Video/name

Akarsz- e jatszani? - Kaláka

A Kaláka nem a népzene felől közelítve próbálta kifejezni gondolatiságát, hanem a versekben lévő gondolatisághoz igazította a zenét, megteremtve ezzel egy sanzonhoz közelálló műfajt, amit az egyszerűség kedvéért többnyire csak énekelt versként emlegettek.
Az együttest 1969 őszén az Andrássy úti Ádám Sörözőben alapította meg Gryllus Dániel (1950, fúvós hangszerek) és Mikó István (1950, gitár). Néhány hónapig Veress Anna énekelt és furulyázott benne, majd 1970 nyarára jött létre az első klasszikus felállás, amelyben a két alapítón kívül Gryllus Vilmos és Radványi Balázs játszott. Aztán 1973-ban Mikó inkább a színészetet választotta, és a következő években nagy lett a mozgás a zenekar háza táján – Dabasi Péter, Kobzos Kiss Tamás és Georgios Tzortzoglou is megfordult körükben –, majd a hetvenes évek végén alakult ki a második klasszikus felállás: Gryllus Dániel, Radványi Balázs, Huzella Péter és Becze Gábor. Huzella 1996-os kiválása óta pedig Gryllus Vilmos mint állandó vendég szerepel velük.
A Bem rakparti művelődési házban működő Tolcsvay klubban a hatvanas évek végén minden héten fiatal zenekarok mutatkozhattak be, a Kaláka is ott lépett először színpadra 1969 decemberében. Rövid ideig a KFKI Fadrusz utcai helyiségében játszottak, majd 1971-től a vízivárosi pinceklub lett az igazi otthonuk. Ide már költők, zenészek, színházi emberek is ellátogattak, komoly erkölcsi támaszt adva ezzel a zenekarnak. 1973-tól a Marczibányi téri Művelődési Házban előbb a földszinti kisteremben, majd azt kinőve az emeleti színházteremben koncerteztek rendszeresen, és a hetvenes-nyolcvanas években hosszabb-rövidebb ideig Tatabányán, a Mező Imre Klubban, a BME R klubjában és az FMH körtermében is működtek Kaláka-klubok.
Az elmúlt bő fél évszázad alatt csaknem ezerötszáz dalt írtak, több mint tízezer koncertet adtak, több mint háromszáz költő versét énekelték. Felléptek kórházban, óvodában, gyári ebédlőben, kilátóban, nővérszálláson, templomban, börtönben, sétahajón, határállomáson, állatkertben, úszómedencében, hőerőműben, a Magyar Tudományos Akadémián és vidéki kocsmában egyaránt. Gyerekműsoraik, megzenésített verseik messze földön híresek, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem szerte Európában.
Időnként persze a szemükre vetik, hogy a Kaláka öt évtizede gyakorlatilag ugyanazt csinálja, egyik lemeze olyan, mint a másik, nincsenek korszakok, nincsenek benne igazán színek. De Gryllus Dániel szerint a hozzáállásuk a világhoz, a költészethez, a repertoárukhoz igazából sosem szorult felülvizsgálatra. Adtak felnőtt- és gyerekkoncerteket, istentiszteletbe ágyazott templomi hangversenyeket, játszottak színházakban, tartottak irodalmi esteket, nevükhöz több fesztivál is kötődik versennyel, táncházzal. Mindenbe belekóstoltak egy kicsit, és mindent igyekeztek a maguk képére formálni. Nekik igazából nincs is stílusuk, inkább azt mondhatnánk: arculatuk, hangzásviláguk, hozzáállásuk van. Az egész folyamszerű, nincsenek benne nagy kilengések, de azért vannak mellékfolyók, színházi kanyarok, magyar népmesei és rajzfilmzenei kalandok, indiai, jiddis, latin-amerikai és egyéb népzenei hatások.
Az első nyolc évükben – ami minden zenekar életében messze a legprogresszívabb és legizgalmasabb korszak – ők nem adhattak ki lemezt. Az első korong csak 1977-ben jelenhetett meg, felvették hozzá a dalokat, és három József Attila-verset – Tudod, hogy nincs bocsánat, Azt mondják, Reménytelenül –, amelyeket azonnal letiltottak róla. A hivatalos indoklás szerint a Tudod, hogy nincs bocsánat-ot például azért, mert Radványi Balázs hangja nagyon hasonlított az Aradszky Lászlóéra (!).
„Még a Betlehemi királyok-ba is belekötöttek – emlékezett Gryllus –, csak úgy engedték, ha készítünk belőle egy gyorsabb verziót. De ezek a packázások igazából a lényeget nem érintették, hisz ezek helyett a versek helyett nekünk száz másik volt a tarsolyban. A nagy szerencsénk az volt, hogy Tóth Attila a nyolcvanas évek elején megalapította a Hungaroton II. irodalmi szerkesztőséget, a nagy mamuton belül egy kis szigetet, ahová annak idején valóban jó volt bemenni. És nem utolsósorban, ahol aztán sorban jelenhettek meg a lemezeink.”
A Kaláka 1990 óta saját kezébe vette kiadványainak gondozását. Ma is – ahogy Tolnai Ottó mondta róluk egyszer – amolyan vándorzenészek, akik még mindig 100-150 koncertet adnak egy évben. Főként vidéken, de sokat utaznak külföldre is.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 282–284.
 
<a href="https://kalaka.hu/">https://kalaka.hu/</a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/kalakaegyuttes/">https://hu-hu.facebook.com/kalakaegyuttes/</a>

Kaláka

Gryllus Vilmos (1951, Budapest) kétszeres Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, a Kaláka folkzenekar gitáros-énekese. Emellett több mint negyven éve készít zenés műsorokat gyerekeknek.
1959-1966 között a Kodály Zoltán alapította Lórántffy Zsuzsanna úti zenei általános iskolába járt, és ez meghatározó volt egész életére. 1969-ben - még gimnazistaként – részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kalaka-39218">Kaláka</a> együttes létrehozásában, melyben 10 éven át csellózott, verseket zenésített meg és énekelt, emellett játszott még több más hangszeren is (citera, doromb, charango, koboz, lant, mandolin, nagybőgő, ütőhangszerek). Közben a Műegyetemen építész diplomát szerzett.
1980-ban csatlakozott Levente Péterhez és Döbrentey Ildikóhoz, gyerekszínházi társulatukban ő volt a zenész-zeneszerző. Egy nemzedék nőtt fel rádiós (Ki kopog?, 1979-1992) és  televíziós (Égből pottyant mesék, 1991-1996) műsoraikon. Munkakapcsolatuk másfél évtizedig tartott.
1992-től kezdte el kiadni daloskönyveit. Ezekben a gyerekek számára írt dalait adja közzé, azokat, melyeket az óvodás-kisiskolás korosztály könnyen meg tud tanulni, és szívesen el is énekel.
1996-tól ismét együtt énekel és muzsikál - mint „állandó törzsvendég”, és immáron elsősorban gitárosként - a Kalákával, részt vesz a felnőtteknek szóló koncerteken, a lemezfelvételeken, és a külföldi turnékon szerte a világban, de a gyerekeknek szóló előadásait egyedül tartja. Az 1990-es évektől színházi darabokhoz szerzett zenét, és televíziós produkciókban is gyakran láthattuk őt.
Számtalan önálló kiadványa jelent meg, a legutóbbi ezek közül a 2021-es Lassan, tünődve, amelyen tíz magyar költő verseit zenésítette meg. Több - felnőtteknek szóló - közös lemeze van testvérével, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gryllus-daniel-6947">Gryllus Dániel</a>lel.  Fia, Gryllus Ábris (1985) a kísérleti elektronika területén jeleskedő zeneszerző.
Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, a legmagasabb állami kitüntetést mindkét alkalommal megosztva kapta a Kaláka tagjaival (2000, 2020). Ezek mellett több más elismerést is kapott zenei munkásságáért.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/GryllusVilmos">https://www.facebook.com/GryllusVilmos</a>
<a href="https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/">https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/</a>
<a href="http://gryllusvilmos.hu/">http://gryllusvilmos.hu/</a>

Gryllus Vilmos

Gryllus Dániel a Kaláka együttes kétségkívül legismertebb tagja, aki a rendszerváltozás óta – a zenekar mellett – önálló esteket tart, szólóanyagokat jelentet meg. Emellett 1990-ben megalapította a Gryllus Kft.t, melyet eredetileg a Kaláka-anyagok megjelentetésére és terjesztésére hozott létre, de amely régóta az egyik legfontosabb hazai folkkiadó lett, és ma már több mint kétszáz kiadványt jegyez.
Gyerekkorától a zene vette körül: előbb zongorázni, majd klarinétozni, később furulyázni és citerázni tanult. A Lorántffy Zsuzsanna úti Általános Iskolában Budapesten elsőként vezették be a Kodály-féle nevelési koncepciót. Öccse, Gryllus Vilmos két osztállyal alatta járt, a köztük lévő évfolyamban tanult Mikó István és Radványi Balázs. 
A Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a BME Építőmérnöki Karán végezte 1974-ben.
Közben 1969 őszén Mikó Istvánnal megalakította a Kaláka együttest. Sebőék mellett ők teremtették meg azt a sanzonhoz közelálló műfajt, amit az egyszerűség kedvéért énekelt versként emlegetünk. Nemzedékek sora nőtt fel műsoraikon, találkozott általuk először a költészettel.
Miként 2020-ban Gryllus visszaemlékezett: „A Lorántffy mindig is fontos szellemi műhely volt, a tananyagnak kezdetektől része volt a népzene, a kamarazene, a hangszertanulás, a kóruséneklés és a néptánc, valamint minden áldott nap volt énekóra. Nemcsak mechanikus zenei képzés folyt, hanem szellemi tréning is.”
A Kaláka mellett Gryllus 1988 óta jelentett meg szólólemezeket (A teljesség felé, 1988, Pál apostol, 1991, Esti csendben, 1994, A hegyi beszéd, 1995, Tizenöt zsoltár, 1997, Családi kör, 2001, Mint a szép híves patakra, 2001, Fehéringes versek, 2008, Halld meg szavaimat Isten!, 2010).
1990-ben a Kaláka lemezeinek kiadására és terjesztésére megalapította a Gryllus Kft-t, mely idővel a folkos, énekelt verses szcéna egyik legfontosabb publikációs lehetősége lett.  Olyan művészeknek jelenhetett meg itt albuma, mint Sebő Ferenc, Cseh Tamás, Sebestyén Márta, Ferenczi György, Palya Bea, Bognár Szilvia vagy Ágoston Béla.
JBSz

Gryllus Dániel

Radványi Balázs

Becze Gábor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Akarsz- e jatszani? - Kaláka (2019. 11. 04.)

Kapcsolatok