Video/name

Egy pár - Koncz Gergely

„Azért játszom népzenét, mert kicsi korom óta ez az a zenei nyelv, ami le tudott kötni.” – vallja Koncz Gergely (1975, Örvényes), generációja egyik legjobb prímása, aki 1988-ban, tizenhárom évesen egy Nógrád megyei baráti összejövetelen határozta el, hogy népzenész lesz. Előbb brácsázott, később hegedült, 2000-ben elnyerte A Népművészet Ifjú Mestere címet. A veszprémi Bakony Táncegyüttesben, majd a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttesben húzta a talapalávalót. 1993 óta a Tükrös Zenekar oszlopos tagja. Emellett 2000-től a szintén pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínházban muzsikál, játszott/játszik a Szalonna és bandájával, a Szeret Zenekarral, Szalóki Ágival és Herczku Ágnessel. 
2020-ban jelent meg első szólólemeze (Magyarpalatka) – mi másról, mint a szívének oly kedves palatkai muzsikáról. Rajta a barátai kísérik: Fekete Antal „Puma” (brácsa), Liber Endre (brácsa) és Havasréti Pál (bőgő).
„Az eredeti népzene megváltoztatása, feldolgozása sosem érdekelt, ma is úgy érzem, hogy nyers alakjában rejti a legtöbb erőt, és gondolkodtat el leginkább. Éppen ezért igyekszem a saját korlátaimon belül az eredetihez lehető legközelebbi módon és stílusban tanulni. Ehhez azonban elengedhetetlen a hagyományaink – és az azt őrzők, művelők – iránti mély tisztelet és figyelem. Ebbe a vallástól a magyar építészeten vagy a gazdálkodáson át a táncig, mint egységes egészbe, mindent beleértek.” – írta amolyan ars poeticaként a Tükrös együttes honlapján, és társaival lényegében ezt valósította meg első szólólemezén.
A Halmos Béla Program támogatásával készült Magyarpalatka anyaga 2020 nyarának közepén egy fásszín teteje alatt született, sokat látott, gyantás hangszereken, mindent élőben felvéve. Szándékosan jól ismert, ezerszer hallott dallamokat adnak elő, azaz nincs semmi zsákbamacska: azt a hangzást igyekeznek visszaadni, ahogy az archív felvételek szerint 1969 és 1985 közt a palatkai zenészek húzták odahaza a tánc alá valót.
JBSz

Koncz Gergely

Hat év klasszikus zongoratanulás és néptánc után kamaszként fogott a kezébe először háromhúros brácsát, majd később cimbalmot. Több táncegyüttes mellett muzsikált, játszott a Lókötő, a Marton és a Gázsa zenekarokban, az 1986-ban alakult Tükrös zenekarnak a mai napig aktív tagja. Emellett az 1990-es évek második felében a Fonó kereskedelmi munkatársa volt, majd 2000-ben Lelkes Andrással megalapította a FolkEurópa lemezkiadót, 2002-ben pedig a zenei táborok, képzések, nemzetközi együttműködések szervezésével foglalkozó Fórum a Népművészetért Alapítványt. 2003-ban – a folklemezek hazai, és nemzetközi terjesztésére – az Etnofonnal és az X-Produkcióval közösen létrehozták a Hangvető Zenei Terjesztő Társulást, amelyet 2008 óta egyedül vezetnek. A Hangvető egyik legnagyobb eredménye a világ legrangosabb népzenei- és világzenei vására, a WOMEX (World Music Expo) 2015-ös budapesti megrendezése. Ezt a jogot 2020-ban is elnyerte.
A Homokszentgyörgyön felnőtt, Gödöllőn diplomázott, majd az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kísérleti gazdaságában dolgozó édesapa és a váli gyökerekkel rendelkező könyvelő édesanyja Martonvásáron telepedtek le, úgyhogy itt nevelkedett fel két testvérével együtt (közülök Liber Róbert ma a Magyar Nemzeti Táncegyüttes bőgőse). Az általános iskola zenei tagozatán Salamon Ferencné Erzsi néni vezette a néptánccsoportot, ahová a székesfehérvári Alba Regai Táncegyüttesből jártak le tanítani. Liber barátaival ennek hatására alapította meg a Lókötő együttest. 1983-tól rendszeresen utaztak Erdélybe, eleinte Székre, később Kalotaszegre és a Mezőségre. Mezőkölpény zenéit és táncait pedig együtt fedezhette fel Szabó Szilárddal és Németh Ildikóval, a martonvásári táncegyüttes akkori vezetőivel. 
Miként a Tükrös együttes honlapján írja: „A mai napig legszívesebben népzenei gyűjtéseket hallgatok. Fiatalon a legmélyebb benyomást a következő muzsikusok játéka tette rám: Kalotaszegről Varga Ferenc „Csipás” prímás Bunyi József brácsással, Székről Ádám István „Icsán” és két fia alkotta zenekar, Bonchidáról a Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Kalló János, Berki Ferenc összeállítású banda, valamint Nagysármásról a Varga Emanuel „Moni”, Moldován Károly, Petru Gáspár zenekar. Pár évvel később ismertem meg a palatkai muzsikát és az ottani zenészeket.”
Még a Lókötőkkel párhuzamosan csatlakozott a Tükrös együtteshez, melynek a mai napig tagja. S amellyel a Fonó szerdai magyar táncházát sokáig az Ökrössel felváltva tartotta. Közben 2000-ben úgy döntött, saját vállalkozásba kezd: Lelkes Andrással létrehozta a FolkEuropa kiadót. 2003-ban a Kiss Ferenc vezette Etnofonnal és Horváth László X-Produkciójával közösen létrehoztuk a Hangvető Terjesztő Társulást, de végül az eltérő koncepcióik miatt 2008-ban a szétválás mellett döntöttek. 
2011-ben Koppenhágában a WOMEX-en a Hangvető kapta meg a világzenei világvásár nyitó gálakoncertjét, melyet Liber szerkesztett és rendezett, a fellépők között Balogh Kálmánnal, Lukács Miklóssal, Both Miklóssal, Szalóki Ágival, Tompos Kátyával, Dresch Mihállyal, illetve a Tükrös és a Söndörgő együttessel. Majd 2015 októberében a világ legrangosabb népzenei- és világzenei vásárának már Budapest adott helyet. Ahogy 2020-ban is
A Hangvető emellett évek óta rendez fesztiválokat (Pont, Budapest Ritmo), Liber pedig megalakulása óta vezeti a NKA Halmos Béla Programját. Így egyszerre, zenész és menedzser, miközben mindegyik tevékenysége mozgatórugója ugyanaz: a népzene szeretete.  
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/liber.endre/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/liber.endre/?locale=hu_HU</a>

Liber Endre

Fekete Antal

Havasréti Pál

Lelkes András

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Egy pár - Koncz Gergely (2020. 11. 20.)

Kapcsolatok