Video/name

Easy walk - Bass Loco

A basszusgitáros Tomor Barnabás vezetésével 2008-ban alakult Bass Loco állandó szereplője a budapesti underground jazzéletnek. Zenéjét ritmikus, improvizatív jazz-rock-funk hangulat és dallamosság jellemzi. A trió másik két tagja Tettamanti Tamás (trombita, szárnykürt, pozan) a Tettamanti Téma zenekar alapítója és Molnár Dániel (dobok) a Pribojszki Band állandó tagja.
A kezdeti időszakban Tomor Barnabás szerzeményeiből, ötleteiből állították össze az első műsorukat. A későbbiekben már egy-két Tettamanti-kompozicióval is bővült a repertoár. 2010-ben csatlakozott hozzájuk Brandon Mezzelo (tenorszaxofon, 2012-ig). 2012 tavaszától Mohai Tamással (gitár, 2014-ig) és Weisz Gáborral (szaxofon) kiegészülve zenéltek. 2013-ban koncertfelvételekből jelent meg a zenekar első, címnélküli CD-je és DVD-je, már vele készült a 2016-os Live at A38 EP. 2018-ban csatlakozott hozzájuk Usztics Péter gitáros, 2020-tól pedig velük zenél Kézdy Luca (hegedű) is. Az évek során olyan neves előadókkal szerepeltek együtt, mint a Samuel Jon Samuelsson Big Band (2013-ban) vagy Richard Bona, kameruni születésű amerikai basszusgitáros (2016-ban).
„A jazz maga a zenei szabadság! Pont attól olyan fantasztikus ez a műfaj, hogy ugyanaz a szám akár százféleképpen is elhangozhat.” – mondja a zenekar fúvósa, Tettamanti Tamás.
HZ
 
Az előadó Facebook-oldala: https://www.facebook.com/tomorofficial/
Az előadó Instagram-oldala: https://www.instagram.com/tomor_barnabas/
Az előadó honlapja: http://barnabastomor.com/

Bass Loco

Kézdy Luca generációja talán legtehetségesebb hegedűse, a Magyar Rádió 2006-os jazzhegedű-versenyének közönségdíjasa. Édesanyja zongoratanár volt, így a zene gyerekkora óta természetes nyelvnek, közegnek számított odahaza. Hamar kiderült, hogy van hozzá adottsága, innentől viszont elég nagy elváráscsomagnak kellett megfelelnie, vizsgáról vizsgára, koncertről koncertre bizonyítania. Közben meg nem igazán élvezte a muzsikálást, inkább feladatot jelentett számára, mint örömforrást. Bár környezete nehezen értette meg, hogy miért nem szeretne az általuk természetesnek vett, szinte előre megírt történet szereplője lenni, végül beletörődtek, hogy Luca a zenei konzervatórium helyett a szabad szellemű Révai Gimnáziumba tanulhasson tovább.
Tizenhárom éves koráig szinte kizárólag klasszikus zenét játszott, egyedül Markó Iván balettóráin – ahová korrepetitor édesanyját kísérte el – találkozott Gershwinnel és ragtime-okkal. Aztán 1994 nyarán meghallotta Al Jarreaut, hatására elindult a jazz irányába, majd jóval később, már egyetemistaként Stéphane Grappelli volt rá letaglózó hatással. Akárcsak később Lantos Zoltán univerzuma.
Azóta számtalan formációban megfordult (gyakran párhuzamosan), többek között hosszabb ideig játszott a Nigunban, az Átmeneti Kabátban és a Nagy János vezette Freestyle Chamber Orchestrában, zenészként pedig részt vett a TÁP Színház előadásain. De ezeknél sokkalta fontosabb a 2006-ban alapított triója, a Santa Diver. Se megfelelni, se magamutogatni nem akaró, lüktető és érzelemgazdag hegedűjátékát eddig négy ötletes, izzadtság és manírok nélküli album őrzi (Sending Ovation, 2009, Santa Diver, 2013, Deep Diving, 2017, Blue Horizon, 2020).
Kézdy Luca az elmúlt évtizedekben sajátos hegedülési stílust alakított ki, szereti a hangszerét effektezni, gyakorta használ disszonáns hangokat. De sohasem öncélúan. Ahogy 2022 februárjában a Recorderben nyilatkozta: „A zene DNS-ébe mélyen bele van kódolva, hogy a feszültség és az oldás váltakozására épül. Én ezt sajátos módon kimaxolom. Egyszerűen unatkozik a fülem a sok konszonanciától, de a túl sok disszonanciát se bírom (….) Néha azt mondják, hogy ezer hegedűsoundból is megismernék az enyémet, aminél nagyobb dicséretet nem lehet kapni. Nehéz ezt belülről visszafejteni, de talán abból fakadhat, hogy a hangok legegyszerűbb, legőszintébb formáját keresem.”
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/kezdyluca/">https://www.instagram.com/kezdyluca/</a>

Kézdy Luca

Tomor Barnabás

Tettemanti Tamás

Usztis Péter

Molnár Dániel

Weisz Gábor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Easy walk - Bass Loco (2020. 05. 17.)

Kapcsolatok