Video/name

Boldog a hegy - Bajdázó

Boldog a hegy, ha dalba foglaljuk? És az erdő? – dalok a természetről

A Börzsönyt legtöbben természeti értékeiről ismerik, kevésbé köztudott, hogy Magyarország legnagyobb összefüggő lakatlan területe egy helyi zenekar, a Bajdázó ihletőjévé is vált. A formációt két költő – Mile Zsigmond (ének, gitár, szöveg) és Győrffy Ákos (hangszőnyeg, effektek, looper) – alapították 2009-ben Gugyella Zoltánnal (basszusgitár, looper), nevét pedig egy Királyrét fölötti tótól kölcsönözték. Zenéjük a magyar népzene, az amerikai pszichedelikus folk, a kortárs gitárzene és ambient természetközeli effektekkel színesített elegye, míg Mile Zsigmond dalszövegeiből népköltészeti motívumok, filozofikus megállapítások és szürreális képek egyaránt kihallhatók. Mindebből speciális alkotói módszerükkel, a hagyományos dalforma „folyamatzenévé” alakításával hozták létre a lemezeiken és koncertjeiken hallható „börzsönyizenét”.
Bemutatkozó fellépésüknek a verőcei Forrás Irodalmi Kávéház adott otthont 2009 júniusában, majd öt aktív, termékeny év következett, koncertekkel és lemezekkel (Készül a hegy, 2010, Megállni lábak nélkül, 2010, Életsodrás EP, 2011, Lekapcsolom a villanyt a fejemben, 2011, Amerre fut, 2012, Örökös zene, 2013), melyek honlapjukon ingyenesen hozzáférhetők. A formációt 2013 és 2014 között Kas Bence ütőhangszeres erősítette, majd Szimler Bálint Balaton Method című 2015-ös zenés filmjében is szerepeltek.
A Bajdázó 2015-ben felfüggesztette működését – ezalatt Győrffy Ákos, Gugyella Zoltán és Kas Bence létrehozták a „barkács ambientet” játszó Horhos együttest –, majd 2017-ben, Halmos Zoltán ütőhangszeressel kiegészülve új albummal jelentkezett (Boldog a hegy). Az újabb aktív időszakban sokfelé koncerteztek, a honi fellépések mellett a Római Magyar Akadémián és a New York-i Magyar Házban is bemutatkoztak. Aztán a 2020-as év új fejezetet nyitott a Bajdázó történetében: Győrffy Ákos és Gugyella Zoltán távozott a zenekarból, helyüket Pantali Bence (basszusgitár, gitár, billentyű, hegedű, looper) és Csendes Csaba (dob, ütősök) vették át Mile Zsigmond mellett.
CsO

Bajdázó

Mile Zsigmond

Győrffy Ákos

Gugyella Zoltán

Halmos András

Rendszeren kívül // Bajdázó
 
November 18-án mutatja be az A38 Hajó Kiállítóterében Boldog a hegy című új lemezét az alig kategorizálható, sajátos zenében utazó Bajdázó. Gugyella Zoltán basszusgitárossal beszélgettünk.
 
Hogyan indult a Bajdázó? Hogyan találtatok egymásra? Hogyan alakult ki, milyen ihletekből, milyen hatásokból állt össze az a zene, amit börzsönyizenének neveztetek? És, tényleg, miért börzsönyizene?
 
Zsiga, Ákos és én már korábban is barátok voltunk. 2009-ben kezdtük el a Bajdázót, persze már korábban is voltak közös zenekarok, például Zsiga és én már 1989-ban együtt játszottuk a rakenrollt a pesti klubokban. A Bajdázó Zsiga ötlete volt és kezdetben „klasszikus” folkot játszottunk. Aztán 2011-ben, amikor hárman maradtunk, elkezdtünk kísérletezni. Így született meg a Lekapcsolom… album, ami viszonylagos ismertséget hozott a zenekarnak. Mivel elég nehézkes volt meghatározni a zenekar stílusát, Zsiga egyszer előállt a „börzsönyizene” megjelöléssel, ami aztán megtetszett a médiának is.
 
Hogy ne csak a zenéről beszéljünk: összességében mik azok a művészeti teljesítmények, előadók, zenekarok, filmek/filmesek, irodalmárok/könyvek, vagy akár más művészeti produkciók, produktumok, alkotók, akikkel definiálhatjuk a közös világotokat?
 
Mindhárman eléggé eltérő zenéket hallgatunk és szinte nem is jut eszembe olyan zenei világ, ami közös pont lenne mindannyiunknál. Zsiga a folk, a jazz és a klasszikus rock and roll/blues irányából jön, Ákos főleg az ambientet kedveli én pedig a Beatles, Radiohead, shoegaze tengely körül keringek. Ebből jött ki a Bajdázó.
 
Jó darabig úgy tűnt, hogy nem lesz többé Bajdázó, aztán mégis lett. Mitől nem akart lenni, és miért lett mégis? Mi történt, ki merre haladt, ki mit csinált a külön töltött időszakban?
 
Ezt Ákos fogalmazta meg a legjobban egy, a Kulter.hu-nak adott interjúban:
„A Bajdázó régóta nem létezik, és bizonyos értelemben most sem létezik. Nem aktív zenekar. Ennek a hibernált állapotnak több oka is van, amelyek részben magántermészetűek, részben publikusak. Már amennyiben ez az egész bárkit is érdekelhet. A zenekar valóban befejezte az aktív működését úgy három és fél éve, mégsem szűnt meg, talán azért nem, mert egyszerűen nem tud megszűnni. A nem működő Bajdázó búvópatakként mégis létezett, nem tudom, hol, de létezett. Közben pedig viszonylag aktívvá vált a horhos, amelyben egy ideig a Bajdázó utolsó felállásának háromnegyede részt vett. A horhos persze nem a dalformákból építkezett, hanem az ambientes atmoszférákból. Zsiga, a Bajdázó énekes-dalszerzője az elmúlt években írt azért néhány új dalt. Megmutatta, elkezdtünk dolgozni velük, és lett aztán ez az új lemez.”
 
Hogyan állt össze az új Bajdázó lemez? Mennyire volt könnyű vagy nehéz alkotói folyamat? Hogyan zajlott a dalszerzés és aztán a stúdiómunka? Halmos András személyében új tag is érkezett. Ő hogyan került a zenekarba?
 
A lemezen hallható hat dalból ötöt Zsiga hozott, egy ambientes darabot pedig Ákos. Az egyszál-gitáros verziókat addig csiszoltuk a próbákon, amíg kellően „bajdázós” lett a hangzás. A keverés és a végleges hangzás kialakítása az én feladatom (illetve inkább azt mondanám, hogy a kedvenc időtöltésem), ahogy ez a korábbi lemezeknél is történt. András csak ezután jött a képbe: hallotta, hogy lemezt csinálunk és jelezte, hogy szívesen dobolna rá. Szaván fogtuk és a dobsávok feljátszásával elég jól összeállt az anyag. Furcsa, hogy a dobok a legvégén kerültek a felvételre, miután a zenei alapok és az ének már készen volt.
 
Merre tovább? Mik a Bajdázó terveire a közeljövőre? Álmok, rémálmok, titkos tervek?
 
Nincsenek terveink, most a lemezbemutatóra készülünk, ami az A38-on lesz, azután nem tudjuk mit hoz a jövő. Ha lesz igény rá, lehet, hogy lesznek máshol is koncertek, de mivel eléggé rendszeren kívüliek vagyunk, az is lehet, hogy megint eltűnünk egy időre. Én személy szerint annak örülök a legjobban, ha minél több emberhez eljut a zenénk, mert meggyőződésem, hogy sokan vannak még olyanok, akiknek adna valamit a Bajdázó zenéje, de ezidáig még nem is hallottak róla.

Bajdázó interjú, A38 Magazin, 2017

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Boldog a hegy - Bajdázó (2017. 11. 18.)

Kapcsolatok