Video/name

Csókkirály - Miklós Attila

A színész, táncos, musicalénekes Miklós Attila (1974, Miskolc) – akinek saját bevallása szerint gyerekkora óta a színház, a zene és a film az élete – repertoárjában a klasszikus operettszínházi műfajokat vegyíti a pop-rock dalokkal. 
Pályája kezdetén Miskolci Nemzeti Színház tagja lett, 2000-ben Budapestre költözött, ahol előbb a Madách Színházhoz, majd 2001-től a Budapesti Operettszínházhoz igazolt. Egy időben tagja volt az Ensemble musical együttesnek. 2012-ben visszatért az Operettszínházhoz, ahol a musicalek állandó szereplője. 2020-ban az A38 hajón ő is fellépett a Karanténkoncertek sorozatban.
BA
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/MiklosAttilahivatalos">https://www.facebook.com/MiklosAttilahivatalos</a>

Miklós Attila

Fenyő Miklós (1947. március 12., Budapest) a rock and roll legismertebb hazai képviselője, akit tisztelői Mr. Rock and Rollnak neveznek.
Gyermekkorát az ötvenes évek végén az Egyesült Államokban töltötte, innen ered a stílus iránti elkötelezettsége. 1962-ben a Sztár együttesben kezdett zenélni, 1964-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syconor-6244">Syconor</a> tagja. 1967-ben alapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungariát,</a> amelynek számos korszaka volt az elmúlt évtizedekben. Fenyő változó tagsággal és többször változó, mindig az aktuális trendekhez igazodó stílusokkal végig az élvonalban maradt.
A Hungariával a hatvanas évek végén megnyerte az 1968-as Ki mit tud?-ot, és a vokálhangzásra építő dalokkal (Csavard fel a szőnyeget, Rémlátomás, Repül a varázsszőnyeg, Eredeti rubin) állandó szereplője volt a sikerlistának. Fenyő a hetvenes évek közepétől megpróbálkozott a Nyugaton sikeres, múltat idéző nosztalgiahullám (revival) hazai népszerűsítésével, de a Beatles megidézésével nem érvényesült. Annál nagyobb sikert ért el viszont 1980 és 1983 között a rock and roll nosztalgiát elindító új Hungariával. Ebben az időszakban a legsikeresebb magyar zenekarvezetőnek és slágerszerzőnek számított, aki könnyed kézzel írta a korszak legnagyobb slágereit (Limbo-hintó, Hotel Menthol, Multimilliomos dzsesszdobos).
A zenekar szétválása után a Miki Teammel Magyarországon elsőként (1983–1985) játszotta az új trendi zenét, a rapes breaket, és igyekezett honosítani azt. 1985-ben ismét új tagokkal (Plexi, Frutti, Stolwerck Frici, Szóda Vaszil, Jáki Attila) megpróbálta modernizálni a rock and rollt, de ez a formáció rövid életű volt (lemezdokumentuma: Van, aki forrón szereti, 1985). Ezt követően a nálunk is népszerű euródiszkós Modern Talking mintájára létrehozta a Modern Hungariát (tagok: Bodnár Attila, Frutti és Plexi), és három évig ismét a sikerlistákon szerepelt (Elfújja a szél, Száll a léghajó, Csók x csók).
1989-től szólókarriert kezdett, emellett több előadót (Step, Szandi, Park, Cherry) menedzselt – váltakozó sikerrel. A kilencvenes években szerzőként és szólistaként is mindvégig aktív és sikeres maradt, így elmondható, hogy Presser után ő a legtermékenyebb magyar slágergyáros. 1992-ben műsorvezetőként a Calypso Rádióban dolgozott. 1995-ben a Népstadionban telt ház előtt tért vissza a Hungariával, majd egy turné után ismét szólóban énekelt. 1997-ben mutatták be Novai Gáborral közösen írt Hotel Menthol című musicaljét, 2001-től a József Attila Színház játszotta önéletrajzi ihletésű Made In Hungaria című darabját, majd 2006 májusában – ugyancsak a József Attila Színházban – mutatták be harmadik musicaljét, az Aranycsapat-ot.
Legsikeresebb dalainak gyűjteményét 2002-ben jelentette meg a Fenyő gyöngye albumon. Azok a nagylemezek, amelyen közreműködött, több mint ötmillió példányban keltek el. A kétezres évek óta rendszeresen fellép a Margit-szigeti színpadon, decemberben pedig Fenyő ünnep címmel ad karácsonyi koncertet a rajongóinak, akik közül sokan ötven éve elkötelezett hívei. Eddigi utolsó stúdióalbuma (Kell egy álom) 2007 nyarán jelent meg (ha nem számoljuk a 2009-es Made In Hungaria filmzenelemezt és a 2013-as, Vándorfi Lászlóval közös Száll az ének musical-albumot).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 14–17.
<a href="https://www.fenyomiklos.hu/">https://www.fenyomiklos.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/fenyomiklosofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/fenyomiklosofficial/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/fenyomiklosofficial/?hl=hu">https://www.instagram.com/fenyomiklosofficial/?hl=hu</a>

Fenyő Miklós

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Csókkirály - Miklós Attila (2020. 06. 12.)

Kapcsolatok

Csókkirály - Miklós Attila

Miklós Attila

Fenyő Miklós

A38 Hajó