Person/name

Szántó Gábor Faszi

Üllői Úti Fuck zenekari fotók

Ne fogadj el idegentől édességet - Üllői úti Fuck

Tűz - Üllői úti Fuck

Bukás - Üllői úti Fuck

Budapest egy drága hely - Üllői úti Fuck

A háborút megnyertük - Üllői úti Fuck

Elég - Üllői úti Fuck

D. Marinak - Üllői úti Fuck

Country - Üllői úti Fuck

Macska - Üllői úti Fuck

Istenes dal - Üllői úti Fuck

Idegenek - Üllői úti Fuck

Ügynökök - Üllői úti Fuck

Nyugat ázsia - Üllői úti Fuck

Pesti lányok - Üllői úti Fuck

Szürke fény - Üllői úti Fuck

Vágyakat adunk - Üllői úti Fuck

Zsófi és Adrienn - Üllői úti Fuck

Üllői Úti Fuck - Interjú

A kezdetektől a komplexitásra törekedett a szintén a partizenék és a hagyományos rock közötti hidat képező Korai Öröm, melynek pályája sokban hasonlatos, zenéje viszont számos ponton eltér tőle. Zenei gyökerei egyértelműen a hatvanas évek pszichedelikus világába nyúlnak vissza, azt színezik át világzenei elemekkel (arab, afrikai, tibeti folk) és modern ritmusképletekkel. A Másfél strukturáltabb és végig kontroll alatt tartott világával szemben náluk az elszállás vagy a buli, a lebegés vagy éppen a pörgés a lényeg. Ahogy ők határozták meg stílusukat: pszichedelikus etnovibráció.
A zenekar 1990-ben alakult, kezdettől fogva nagy létszámban voltak a színpadon és már első fellépéseiket is vetítés kísérte. Az 1993-as ötszáz példányban megjelent debütáló kazettát készítők közül mára Csányi Viktor (dob), Jócsik János (ütősök), Kilián Zoltán (basszusgitár), Nádasdi Zsolt (ütősök) és Vécsi Tibor (ének) maradt csapattag, de közöttük is csak ketten (Jócsik, Kilián) voltak ott az alapításnál. 1994 végén már tíz zenész tolongott a színpadon, négy VJ gondolkodott mellettük a kellő vizuális élményről. Főként a Fiatal Művészek Klubjában játszottak sokat, egészen annak 1995-ös bezárásáig. Az akkoriban megrendezett első uszodapartikon is a Korai Öröm szolgáltatta a zenét és a „fényeket”.
Az 1996-os második lemezüket a Katona József Színházban mutatták be, és ez később amolyan hagyomány lett náluk. Ebben az évben kérte fel őket Halász Péter, hogy a Sanyi pilóta című darabjához írjanak zenét, amit aztán minden alkalommal élőben játszottak el a Merlin Színházban. A következő években jutottak el talán népszerűségük csúcsára: 1997-ben és 1998-ban a Sziget nagyszínpadán léphettek fel, 1998-ban több médiumban (köztük a Magyar Narancs-ban) az év koncertzenekarának választották őket, többször mentek külföldi turnéra, két filmben (Cukorkékség, Észak, észak, mindkettő 1999) is hallani őket.
Aztán 2000 és 2004 között inkább csak koncerteztek, és részben kiadatlan felvételeket, részben remixeket jelentettek meg, majd, amikor már mindenki úgy gondolta, hogy vége, 2005-ben előrukkoltak egy kizárólag új anyagot tartalmazó, meglepően erős koronggal, melyen elsőként alkalmaztak szitárt és bolgár népdalénekesnőt. Azóta további három albumot (Korai Öröm 2009, Korai Öröm 2010, Korai Öröm 2013) jelentettek meg.
A Korai Öröm tagjai a kezdetektől fogva nem adtak címet albumaiknak (csupán a kiadás éve került a nevük mellé), ahogy a különböző „daloknak” sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy ezek sokkal inkább hangulatok és improvizációk, mint tudatos komponálás eredményei.
JBSz
 
Forrás: 
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth kiadó, 2019, p. 450–451.
Kapcsolat:
<a href="http://korai.hu/">http://korai.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/">https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/</a>

Korai Öröm

A rendszerváltozás idején alapította Szántó Gábor Faszi (ének, gitár), Varga Zoltán (basszusgitár), Molnár Tamás (ének) és Farkas Zoltán (dob). Sorozatos tagcsere után 1992-ben érkezett az azóta már Quimby-tag Gerdesits Ferenc (dob). 1993 és 1998 között három kazettát adtak ki (Üllői Úti Fuck I., 1993, Fekszik, 1996, A ló túlsó oldala, 1997), de valójában koncertzenekarként alapozták meg hírnevüket. (Közben 1995-ben tartottak már egy búcsúkoncertet, de az olyan jól sikerült, hogy inkább folytatták.) Nem kis meglepetésre – és az Esküvő című dal rádiós sikerének hatására – leszerződtette őket a PolyGram, viszont a nevüket Üllői Úti Fá:k-ra kellett változtatniuk, hogy 1998-ban megjelenhessen a korábbi dalokat tartalmazó „új” CD-jük, az Én meg a farkasember. Ezt követően két évig Leskovics Gábor is játszott velük. Egyre nagyobb kihagyásokkal koncerteznek, miközben az elmúlt tizenöt évben két újabb albumot (A gyengébbek kedvéért, 2006, Kössszépeee!, 2017) dobtak piacra.
JBSz

Kapcsolatok

Üllői Úti Fuck zenekari fotók

Ne fogadj el idegentől édességet - Üllői úti Fuck

Tűz - Üllői úti Fuck

Bukás - Üllői úti Fuck

Budapest egy drága hely - Üllői úti Fuck

A háborút megnyertük - Üllői úti Fuck

Elég - Üllői úti Fuck

D. Marinak - Üllői úti Fuck

Country - Üllői úti Fuck

Macska - Üllői úti Fuck

Istenes dal - Üllői úti Fuck

Idegenek - Üllői úti Fuck

Ügynökök - Üllői úti Fuck

Nyugat ázsia - Üllői úti Fuck

Pesti lányok - Üllői úti Fuck

Szürke fény - Üllői úti Fuck

Vágyakat adunk - Üllői úti Fuck

Zsófi és Adrienn - Üllői úti Fuck

Üllői Úti Fuck - Interjú

Üllői Úti Fuck - Interjú

Korai Öröm

Üllői Úti Fuck

2005

2009

A gyengébbek kedvéért

A ló túlsó oldala

Kössszépeee!

Feles - Üllői úti Fuck

Tűz - Üllői úti Fuck

Ne fogadj el idegentől édességet - Üllői úti Fuck

Bukás - Üllői úti Fuck

Budapest egy drága hely - Üllői úti Fuck

A háborút megnyertük - Üllői úti Fuck

Elég - Üllői úti Fuck

D. Marinak - Üllői úti Fuck

Country - Üllői úti Fuck

Nyugat ázsia - Üllői úti Fuck

Macska - Üllői úti Fuck

Idegenek - Üllői úti Fuck

Istenes dal - Üllői úti Fuck

Ügynökök - Üllői úti Fuck

Pesti lányok - Üllői úti Fuck

Szürke fény - Üllői úti Fuck

Zsófi és Adrienn - Üllői úti Fuck

Vágyakat Adunk - Üllői úti Fuck

Üllői Úti Fuck - Interjú 2014.

Üllői Úti Fuck - Interjú 2018.