Person/name

Tóth Zoltán "Spenót"

Dunántúli sláger - Amorf Ördögök

Bárdos Deák Ágnes (1956, ének) alapította 1986-ban, miután kivált a Sziámi-Sziámiból. A formáció kisebb-nagyobb kihagyásokkal és rengeteg tagcserével azóta is létezik. Három nagylemeze (Szív, vér, agy, 1994, Cyber Éva, 1998, Én mindig csak Pest, 2000) jelent meg eddig, melyek közül a legérdekesebb az Én mindig csak Pest, mely az Ági és a Fiúk 1986-os formációjának archív felvétele. Rajta többek között Dénes József Dönci (Európa Kiadó) és Kocsis Tamás (Sex-E-Pil) gitározik, Kreutz László (Bizottság) dobol, a Kontroll Csoport „szaxofonkara”, Hajnóczy Árpád és Újvári János fúj, valamint Tóth Zoltán Spenót ritmusgitározik (aki aztán a rendszerváltozás után a Hajtás Pajtás biciklis futár cég egyik alapítója lett).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 222.
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/agiesfiuk/?fref=ts"> https://www.facebook.com/agiesfiuk/?fref=ts</a>

Ági és a Fiúk

A Spenót – Horváth Csilla (ének), Tóth Zoltán (gitár), Sőth Sándor (basszusgitár), Tüű Károly (dob) – 1981 novemberében mutatkozott be a Kassák Klubban. Zenéjükre a punk és az újhullám mellett a reggae is komoly hatást gyakorolt.
Az MHV Start márkája felkarolta őket, előbb egy kislemezt (Spenót / Hová lettek a szőke nők?, 1983) jelentettek meg, majd annak egyik dala került az 1985-ös Start 3. válogatásra. Korabeli, a Trabant és az Európa Kiadó között mozgó demóikból és koncertfelvételeikből 2009-ben jelent meg CD (Campbell’s Spenót).
Sőth Sándor 1981-ben főszereplője volt a Megáll az idő című filmnek, majd később filmproducerként szerzett magának hírnevet.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 150.

Spenót

A fotós, filmes, performer, dalszerző Ujj Zsuzsa (1959) zenekarát 1992 alapította a gitáros Tóth Zoltán Spenóttal (Spenót, Embersport, Flash, Európa Kiadó, Ági és Fiúk). Ujj azóta e folytonosan változó összetételű formáció élén énekli hol melankolikus és elvágyódó, hol frusztrált és szabadszájú szövegű (vagy ahogy ő fogalmazta: „ironikus, depressziós, szerelmes”) dalait.
A zeneileg erősen Tom Waits-ihletésű Dunántúli sláger című szerzeményét számos zenekar (például Péterfy Bori &amp; Love Band, Mókus és a Fabula Rasa, Bijou Akusztik) is feldolgozta.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 228.

Csókolom

Nemcsak kora underground szcénája, hanem az egész nyolcvanas évek egyik legfontosabb zenekara. Vezetője, Menyhárt Jenő (1959, ének, gitár) a korszak karizmatikus frontembere volt, egyben az egyik legeredetibb szövegírója is.
Amikor 1981 márciusában az URH feloszlatta önmagát, a négy tagból hárman – Menyhárt Jenő, Kiss Llászló (1959–, basszusgitár, ének), Salamon András (1956–, dob) – Európa Kiadó néven folytatták tovább. Negyedik társuk Dénes József „Dönci” (1957–2008, gitár) lett. Napra pontosan egy évvel az URH debütálása után, 1981 szeptemberében adták első koncertjüket a Kassák Klubban – ami nem sikeredett túl fényesre. Akkori műsorukat (A pusztulás piszkozatai) az ősz során még párszor előadták, de ők is érezték, változtatni kell. Mire Salamon András váratlanul bejelentette, hogy ő inkább filmezni szeretne. Helyére Magyar Péter (1964–2018) került, illetve a csapat kiegészült Gerő Andrással (billentyűsök). Ebben a felállásban játszották már új programjukat, a Love’82-t, melyet az Ikarus stúdiójában – BBS-segítséggel –, rögzítettek is, és az anyag kazettáról kazettára terjedt a fővárosban. 1982 őszén újabb váltás, Gerő helyett Dönci barátnője, a korábban a Kolindát is megjárt Kamondy Ágnes (1953) lépett be. Már vele készültek a Hanglemezgyár felkérésére azok a próbafelvételek, melyek hallatán az illetékesek azonnal megszakították velük a kapcsolatot.
1983-ban újabb három taggal – a jazzrock vonalról érkezett Másik Jánossal (1952, billentyűk), Gasner Jánossal (1955–2009, gitár) és kongói diákkal, Joe Dyssou-val (konga) – bővültek. Majd ősszel a zenekar gyakorlatilag szétesett. Előbb Kamondy távozott, majd Kiss Llászló és Magyar Péter igazolt át Müller Péter új formációjába, a Sziámi Sziámiba. De 1983. december 30-án még adtak közösen egy búcsúkoncertet az Egyetemi Színpadon.
Aztán 1984 nyarán Menyhárt megint megkereste Kisst és Magyart, hogy együtt játsszák fel a Jó lesz…’84 című újabb EK-demót (megint csak a BBS segítségével). Majd november 11-én és 12-én a Jégszínházban, a Városbujócska című film apropóján élőben is összeállt a csapat. És itt olyan jól érezték együtt magukat, hogy úgy döntöttek, folytatják tovább. Igaz, immár a Sziámi Sziámiba átigazolt Gasner nélkül. 1985 tavaszán pár koncert erejéig Víg Mihály (Balaton) is játszott velük, majd bevették társnak Spenótot (Tóth Zoltán).
Ősszel Erdős Péter egy meglepő lemezajánlattal kereste meg őket, melynek eredményeként 1987 tavaszán megjelenhetett az Európa Kiadó első nagylemeze, a Popzene. 35 ezer példány kelt el belőle, ami akkoriban kereskedelmileg is jónak számított. Sőt, a Küldj egy jelet! című számukhoz még videoklipet is készített a Hungaroton. 1986-ban és 1987-ben rendszeresen koncerteztek országszerte, általában a Balaton társaságában. (Akkoriban Víg Mihály mögött is gyakorlatilag az EK zenészei játszottak.) Ebben az időszakban volt talán a csúcson az Európa Kiadó, legalábbis zeneileg, jól mutatja ezt például az 1986. június 10-én a Zichy-kastélyban adott koncert, melyet szerencsére a közönség soraiból Galántai György az Artpool részére rögzített, és a kilencvenes évek közepén dupla CD-n is megjelent. Ekkoriban léptek fel nagy sikerrel az amszterdami Melkwegben, majd az angliai Glastonbury Fesztiválon is.
A következő nagylemezt (Szavazz rám!, 1989) már egy ismét átalakult Európa Kiadó rögzítette. Előbb a Hit Gyülekezetébe megtért Dénes János, majd Másik János hagyta ott őket, Gasner János pedig visszajött. Nem sokkal a lemez megjelenése után azonban a zenekar ismét leállt. Legközelebb 1992 őszén aktivizálták magukat, ekkor Menyhárt Jenő, Kiss Llászló, Magyar Péter, Kirschner Péter (1966, gitár, ének) összeállításban, és velük tartott („független együttműködőként”) Másik János is. Az Itt kísértünk – Love ’92 zenei anyaga végül 1993 tavaszán jelent meg. De ez az újjászületés sem volt túlságosan hosszú életű: 1994 januárjában a Katona József Színházban az Európa Kiadó teátrális formában elbúcsúzott.
Menyhárt Jenő New York-ba költözött, mindenféle alkalmi munkákból élt, közben meg néha zenélt. 2001-ben amerikai zenészekkel új lemezt készített (Mr Con &amp; the Bioneers Brave New World Orchestra: String Reality), és az új formációval azon a nyáron többek között a Szigeten is fellépett.
Aztán 2004 tavaszán ismét összeálltak, és április 30-án – hazánk uniós csatlakozásának éjszakáján – az A38 hajón újra felléptek, majd az óriási érdeklődésre való tekintettel további koncerteket adtak. (E bulik esszenciája látható az Így vonulunk be DVD-n.) A koncertek olyan jól sikerültek, hogy a társaság együtt maradt (bár dobos poszton több változás történt) és folyamatosan koncertezett, mígnem az időközben részlegesen átalakult zenekar 2013-ban – több mint húsz év után – új programmal (Annak is kell) jelentkezett. Ennek részben újragondolt változata a 2016-os …Valahol lenni… album
„Az elmúlt években eléggé személyes keretek között zajlott az életem. Ez lehet, hogy átjön a lemezen” – vallotta 2021 októberében az Európa Kiadó legújabb, Love 2020 című albumáról Menyhárt Jenő zenekar-igazgató a hvg.hu-n, amelynek megjelenése a pandémia miatt tolódott másfél évre későbbre, A lemezen Menyhárt Jenő mellett Bujdosó János, Kálmán András, Koroknay András és Gyenge Lajos voltak akkor a zenekar tagjai.
JBSz–SJ
 
<a href="https://www.facebook.com/europakiadozenekar/">https://www.facebook.com/europakiadozenekar/</a>
<a href="https://europakiado.a38.hu/">https://europakiado.a38.hu/</a>
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 62–67.

Európa Kiadó

A számok kilencven százaléka a szerelemről szól // Tóth Zoltán Spenót, Jordán Adél (Puszi, Csókolom)

Múlt hónapban a Jordán Adél és a Puszi, júniusban a Csókolom és a Puszi koncertezik az A38 Hajón. A zenekar(okat)vezető Tóth Zoltán Spenóttal és Jordán Adél színésznő-énekesnővel beszélgettünk az együttesekről és az összefüggésekről.  
 
Spenót, ezen a júniusi estén együtt ad koncertet két zenekarod, melyeket gyakorlatilag ugyanazok az emberek alkotnak, ám amelyek tematikusan mégis némileg elkülönülnek. Hogyan ugrasz majd át egyik bőrödből a másikba? Mik a hangsúlyok az egyikben, és mik a másikban?

Spenót: Az a vicc, hogy tematikusan sem különül a két zenekar, a számok 90 százaléka a szerelemről szól. A Csókolomban talán több a vér, a sár, a kisbalta, de Adél is énekel csalódásról. Egyébként a Zsuzsi a napokban küldött pár szöveget az Adélnak, hogy ízlelgesse őket, szóval inkább átfedés van, lesz. Zeneileg is hasonlóan működünk, itt is ott is háromakkordos számokat játszunk, a Csokiban több a rhythm and blues és a gitárszóló. Az Adélnál dúrosak a zenék, ettől kedvesek és nincsenek elszállva.	 

Annak idején a Csókolomhoz képest miért lett fontos megalakítani a Puszi zenekart? Mi volt a váltás oka? Mi volt az, amit ebben az együttesben másképp akartál csinálni?

S: Annak idején a Zsuzsi bemondta az unalmast, kilépett a Csokiból, én meg zenekar nélkül megdöglök, viszont élni akartam, így lett a Puszi, ahova frontembert nem találtunk, ezért enyém lett a középső mikrofon, amit fél éve átadtam az Adélnak, mert nekem ő énekel a legjobban a világon. A Jordán Pusziban igyekszünk táncos zenéket játszani, erősen toljuk a funky-vonalat. Party-zenekar szeretnénk lenni.  

A Csókolom ma újra aktív. mesélnél arról, hogy végül miért indultatok újra? Vannak, lesznek új dalok?

S: Azért kezdtem újra a Csókolomot, mert többet akartam koncertezni és kész, a Zsuzsika meg kapható volt rá, a közönségünk követelt minket, a zenekar sem széledt szét, minden adott volt, hármat kellett próbálnunk és mehetett a buli.

Adél, mi a te pop/rock and roll-előéleted? Vannak kedvenc énekesnőid, zenekaraid? Színésznőként nyilván szinte mindenki ismer, de azt talán kevesebben tudják, hogy mi a viszonyod a zenéhez.

Jordán Adél: Nagyjából semmilyen pop-rock előéletem nincs. A Puszi előtt kicsit felléptem az akkor majdnem frissen alakult Edison zenekarral, illetve a volt egyetemi osztályommal, amióta végeztünk, minden évben csinálunk egy előadást, ahol mi magunk zenélünk. Volt pár nyár, ahol sok zúzos számot is feldolgoztunk, Red Hot Chili Peppers-t, Faith No More-t többek között - ott jutott nekem is énekes szerep.
Elsősorban azokat az együtteseket szeretem, ahol az előadásmódra is figyelnek - azért a színháztól nem tudok elrugaszkodni teljesen. Lykke Li például, ezért jön be nekem, de Patrick Watson bizonyos albumait is gyakran hallgatom.

Hogyan találkoztál Spenótékkal? Hogyan alakult úgy, hogy ma már te vagy a zenekar állandó énekesnője?

JA: Eredetileg rajongó voltam, sűrűn jártam Puszi-koncertre, aztán felléptem velük csak úgy egyszer-kétszer, ami bejött nekik, és én is élveztem, ezért úgy gondoltuk, belevágunk, és megpróbáljuk együtt.

Adél, vannak olyan dolgok, amiket „megtalálsz” egy koncertszínpadon, de mondjuk nincsenek egy színházi szituációban? Vannak dolgok, művészi eszközök, megoldások, ilyesmik, amiket az egyik helyről át tudsz emelni a másikba?

JA: Zenélni imádok. A zene az szinte lételem kategória. Jó az, hogy próbálom feszegetni a határaimat – például azt hittem, nem tudok dallamot, szöveget írni, aztán kiderült, hogy mégis. Arra figyelek, hogy ne játsszam a színésznőt a koncertszínpadon, hogy önmagam legyek. Kíváncsi is vagyok magamra, és sokszor én is meglepődöm, milyen felszabadító hatással van rám a jó bulihangulat.

Spenót, Adél, mik várhatóak a Jordán Adél és a Puszitól 2016-ban?

S: Főleg Budapesten fogunk koncertezni, illetve a Kolorádó fesztiválon és Bánkitón. Menedzsert szeretnénk magunk mellé, olyat, aki jövőre fesztiválokra is eljuttat bennünket. Június közepén jövünk ki egy nyolcszámos albummal. Lett egy új barátunk, Bereményi Géza, aki nem lusta embör, és nem kispálya, na! Zsinórban ontja a szövegeket, lesz mit csinálni.

JA: Igen, igen sok-sok új és jó szám várható a JAP-tól 2016-ban.

Álmaitok, rémálmaitok, titkos terveitek?

S: Év végére jó lenne egy teltházas koncert a Hajón, ehhez nagyon sok lájk kell még. A rémálom, ha valami miatt nem lehetne zenélnünk, zenekarosdit játszanunk, szóval kérjük a jóistent, akarjuk a támogatását. 

JA: Spenót a számból vette ki a szót.

Tóth Zoltán "Spenót"

Zenész - gitáros

Kapcsolatok

Dunántúli sláger - Amorf Ördögök

Ági és a Fiúk

Spenót

Csókolom

Európa Kiadó

Tóth Zoltán Spenót & Jordán Adél interjú, A38 Magazin, 2016

Dunántúli sláger - Amorf Ördögök

Európa Kiadó