Person/name

Zana Zoltán (szaxofonos)

Az 1998-ban alakult Budapest Jazz Orchestra – a belőle 2005-ben kivált tagokból álló Modern Art Orchestra mellett – Magyarország egyik legnépszerűbb big bandje. A professzionális jazzmuzsikusokat tömörítő formáció a kezdetek óta nemzetközi színvonalon mutatja be az 1920-as, 1930-as évek szvingzenét, illetve a jazz szinte minden alfaját. 
Közvetlen előzménye, hogy a modern magyar big band élet megteremtésében katalizátor szerepet játszó Fekete-Kovács Kornél-t 1998 nyarán megkereste a Cotton Club Singers, hogy a Budai Parkszínpadon adandó nagyszabású koncertjükre egyrészt hangszereljen meg nekik néhány dalt, másrészt állítson össze egy nagyzenekart. A ritmusszekció adott volt, Fekete-Kovács pedig az eseményre összetrombitált néhány vele egykorú ismerőst. Nem sokkal később a Cotton Club Singers menedzsmentjében dolgozó, a big band muzsikáért élő-haló Léderer Tamás felvetette, hogy jó lenne ezt folytatni, a kezdeti időszakhoz szükséges anyagi bázist pedig ő megteremti. 
Fekete-Kovács Kornél: „A Cotton Club Singers népszerűségben sokat adott ennek az új formációnak, amelytől ők meg szakmailag tanulhattak sokat. Fél év alatt viszont kiderült, mindketten mást gondolunk a big band jazzről, így mindenki ment tovább a maga útján. Markánsan megváltozott a repertoár, s innentől kezdve hívtak Budapest Jazz Orchestrának. Léderer Tamás sokáig maradt velünk, aztán elfogyott a lelkesedése. Kezdetben mindenféle próbatermekben – például a budafoki gyártelepen – készültünk, elképzelhetetlen körülmények között, huzatban, fagyban, de csináltuk. 1999-ben Lukácsházi Győző segítségével sikerült az első önálló koncertsorozatunkat megszervezni az IBS-en. De bárhová pályáztunk, teljes szélmalomharcnak tűnt. Aztán 2001-ben a BMC-nél kijött a zenekar első nagylemeze, rajta a Budapest Jazz Suite című darabommal, s attól kezdve, úgy éreztem, sikerült áttörnünk valamit.” 
A Budapest Jazz Suite megjelenése után a hazai zenei életben addig is hiánypótló feladatokat betöltő Budapest Jazz Orchestra státusza valóban megváltozott. Egyre sűrűbben érkeztek a felkérések, egyre komolyabb posztokon figyeltek fel rájuk, egyre nagyobb rendezvényeken (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) léptek fel. Amikor pedig 2003-ban Dave Liebmannal elkészítették második nagylemezüket, attól kezdve a határokon túlról is megindult az érdeklődés. 
A Budapest Jazz Orchestra az évek alatt óhatatlanul összeforrt Fekete-Kovács Kornél nevével. Ő maga is a sajátjaként tekintett rá. Hisz ő hívta a zenészeket, ő készítette a hangszereléseket, ő írta a pályázatokat, ő tárgyalt a koncertszervezőkkel, szponzorokkal, mindenkivel. A sikerek hatására azonban másokban is felébredt a zenekar-vezetői ambíció, megindultak az együttesen belüli intrikák, és 2005-re olyan konfliktushelyzet alakult ki, amelyből Fekete-Kovács egyetlen kiutat látott: új formációt alapított. 
Fekete-Kovács Kornél: „Háromféle big band-felfogás létezik. Az első, a „moonlight orchestra” aharmincas–negyvenes évek klasszikus repertoárját játssza, főként bálokon és egyéb rendezvényeken, eredeti hangszerelésben és megszólalásban. A másik irányzat képviselői – ide tartozik a Budapest Jazz Orchestra is – sokkal szélesebb skálán mozognak, szélesebb igényeket akarnak kiszolgálni, ha kell moonlight orchestra, ha kell csak kísérő fúvósszekció, de felkérésre hazai és külföldi szerzők darabjait is megszólaltatja. A harmadik vonal pedig – a Modern Art Orchestra ezt képviseli – a saját arculat kialakítására, az önálló műhelymunkára fókuszál. Társaimmal 2005-ben úgy gondoltam, nem akarunk semmilyen külső elvárásnak eleget tenni, csak oda megyünk, ahol a mi produkciónkra kíváncsiak, vagy ahol minimum a saját hangszereléseinkben megszólalt zenei világot játszhatjuk.”
A hazai jazzélet mindenesetre sokat profitált ebből a 2005-ös szakításból, hisz azóta mindkét formáció járja a maga karakteres útját. A Budapest Jazz Orchestra azóta is modern mainstream nagyzenekarként működik, a hazai és külföldi jazzfesztiválok állandó résztvevője, a Cannes-i MIDEM-től a Marciac Jazzfesztiválon és a bécsi Porgy &amp; Bess Clubon át a Művészetek Palotájáig sokfelé koncertezik. Produkcióiban nagy hangsúlyt kap a harmincas évek swing aranykora, mindenekelőtt Glenn Miller és Benny Goodman világa. Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal adott közös koncertet, mint Joe Lovano, George Duke, Peter Erskine, Jasper van’t Hof, Bob Mintzer, Al Di Meola vagy Chris Potter. Miközben Oláh Kálmánnal, Kevon Mahoganyval és Butch Lacyvel készített nagylemezeket. Új vezetője, a szaxofonos Kollmann Gábor a Magyar Jazz Szövetség vezetőségének munkájában is aktívan részt vett, így a BJO immár a szervezet programjaként többnapos országos big band találkozót rendez évente, főként amatőr nagyzenekar részvételével.
A zenekar a hagyományos 17 tagú big band felállást követi. 2023 végén az alábbi összetételben lépett színpadra:
szaxofon – Kollmann Gábor, Mester Dániel, Zana Zoltán, Meleg Tamás, Varga György;
harsona – Schreck Ferenc, Kasza Nándor, Skerlecz Gábor, Nagy Viktor Dániel;
trombita – Tulkán Péter, Táborszky Bence, Hofecker Dániel, Koós-Hutás Áron;
Ritmusszekció – Juhász Attila (zongora), Birta Miklós (gitár), Hárs Viktor (bőgő, basszusgitár), Serei Dániel (dob)
JBSz
 
<a href="https://www.budapestjazzorchestra.hu/">https://www.budapestjazzorchestra.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/budapestjazzorchestra/">https://www.facebook.com/budapestjazzorchestra/</a>

Budapest Jazz Orchestra

Czirják Csaba (1977, Szeghalom) gitáros, zeneszerző, a modern jazzgitározás hazai fiatalabb nemzedékének kiemelkedő egyénisége.
1997-2001 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzgitár szakát, ahol <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-babos-gyula-4296">Babos Gyula</a> volt a tanára. Közben zenélt Zana Zoltán kvartettjében és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-jazz-orchestra-55241">Budapest Jazz Orchestrá</a>ban. Miután 2000-ben második helyezést ért el a Pat Metheny által elnökölt, a Magyar Rádió szervezésében lebonyolított jazzgitárversenyen, Czirják Csaba egy ösztöndíjprogram keretében az amerikai Berklee College of Musicon tanult tovább, így közvetlen tapasztalatot szerezhetett a bostoni jazzközösségben alkotó muzsikusok zenéjéről. Tanulmányai befejeztével 2003-ban visszatért Magyarországra, ahol Bartók zenéjén keresztül eljutott a teljesen autentikus népzene világáig, amelyből elsősorban a magyar, bolgár és a román zene nyújtott számára inspirációt. Gitárjátéka a sokféle behatás eredményeként abszolút egyedülálló hangzást képvisel a hazai és az európai zenében egyaránt; a legmagasabb fokú technikai felkészültség éppúgy jellemzi, mint a bensőségesség.
Hazatérése után megalakította a Czirják Csaba Quartetet, amelyben fiatal zenésztársaival modern main stream jazzt, jórészt saját szerzeményeket játszottak. Még 2003-ban megjelent első lemezük is Work in Progress... címmel, saját kiadásban. A kvartett további tagja a lemezfelvételen Mohay András dobos, Szandai Mátyás bőgős és Zana Zoltán szaxofonos voltak.
2017-ben adta ki a Markoláb című albumot, amely Bögöthy Ádám bőgős és Czirják Tamás dobos közreműködésével született meg. 2019-ben napvilágot látott Emma című lemeze. 2021-ben Czirják Csaba kvintetté bővült formációjával rögzítette Nap és Hold című kiadványát, amelyen a jazzben szokatlan hangszereket is használtak: többek között a citerát. A helyenként meditatív hangulatú, máshol fúziós jazz-rockba hajló lemez dallamfoszlányai megragadják és nem eresztik a hallgatót. A kvintet további tagjai: Mester Dániel (szaxofon), Molnár Bence (zongora), Bögöthy Ádám (nagybőgő) és Czirják Tamás (dob). Azóta is rendszeresen játszanak jazzklubokban, számos hazai és külföldi fesztiválon felléptek.
Czirják Csaba az évek során más formációkban is csillogtatta zenei tudását: így tagja volt a 2007-ben alakult Trans Balkan Collective nevű, balkáni (elsősorban bolgár) népzenén alapuló, improvizációkkal tarkított fúziós zenét játszó társulatnak is.
HZ

Czirják Csaba

Barcza Horváth József (1974, Budapest) az egyik legkeresettebb hazai bőgős-basszusgitáros. Számtalan formációban hallhatják őt a zenekedvelők, legyen szó jazzről (Szőke Nikoletta Quartet, Snétberger Ferenc, Gadó Quartet, Modern Art Orchestra, Oláh Kálmán Septet), világzenéről (Palya Bea, Mitsoura, Szalóki Ági), vagy éppen popzenéről (Caramel, Takács Nikolas, Zséda).
Klasszikus zenei tanulmányait a Szent István Zeneiskolában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében végezte. 1995-től 1997-ig a Claudio Abbado által vezetett Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt, majd 1997-98-ban a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott.
Autodidakta módon sajátította el a jazz-zene fortélyait, illetve vett néhány magánórát olyan kiválóságoktól, mint Egri János, valamint a svéd Palle Danielsson. A klasszikus képzettségből adódó magas szintű technikai tudása segítette őt a jazz elemek elsajátításában, így ebben az improzivatív zenei stílusban egy rendkívül egyéni zenei világot képvisel. 1995-ben Krakkóban a Jazz Juniors versenyen ő lett a „legjobb nagybőgős”, 2002-ben a Magyar Rádió által szervezett jazzbőgő tehetségkutató versenyén már ő volt a zsűri alelnöke.
Számtalan zenei projekt közreműködője, igen keresett session zenész. Emellett az évek során saját formációkat is létrehozott, ilyen a kortárs akusztikus jazzt játszó Barcza Congressio, a neo soult és R'n'B-t elektronikával fűszerező Bart’z eColony Band, vagy a Barcza Trió, amelyben Balázs Elemér (dob) és Zana Zoltán (szaxofon) a zenésztársai.
Több, mint 30 lemezfelvételen hallhatjuk játékát. Olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Lakatos Tony, Erik Truffaz, Chris Potter, Joshua Redman, Mike Moreno, Gerald Presencer, vagy Gregory Hutchinson. 2011-ben jelent meg első önálló szerzői albuma, Garden of Myths címmel. 2022-ben adta ki The Sky Beyond the Glass című lemezét.
Az elmúlt húsz évben leginkább jazz-zenészként volt látható, de az utóbbi években újra elkezdett klasszikus zenészként is dolgozni - többek között a Danubia Zenekarral. A Budapest Scoring nevű formációval pedig filmzene felvételeket készít külföldi produkciók számára. A magyar jazz közép nemzedékének kimagasló nagybőgőse 2007 és 2008 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára volt, majd a Rajkó-Talentum Alapfokú Művészeti Iskolában tanított. Jelenleg a Snétberger Központban oktat, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén a kötelező klasszikus nagybőgőt tanítja a növendékeknek. Oktatói munkáját 2010-ben Artisjus Pedagógusi Díjjal jutalmazták.
HZ

Zana Zoltán (szaxofonos)

Zenész - szaxofonos

Kapcsolatok

Budapest Jazz Orchestra

Czirják Csaba

Barcza Horváth József

First Steps

Always That Moment 2

Work in Progress...