Video/name

A galagonya - Ferenczi György és a Rackajam

Az ország egyik legjobb szájharmonikása (pofagyalusa), Ferenczi György 2005 óta dolgozik együtt a Rackajam tagjaival, Pintér Zsolttal (gitár, mandolin, ének), Marosi Zoltánnal (harmonika), Nagy Zsolttal (zongora), Apáti Ádámmal (basszusgitár) és Gilián Gáborral (dob). Zenéjükben szervesen összeolvad a magyar archaikus kultúra és a rock and roll forradalom szeretete, a népzene a rhythm &amp; blueszal, a funkyval, a reggae-vel, hip-hoppal és Jimi Hendrix rockos pszichedelikus világával. Mindezt rendkívül energikusan és kellő humorral előadva.
Debütáló nagylemezükön (Csárdafunk, 2005) többek között Sebestyén Márta is működött közre. A 2006-ban a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Ferenczi – Petőfi album anyagát többek között a Művészetek Palotájában adták el, de eljutottak vele Franciaországba, Németországba, Finnországba, Lengyelországba és Csehországba is. A 2007-es, döntően akusztikus Milyen lárma?! CD-n a saját dalok mellett Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott szerzemények is megszólalnak.
2012-ben az 1956-os forradalomban elhunyt költő, Gérecz Attila emléke előtt tisztelegtek, a 2014-es Infotérzene fókuszában szintén a versmegzenésítések álltak, míg a 2015-ös album (A rackák világa) könyv és CD után pedig a Rackajam 1-ső Pesti Rackák néven folytatta pályafutását. Azóta Ferenczi lényegében évente ad ki újabb nagylemezt (Kelet-Nyugat East-West Session, 2015, Betyárjáték, 2016, 69, 2017, Mindenek szerelme, 2018, Áldás, rockandroll, 2019, Rackák a zűrben, 2020). Miközben Szomjas György egyetlen színházi darabja, a Nemzetiben A éveken át telt házzal ment Betyárjáték is lényegében Ferencziék koncertjére épült: a zenekar játszott középen, mögötte/fölötte feszült a vászon, melyet szemből vetítőként használtak (jeleneteket Szomjas korábbi filmjeiből), hátulról meg árnyjátékként vetültek rá a táncosok. Plusz volt narráció, hogy a veretes szövegek is meg tudjanak szólalni benne.
JBSz

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Halmos Bélával együtt a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
1947-ben Szekszárdon született. 1969-ben első versmegzenéseit Berek Kati beépítette az Egyetemi Színpadon játszott József Attila műsorába. Az ő meghívására került aztán – zeneszerzőként, előadóként, zenei vezetőként – a 25. Színházba.
Közben 1970-ben elvégezte a BME Építészmérnöki Karát. 1970 és 1972 között a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatánál, 1971 és 1973 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál dolgozott tervező építészként.
A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására fordult Halmos Bélával az autentikus parasztzene felé, kezdték el idehaza elsőként játszani eredeti formájában. Így váltak – Timár Sándorral együtt – a hazai táncházmozgalom elindítóivá.
Sebő – a Sebő együttes koncertjei, illetve a rádió- és televíziószereplések mellett – 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője volt. Timár Sándorral együtt – Martin György intenció szerint – indították be a néptánccal szórakozó fiatalság klubjait. 1973 tavaszán elsőként a Fővárosi Művelődési Ház körtermében, majd később két Sebő-klubot is: a zártkörű, műegyetemi R-klubot és a tágabb érdeklődésű közönséget vonzó zuglói Kassák-klubot.
Időközben a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett. A hetvenes évek derekán népi műemlék-felmérési munkával egybekötött nyári táborozásokat szervezett (a Néprajzi Múzeummal közösen). Később mindenki számára nyitott országos táncházvezető és zenész tanfolyamot hozott létre, öt éven át, havi rendszerességgel, egy-egy intenzív nyári táborozással megtoldva.
Mivel a hivatalos zenei intézményrendszer nem akarta tudomásul venni a kibontakozó táncmozgalmat, 1984-ben beiratkozott a Zeneakadémia Kodály alapította Zenetudományi Szakára, ahol 1989-ben diplomázott. Szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjtéséből írta. Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Zeneakadémia Zenetudományi Szakán tanított népzenét. Egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa lett.
1991-től a Magyar Televízió megrendelő szerkesztő. A Nyitott Stúdió, a Zenelánc című sorozatműsorokban a revival együttesekkel készíttetett felvételeket. Az Ó-Európa, a Hagyományőrzők, a Martin György gyűjtéséből című sorozatok az autentikus hagyományok, a Musica Historica és az Ünnepi ének című sorozatok pedig a historikus zene fórumai voltak. Az MTV sorozatos átszervezéseinek eredményeképpen az ezredfordulóra egyedül a Hagyományok Háza című, ismeretterjesztő sorozatot sikerült a képernyőn tartania (havonta egy alkalommal), s néhány alkalmi koncertfilm készült revival együttesekkel 2006-ig bezárólag. Ezt követően a Magyar Televízió nem tartott igényt népzenei szerkesztőre.
Külső pályázati pénzből készült 2005-ben az a 24 részes zenetörténeti sorozat, amelyet szerkesztőként és műsorvezetőként is jegyzett, s Hajdanában danában címmel a Duna Televízióban került adásba több alkalommal is.
1996 decemberében a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője lett. Ahol kidolgozta a nemzeti intézmény rangjára emelt együttes új művészeti és működési koncepcióját. Ez tette lehetővé a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának hivatalos megalapítását, melynek 2002-ben szakmai igazgatója lett. Onnan ment nyugdíjba. 1997 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára. 2010-ben elnyerte a címzetes egyetemi magántanár címet.
Díjak, elismerések: SZOT-díj (1976, Halmos Bélával és Timár Sándorral megosztva), Állami-díj (1985, Halmos Bélával és Timár Sándorral megosztva), Magyar Művészetért Alapítvány díj (1995), Planetáris Tudat Díja (1998, Halmos Bélával és Timár Sándorral megosztva), Budapestért Díj (2000), Prima díj (2003), Pro Cultura Urbis díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozat (2006), Kossuth-díj (2012)
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 56–60.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/sebo.egyuttes/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/sebo.egyuttes/?locale=hu_HU</a>

Sebő Ferenc

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

Jankó Miklós

Apáti Ádám

Kormos Levente

Marosi Zoltán

Pintér Zsolt

Weöres Sándor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A galagonya - Ferenczi György és a Rackajam (2008. 04. 22.)

Kapcsolatok