Video/name

Bál az Operában - KFT

Volt, aki a holdra szállás közvetítéséhez hasonlította az élményt

Lehet, nem is kell több új szerelmes dalt írni, a régieket is fel lehet dolgozni

Áll a bál – farsangi válogatásunk következik

Társművészeti találkozó – Öt dal, amelyet filmekben is hallhatunk

Az 1980-as évek legsikeresebb újhullámos zenekara 1981-ben a Józsefvárosi Klubban kezdte pályáját, a „startolók” legtehetségesebb együtteseként vált ismertté.
Laár András (1955, gitár, ének) és Bornai Tibor (1955, billentyűsök, ének) 1973-tól több zenekarban (Küllőrojt, Almárium 1975) játszott, majd 1979-ben Márton András (1954, dob) csatlakozott hozzájuk az akkor megalakuló Kentaur együttesben. (Ugyanebben az évben Laár rövid időre a Panta Rhei énekeseként is bemutatkozott az együttes egyetlen nagylemezén.) 1981 februárjában hárman alapították még a KFT-t, nem sokra rá negyedik társnak bevették II. Lengyelfi Miklóst (1955, basszusgitár, bőgő), és már vele adták bemutatkozó koncertjüket 1981 márciusában.
A zenekar a nyári Tánc- és popfesztivál-on vált ismertté, a Bábu vagy című daluk, illetve annak színházi elemekkel dúsított, pantomimes előadásmódja emelte ki őket a mezőnyből. A Hanglemezgyártól ezt követően exkluzív szerződést kaptak, első nagylemezük (Macska az úton) 1982-ben jelent meg. Rendszeresen turnéztak (az LGT-vel is), négy hónap alatt kétszáz koncertet adtak, klubjuk volt a Lágymányosi Közösségi Házban, a Szkéné Színházban bemutatták Elmúltak az ünnepek című zenés darabjukat (miként fogalmazták: „még nem színház, már nem koncert”). Groteszk, abszurd, olykor agyzsibbasztó hangvételű, a valóságot gyakran görbe tükörben ábrázoló dalaikra (Elmúltak az ünnepek, Tea, Üzenet a liftből, Nem sikerül kikúrálni magam, Macska az úton, A pénztárcámat, A fodrász) elsősorban az intellektuális, egyetemi közönség volt vevő, ezért a zenekar fokozatosan háttérbe szorult a napfény- és nosztalgiazenét vagy teenybopper rockot játszó formációk mögött.
Az MHV második nagylemezüket (Üzenet a liftből / A fodrász, 1983) sikertelennek értékelte, a megjelenés további feltételeként megszabta, hogy a zenekar írjon népszerű slágereket. (Bár azért egy poénra vett, de igen erős punkos, posztpunkos mellékes kislemezt [Lie Lie Lie / Association] is kiadtak tőlük WYX néven, ami voltaképpen Márta István projektje.) Legnagyobb sikerük, az Afrika éppúgy az életben maradásért készült, mint a Bál az Operában című harmadik nagylemez. 1985-ben Hazel O’Connorral turnéztak itthon, Jugoszláviában és Ausztriában, és közös kislemezt készítettek. 1986-ban Bostonban, majd Los Angelesben is felléptek egy fesztiválon. Majd jött a Balatoni nyár és a Siker, pénz, nők, csillogás (róla az Elizabet és az Utcai zenekar lett sláger).
A KFT, ha kellett, mindig bizonyította, hogy futószalagon tudna popslágereket írni, de öntörvényű zenei világukat, sajátos világlátásukat nem adták fel. 1988-ban elsőként szerződtek magáncéghez, a Szimultán Rt.-hez (más kérdés, hogy rá is fáztak), majd két évvel később ismét kiadót váltottak, amely jelezte, hogy a KFT által játszott rétegzenére az inflálódó popvilágban nincs komoly kereslet. Ahogy Laár fogalmazta: „Végig úgy éreztük, hogy homokban biciklizünk.” Még egy darabig bicikliztek, majd 1991-ben a 10 éves jubileumi koncertjük egyben a búcsút is jelentette.
Laár visszavonult, a Buddhista Főiskolán tanított, Bornai szólólemezeket adott ki, Márton történelmi újságot alapított és a Beatles-dalszövegfordításait rendezte kötetbe, Lengyelfi zenei lapot szerkesztett, és session zenészként dolgozott. 1996. október 12-én a Budapest Sportcsarnokban a Bál az Interneten című különleges produkcióval ismét színre léptek (Hazel O’Connor Dublinból énekelt velük). Bár 1999-ben Laár helyén Mohai Tamással (Faxni, Háború, Boom Boom) albumot is készítettek (Éljen a szerelem, 2000), a társulás csak tizenkét fellépést ért meg.
Az új évezredben Márton ismét összehozta a zenekart. A klasszikus felállású KFT tizenhárom év után, 2003-ban készített új nagylemezt (Higiénikus ember), és az életművet azóta három másikkal (Nem csupa angyal, 2006, A bábu visszavág, 2008, Ufoshow, 2015) egészítette ki. Miközben 2006-ban a zenekar „negyedszázados sajátos egyéni hangzás- és szövegvilágú, sikerekben gazdag munkássága elismeréseként” a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2 (80–90-es évek), Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 148–149.

Bornai Tibor: Szövegeket csak azért írok, hogy lehessen mit énekelni

A legtöbben a KFT együttes dalszerző-billentyűseként ismerik, pedig Bornai Tibor (1955, Budapest) a rendszerváltozás óta egy tucat szólólemezt jelentetett meg, három sikeres (gyermek)musicalt jegyez, a nyolcvanas évek második felétől meg olyan előadóművészeknek írt dalokat, mint Koncz Zsuzsa, Somló Tamás, Mácsai Pál vagy Ács Enikő.
Hatéves korától tanult zongorázni, visszaemlékezése szerint hetedik általánosban alapította első – amúgy végtelenül obszcén nevű – zenekarát, tizenöt évesen mutatkozott be énekesként, és közben lépdelt előre a zenekarosdiban. Az 1972 és 1975 között működő Bogyó volt az első komolyabb formáció, és az első, amelyben Laár Andrással játszott együtt (ebben bontogatta szárnyait amúgy Molnár János Torma is). Bornai közben az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban leérettségizett, 1974-től pedig kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál (1981-től lett hivatalosan is szellemi szabadfoglalkozású alkotó). 
1975-ben létrejött a Küllőrojt (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban bukkantak rá), ezt keresztelték át 1977-ben Almáriumra (Laár András, hegedű, gitár, Bornai Tibor, zongora, cselló és Szőllősi Mihály fuvola, gitár). Ekkoriban kapta Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „körülbelül a hetvenes évek közepén Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (Hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
1978-ban Bornai Tibor Koncz Zsuzsa kísérőzenekarába került, Laár András pedig a Panta Rhei tagja lett, de 1981-ben újra egyesítették soraikat, megalakult a KFT együttes, mely a Bábu vagy című dalával szó szerint berobbant a köztudatba.
Bornai 1984-től dalokat írt Koncz Zsuzsának, az énekesnő 1988 és 1997 között megjelent albumain rendre szerepelt (dalszerzőként, producerként és billentyűsként is), Nagy Natália számára komplett nagylemezt készített (Legyél állat, 2001). Emellett dolgozott – alfabetikus sorrendben haladva – Ács Enikő, Eszményi Viktória, Görbe Nóra, Kováts Kriszta, Mácsai Pál, Sivók Irén és Somló Tamás albumain. 2013-ban Vámos Miklóssal közös CD-t (Kalózzene) jelentetett meg.
A rendszerváltozás időszakában a magyar zenészeket és orosz népdalénekesek összehozó Baba Yaga zeneszerző-billentyűse. 2001-ben Ultramarin, 2002-ben Komoly Férfiak néven alapított zenekart, utóbbival albumot (Tesztoszteron, 2002) is publikált.
Bornai Tibor a szövegírás, a zeneszerzés és a zongorázás mellett festőként, íróként és fordítóként tevékenykedik, önálló esteket tart, és mindemellett filmzenéket, betétdalokat komponál. 
Fontosabb filmzenéi: Emma és Böbe (Szabó István, 1992), Zimmer Feri (Tímár Péter, 1997), Végre itt a nyár! (Fonyó Gergely, 2002), Ötödik íz (Szeles Tamás, 2014), Brazilok (M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor, 2017).
Színházi produkciói: A mumus (zenés gyerekdarab), 1994, A Hókirálynő (zenés darab Andersen meséjéből), 2000, Website Story (musical), 2004
JBSz

Bornai Tibor

II. Lengyelfi Miklós

Laár András (1955, Budapest) énekes, gitáros, dalszerző, színész, költő, spirituális tanító és humorista, a KFT együttes és a L’art pour l’art Társulat alapító tagja.
Tízéves korától három évig hegedülni tanult. 1971-től két évig gitárórákra járt, majd autodidaktaként fejlesztette zenei tudását. 1975-1979 között a Küllőrojt együttesben játszott, ahol zenésztársa volt <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bornai-tibor-9181">Bornai Tibor</a> is, akivel mind a mai napig tart a munkakapcsolata.
1979-1980 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-panta-rhei-8090">Panta Rhei</a> zenekar gitárosa volt. A progresszív rockot játszó debreceni formáció első nagylemezének készítésében Laár András is tevékeny szerepet vállalt, de mire az album megjelent, addigra ő már továbbállt.
1981-ben megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kft-10549">KFT</a> együttest, amely azóta is működik, mégpedig - egy rövid időszakot leszámítva - változatlan felállásban: Laár András (gitár ének), Bornai Tibor (billentyűs hangszerek), Márton András (dob), II. Lengyelfi Miklós (basszusgitár).  A KFT nagy korszaka 1991-ig tartott, de azóta is gyakran találkozhatunk velük, koncerteznek, lemezeket adnak ki.
Laár a KFT mellett 1984-től kezdve a mai napig több más formációban is bizonyította zenei tehetségét, néhány név ezek közül: Kamara Rock Trió, Tantra Magyar, Tűzforrás, Javasok és garaboncok, Laár András Grotex Bend.
1986-ban volt első önálló fellépése Budapesten a Török Pál utcai Pinceszínházban, amely nagyrészt Laár abszurd verseire épült. Még ugyanezen évben megalakult a Laár pour Laár Társulat, amely aztán 1987-től a mai napig <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lart-pour-lart-tarsulat-12207">L’art pour l’art Társulat</a> néven működik. Az ezt követő években színházi estjeik hatalmas sikert arattak. A társulat televíziós műsoraiban pedig már Laár Andrást milliók kedvelték meg Besenyő Pista bácsi szerepében.
1990-ben buddhista pappá avatták, miután elvégezte a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet buddhista-papképző szemináriumát. 1991-ben 108 alapítótársával együtt létrehozta a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és ezzel párhuzamosan a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát. Azóta is foglalkozik spirituális tanítással.
2004 óta jelennek meg könyvei, amelyek között abszurd versek ugyanúgy találhatóak, mint testi és szellemi útmutatások, vagy éppen mesék. 2009-ben megjelent első szólólemeze a Tündértantra, melyen szanszkrit, hindi és magyar nyelvű dalok szerepelnek. Ezt azóta újabb önálló kiadványok követték.
2006-ban művészi tevékenységének díjazásaként, a KFT együttes 25 éves fennállása alkalmából, a zenekar többi tagjával együtt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. 2021-ben a humorművészetben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért Karinthy-gyűrűvel jutalmazták. Jelenleg is találkozhatunk vele önálló műsoraiban, amelyekben helyet kap a zene, az abszurd humor, a beszélgetés és a meditáció is.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/laarandras/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/laarandras/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/laarandras/">https://www.instagram.com/laarandras/</a>
<a href="https://laarandras.hu/">https://laarandras.hu/</a>

Laár András

Márton András AC/DC-koncerten érezte magát, amikor a Besh o droM játszott

Márton András

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Bál az Operában - KFT (2010. 12. 22.)

Kapcsolatok