: az egyetemista, szárnyait bontogató festő, a mámor démonaival megküzdő sztár és az újrakezdő művész alkotásainak gyűjteménye, amelynek minden oldala önálló műalkotás.
„Azáltal, hogy ennyiféle dologban vagyok, csomószor azt érzem, hogy képzőművésznek nem vagyok elég képzőművész, zenésznek se vagyok elég. Valahol pont a periférián. Nem vagyok naprakész, nem jártam annyit kiállításokra, nem mozgok kortárs festők között, hanem inkább zenészek között, de azokhoz meg túlságosan képzőművész vagyok. Kicsit ilyen senki földjén érzem magam.” – mesélte egy 2023-as <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9TxQh30E9oQ">talkshow</a>-n.
JBSz
https://quimby.hu/

Kiss Tibor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Ezt a nagy szerelmet - Budapest Bár (2018. 11. 28.)

Kapcsolatok