Person/name

Szalay Péter

Budapest win-a-trip - Colorstar

O-Zone - Colorstar

Falling - Colorstar

Petite Adéle - Colorstar

One More Slip - Colorstar

Six Steps on the Moon - Colorstar

Aalomadalom  -  ColorStar

Origination - ColorStar

Light up the stars   - ColorStar

Dreamin' along   - ColorStar

Sudden love - ColorStar

Solarize   - ColorStar

Six steps on the Moon   - ColorStar

Roam the land   - ColorStar

Air Traffic - Colorstar

Across the Desert - Colorstar

Dreamin' Along - Colorstar

Count Your Lucky Stars - Colorstar

Another Day - Colorstar

Komfort - Colorstar

It's All Around - Colorstar

Morning Call - Colorstar

Light Up The Stars - Colorstar

Solarize - Colorstar

Kerek a szőlő - Fókatelep

Chaos Santana - Fókatelep

Nemzeti Vágta - Fókatelep

Waterfront - Colorstar

Indulj el - Fókatelep

Bosszúdal - Fókatelep

Real - Fókatelep

Kaske - Fókatelep

Light up the stars - Colorstar

U Sztankini - Fókatelep

Szomorú vasárnap - Fókatelep

Aalomadalom - Colorstar

Komfort - ColorStar

Count your lucky stars - ColorStar

Another day - Colorstar

Sudden Love - Colorstar

A kezdetektől a komplexitásra törekedett a szintén a partizenék és a hagyományos rock közötti hidat képező Korai Öröm, melynek pályája sokban hasonlatos, zenéje viszont számos ponton eltér tőle. Zenei gyökerei egyértelműen a hatvanas évek pszichedelikus világába nyúlnak vissza, azt színezik át világzenei elemekkel (arab, afrikai, tibeti folk) és modern ritmusképletekkel. A Másfél strukturáltabb és végig kontroll alatt tartott világával szemben náluk az elszállás vagy a buli, a lebegés vagy éppen a pörgés a lényeg. Ahogy ők határozták meg stílusukat: pszichedelikus etnovibráció.
A zenekar 1990-ben alakult, kezdettől fogva nagy létszámban voltak a színpadon és már első fellépéseiket is vetítés kísérte. Az 1993-as ötszáz példányban megjelent debütáló kazettát készítők közül mára Csányi Viktor (dob), Jócsik János (ütősök), Kilián Zoltán (basszusgitár), Nádasdi Zsolt (ütősök) és Vécsi Tibor (ének) maradt csapattag, de közöttük is csak ketten (Jócsik, Kilián) voltak ott az alapításnál. 1994 végén már tíz zenész tolongott a színpadon, négy VJ gondolkodott mellettük a kellő vizuális élményről. Főként a Fiatal Művészek Klubjában játszottak sokat, egészen annak 1995-ös bezárásáig. Az akkoriban megrendezett első uszodapartikon is a Korai Öröm szolgáltatta a zenét és a „fényeket”.
Az 1996-os második lemezüket a Katona József Színházban mutatták be, és ez később amolyan hagyomány lett náluk. Ebben az évben kérte fel őket Halász Péter, hogy a Sanyi pilóta című darabjához írjanak zenét, amit aztán minden alkalommal élőben játszottak el a Merlin Színházban. A következő években jutottak el talán népszerűségük csúcsára: 1997-ben és 1998-ban a Sziget nagyszínpadán léphettek fel, 1998-ban több médiumban (köztük a Magyar Narancs-ban) az év koncertzenekarának választották őket, többször mentek külföldi turnéra, két filmben (Cukorkékség, Észak, észak, mindkettő 1999) is hallani őket.
Aztán 2000 és 2004 között inkább csak koncerteztek, és részben kiadatlan felvételeket, részben remixeket jelentettek meg, majd, amikor már mindenki úgy gondolta, hogy vége, 2005-ben előrukkoltak egy kizárólag új anyagot tartalmazó, meglepően erős koronggal, melyen elsőként alkalmaztak szitárt és bolgár népdalénekesnőt. Azóta további három albumot (Korai Öröm 2009, Korai Öröm 2010, Korai Öröm 2013) jelentettek meg.
A Korai Öröm tagjai a kezdetektől fogva nem adtak címet albumaiknak (csupán a kiadás éve került a nevük mellé), ahogy a különböző „daloknak” sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy ezek sokkal inkább hangulatok és improvizációk, mint tudatos komponálás eredményei.
JBSz
 
Forrás: 
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth kiadó, 2019, p. 450–451.
Kapcsolat:
<a href="http://korai.hu/">http://korai.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/">https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/</a>

Korai Öröm

A 2007-ben alkalmi Korai Öröm-projektként indult, hamar önálló életre kelt a Fókatelep. Az induláskor elszállós, pszichedelikus folkrockot játszó formációnak kezdetben állandó neve sem volt, aztán az első szigetes koncerten a sok szanaszét heverő hallgató láttán az egyik ismerős megállapította: olyan ez, mint valami fókatelepzene. A tagoknak megtetszett, így lettek Fókatelep.
A kezdeti évek, mondjuk úgy, az útkeresés, a kísérletezés jegyében teltek. Próbálkoztak ezzel, tapogatóztak arra, dolgoztak fel amonnan hatásokat. Aztán fokozatosan találták meg a saját hangjukat. A Korai Öröm és colorStar zenészeiből álló zenekartörzs, és Oláh Annamária sokoldalú tehetségének a találkozása új minőséget hozott létre: rock alapokon nyugvó, sajátos stílusú világzenét, amelyben a magyar csujogatós találkozik a bolgár népdallal, a cigány tangó a sanzonnal, a latin ritmusok az afróval.
Már a debütáló nagylemezükről (Fókatelep, 2009) azt írta a média, hogy „a tiszta erejű rockzenébe ágyazott katartikus erejű népdalokkal teremtenek új világot”. Ezt követően német-dán-svéd turnéra indultak, majd 2010-ben meghívást kaptak a nemzetközileg is elismert MEI (Meeting degli indipendenti) olasz showcase-re. A 2011-es Folkadelic-ot még inkább egyedi hangvétel jellemezte, majd 2012-ben Oláh Annamária a legjobb cigány férfi hangnak tartott Balogh Gusztávval közös klipet készített. Az év folyamán a Fókatelep ismét Németországban turnézott, fellépett a bécsi Balkan Fever fesztiválon, majd óriási sikert aratott a bolgár Beglika fesztivál headlinerjéként. Időközben azonban a 2009-ben eredetileg Biljarszki Emil és Oláh Annamária duóprojetkjeként indult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meszecsinka-23775">Meszecsinka</a> olyannyira megerősödött, hogy mellette a Fókatelep fokozatosan elhalt.
JBSz

Fókatelep

Ezt a változó felállású és intenzitású alternatív rockegyüttest az Ugatha Christie-ből kivált Őz Zsolt (1969–2013, ének) alapította. 
Az 1992-es Vidámpark-kazettát (Karnevál) még az útkeresés jellemzi, olyannyira, hogy ezután Őz egy szólókazettát adott ki Macskajáték címmel, és csak 1994 őszére jött össze egy stabilabb felállás. Ebben Őz mellett Balahoczky István basszusozott, Papócsi László billentyűzött és Farkas Zoltán dobolt. Az időközben visszatért Keleti Andrással (gitár) rögzítették a 10 új sláger (1994) és a Cracowia Express (1996) lemezeket. Majd a többiek faképnél hagyták a főnököt, és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-colorstar-11139">colorStar</a> néven folytatták tovább.
Őz Zsolt Kis-Vidámpark néven toborzott új csapatot, 1997-ben megjelentette a Bambi-t, majd az új évezredben már inkább csak a korábbi anyagokat igyekezett újrahasznosítani. A 2005-ös Szigeten pedig bejelentette a Vidámpark feloszlását. Emellett Őz a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójáról Rakenroll címmel írt egy olvasmányos és szubjektív emlékezést.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 232.

Vidámpark

1996-ban indult és gyakorlatilag a Vidámpark tagjaiból alakult a colorStar, mely a korábbi dalközpontú pop-rockos világból kilépve az elektronikus tánczene és a hetvenes évek space rockja közti lehetséges kapcsolódásokat kereste. Elszállós, utazós kompozícióikhoz némi filozófiai hátteret is adtak: mivel a modern életstílus egyik létfenntartási eszközévé vált a tévénézés, ezért zenéjükkel ezt a hangulatot kívánták érzékeltetni, szerzeményeikben kimondottan filmes hatásra törekedtek. Kompozícióikban többféle stílus keveredett, hol repetitíven lüktető, hol szabadon áradó instrumentális zene jellemezte őket.
Első korongjuk (Heavenicetrip!) 1998-ban jelent meg, és a Másfél és a Korai Öröm után hamarosan ők lettek a legnépszerűbb „élőzenés-partis” csapat Budapesten. Közben többször megfordultak Nyugat-Európában. A 2002-es Via La Musica, a két évvel későbbi Komfort és a 2009-es colorStar már egyértelmű elmozdulást jelentett az első albumot jellemző progresszívrockos hangvételhez képest a nu jazz és az elektronikus tánczenék felé. A 2012-es Flow egyfajta korszakzárást jelent, hisz a 2015-ös Solarize-t már egy megújult felállás rögzítette.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 460–461.
 Kapcsolat: <a href="https://hu-hu.facebook.com/colorstar/">https://facebook.com/colorstar/</a>
<a href="https://colorstar.hu/">https://colorstar.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/colorstarofficial/?hl=en">https://www.instagram.com/colorstarofficial/?</a>
Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/18/colorstar-zenekar-zene-pszichedelikus-elektronikus/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/18/colorstar-zenekar-zene-pszichedelikus-elektronikus/</a>

colorStar

Őz Zsolt (1969-2013) az Ugatha Christie és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vidampark-11129">Vidámpark</a> együttes frontembereként, énekesként, dalszerzőként és regényíróként egyaránt magyar alterrock ikonikus figurája, a rock and roll életforma markáns és hiteles megtestesítője volt.
Őz Zsolt kamaszként még focista szeretett volna lenni. Előbb a Pest Megyei Állami Építőkben, aztán a Csepel SC-ben játszott, de egy komoly sportsérülés miatt abba kellett hagynia a futballt. A foci helyett nemsokára rátalált a rock &amp; roll-ra: 1985-ben kezdett dalokat írni, majd – a Szalay Péter gitárossal közös Aszkéta Zenei Testvériség után – 1988-ban megalapította első jelentős együttesét, az Ugatha Christie-t Rósz György gitárossal, Bíró Lajos basszusgitárossal és Farkas Zoltán dobossal. A csapat számottevő sikereket aratott az alterock rajongók körében, 1991-ben megjelent Világhamvasztó című első albumukkal a 90-es évek legendás underground klubja, a Fekete Lyuk egyik meghatározó formációjává váltak.
Legfontosabb együttesét, a Vidámparkot 1991-ben hívta életre, mely 1992-ben a Karnevál című kazettával mutatkozott be. Az ezt követő időszak a zenei útkeresés és a tagcserék jegyében zajlott, 1993-ban látott napvilágot Őz Zsolt Macskajáték című szólókazettája is. Az 1994-re kialakult Őz Zsolt énekes, Szalay Péter gitáros, Balahoczky István basszusgitáros és Farkas Zoltán dobos alkotta felállásban két kitűnő albumot készítettek (10 új sláger, 1994 és Cracowia Express, 1996), majd a csapat fele a Colorstar néven alakított új formációt, Őz Zsolt pedig Kis Vidámparként adott ki kazettát 1997-ben, Bambi címmel. Három év szünet után 2000-ben újjáalakult a zenekar, Őz Zsolt és Papócsi László billentyűs vezetésével, így készítették a régi és új számokat is tartalmazó Elviszlek Balatonra 1990-2000 (2001) című albumot és  – hosszabb hallgatás után – az utolsó Vidámpark-korongot (Két citrom, 2007).
Őz Zsolt a dalszövegek mellett cikkeket és könyvet is írt. Rendszeresen publikált a Wanted és a Wan2 magazinban, de a Magyar Narancsban és a Népszabadságban is gyakran jelentek meg zenei tárgyú cikkei, interjúi, illetve az általa élt rock and roll életformával foglalkozó írásai. Ugyancsak ez az életérzés elevenedik meg Rakenroll című  2004-ben megjelent regényében, melyben csepeli fiatalkorát, a koncertek, bulik és italozások világát mutatja be rendkívül érzékletesen.
Köztudott volt, hogy komolyan alkoholizál és egyéb problémái (depresszió, pánikbetegség) is vannak, melyekről több interjújában is nyilatkozott. „...a bajok ott kezdődtek, hogy rájöttem, ha nem iszom, nem tudok írni. Részegen sem tudok, vagy ha igen, az olyan szar, hogy másnap megy a kukába. De van egy köztes állapot, és akkor minden összejön, a zene, a szöveg...” – fogalmazta egyszer. Utolsó éveiben többször került kórházba, de mindig sikerült visszatérnie. Aztán 2013 októberében a szervezete feladta a küzdelmet: 44 évesen halt meg, két nappal a Budapesti Vidámpark bezárása után.
CsO

Őz Zsolt

2001 - Sound And Vision

2005

2009

2010

2013

10 Új sláger

2000 - Sound And Vision

Karnevál

Time is the Drug

Új korszakot nyitunk // Szalay Péter, colorStar

Kislemezbemutatóval érkezik az A38 Hajóra a colorStar. Mindeközben készül már az új album is. Szalay Péter gitáros-dalszerzővel beszélgettünk.

Tavaly 20 éves születésnapját ünnepelte a zenekar. Volt annak a pillanatnak valamiféle korszakzáró jellege, vagy egyszerűen csak „megálltatok” egy pillanatra?
 
Igyekeztünk megadni a módját, ami az A38-as koncerttel és az elkészült kisfilmmel szerintem sikerült is. Nagyon jól esett, hogy a jegyeladások alapján akár két előadást is csinálhattunk volna. Az utolsó igazán nagy korszakzárás amúgy 2012 körül volt, amikor két, addig meghatározó tag - Farkas Zoltán és Szinovszki Márton - hagyta el a zenekart. Most már az új perióduson belül nyithatunk egy remélhetőleg még újabb korszakot, aminek a hívószava az aktivitás, az intenzívebb jelenlétre törekvés lehet. A születésnapi film konklúziója is ez: nem nosztalgiázni szeretnénk, egyszerűen csak megadjuk a módját az ünnepnek, és megyünk tovább. Az ötleteket, a kreativitást tekintve rengeteg tartalékkal rendelkezik a zenekar.
 
Dalokat játszó zenéből érkeztetek, a colorstar valamiféle ellenreakcióként is született, leginkább azzal az igénnyel, hogy onnantól valami mást csináljatok, mint addig. A colorstarra jellemző folyamatzenés narratívákhoz képest aztán pár éve visszaszivárgott a dalforma. Mesélnél erről a folyamatról?
 
A 90-es évek végi, 2000-es évek eleji nagy acid-hullám hatalmas ízlés- és felfogásbeli változást hozott nálunk, olyannyira, hogy a korszak "hagyományos" rockzenéje nagyjából-egészében szinte teljesen elment mellettem, sőt egy időben az egész műfaj valami avítt, anakronisztikus dolognak tűnt számomra, annyira beszippantott a folyamatzenék, az elektronikus hangszerelés világa. Ennek ellenére a colorStar mindig is a tradíció és a modernitás ötvözetében utazott, nyitva hagytunk kapukat, tehát már az elején sem játszottunk tisztán instrumentális zenét, az éneknek volt helye már az első két albumon is. Aztán a harmadik lemeztől kezdve egyre fajsúlyosabbá vált a jelenléte - egyszerűen érzésből így alakult, egyre inkább kívánták az éneket azok a témák. Aztán ahogy lassan visszaszivárogtak nálunk is a dalközpontúbb zenék, egyre tudatosabban törekedtünk az ének jelenlétére és a szövegvilág kialakítására.
 
A mostani koncert kislemezbemutató, de közben készül a zenekar új nagylemezanyaga is. Mikorra várható a megjelenés és mire számíthatnak a hallgatók? Hogyan dolgoztok az új anyagon?
 
Úgy tűnik, hogy az új album készítésével kapcsolatos teendők - a zeneszerzés, a szövegírás és a stúdiómunkálatok - oroszlánrésze ezúttal elsősorban rám hárul. Ennek egyrészt kifejezetten örülök, mert régóta voltak dolgok, irányok, amiken változtatni szerettem volna a colorStar-lemezeken, és most talán lehetőségem is nyílik rá, másrészt a colorStarra jellemző állandó kísérletezés, dús hangszerelés miatt ez óriási feladat. Persze a lehetőségeihez mérten mindenki odateszi magát, bedolgozik, ha épp kissé kaotikus életszakaszban van is a zenekar - Máté Szabi például két remek alapötlettel gazdagítja az új koncepciót, és Sándor Dani is beszállt a szövegírásba. A megjelenés őszre várható.
 
Nemrég ugyanebben az újságban meséltél a téged ért legfontosabb zenei hatásokról. Most, miközben készül az új Colorstar-album, mik azok a zenék (vagy nem csak zenék, hanem más művészeti produktumok), amik hatnak rád?
 
Először is saját magunkhoz, az első három albumunkhoz fordultam inspirációért, valahogy azt a vonalat szerettem volna továbbgondolni, visszakanyarodni egy instrumentálisabb irányba. Aztán, ahogy telt az idő, egyre jobban beindult a fantáziám, és azt vettem észre, hogy mindegyik dalhoz született ének és szöveg egyaránt - szóval rá kellett jöjjek, hogy az a bizonyos korszak - legalábbis egyelőre és abban a formában - most nem fog visszatérni. A szövegek mentén ugyanakkor egy olyan egységes koncepció kezdett kirajzolódni, aminek alapján, megfelelő mennyiségű idő, anyagiak, és kapacitás birtokában most akár egy filmmel megtámogatott konceptalbumot is kihozhatnánk. A sztori egy cyberpunk-geek karakter története lenne, aki besokall a virtuális valóságoktól, egyre jobban elvész ezek labirintusában, egyre inkább szimulációnak érzi magát és a világot is, paranoiás szorongásait pedig a tudomány teóriái, felfedezései csak még jobban meg- és felerősítik (kvantumfizika, szimulációs elméletek, sötét anyag, stb.).
Részben az inspiráció is innen származik: elsősorban a modern fizika észbontó világából, illetve ezek társadalmi hatásaiból -  Sophia, az állampolgárságot nyert robothölgy például egy teljes dalt kap az albumon.
De nagyon fontosak a filmélmények, (Szárnyas fejvadász 1- 2, Ex Machina, Csillagok között, Mátrix, Truman Show) és talán még fontosabbak az olyan sorozatok, mint a Mr. Robot, az Utópia, a Fekete tükör vagy a Stranger Things.
 
Ami meg a zenét illeti, mindezek kapcsán elkezdtem tanulmányozni, újra felfedezni a rock hasonló indíttatású nagy klasszisait: a Pink Floyd-féle The Wall, és Pink, a főhős figurája a legkézenfekvőbb analógia, ám ott vannak a Bowie-perszónák, Halloween Jack, a Thin White Duke, vagy az Outside album, aztán Tommy (Who) vagy a Rael-figura a Genesis Lamb-jéről.

Hangzás, hangulat szempontjából a modern cuccok mellett főleg a new wave inspirált, a proto new wave berlini Bowie-Eno-albumok mellett az ezek nyomán felemelkedett nemzedék, és ha csak egész rövid kis motívumok erejéig, de itt ott felbukkan a repetitív-kortárs világ is. De egyes dalokban megjelenik a world music-hatás is, az arab zene, a sivatagi blues, sőt, a készülő kislemez egyik dalában még a gospel, és a Primal Scream stones-os korszaka is felmerült.
 
Mik az idei év legfontosabb tervei a colorStar számára?
 
Természetesen az új album, és a hozzá kapcsolódó események, tartalmak megvalósítása, év vége felé pedig az idén húsz éve megjelent első, Heavenicetrip! album köré szeretnénk egy nagyobb szabású előadást összehozni.

Szalay Péter (colorStar) interjú, A38 Magazin, 2018

Minden idők // Szalay Péter
 
Március 18-án lép fel az A38 Hajón az elektronikus tánczenei- és etno-hatásokat rockzenekari keretbe emelő, bő húsz éve működő colorStar. Az együttes alapító-zeneszerző-gitárosával, a Korai Öröm és a Stukker tagjaként is aktív Szalay Péterrel beszélgettünk a számára legfontosabb zenei hatásokról.
 
Életed zenészei és lemezei, akik és amelyek miatt hangszert ragadtál és zenét írsz?

A rockzenében az örök szerelem számomra a '67- '90 közötti korszak, szinte az összes műfajával, stílusával, nálam békésen megfér egymás mellett a punk és a progresszív rock. (Rolling Stones, Bowie, Lou Reed, Dylan, Who, Pink Floyd, Roxy Music, Zappa, Kraftwerk, Clash, Pistols, Police, Gary Numan, Talking Heads, Cure, Smiths, Prince). A hazai előadók közül a '80-as évek pesti undergroundja volt a legfontosabb inspirációs forrás. 1990 után már inkább a saját zenémre fókuszáltam, és egyre inkább leszoktam arról a katalogizáló, lexikális tudást felhalmozó zenerajongásról, amivel még anno a rockot figyeltem. E korszakból inkább általánosságban egyes irányokat említenék: az elektronikus zenét (breakbeat, drum and bass, trip hop, trance) a világzenét (afro, arab, balkáni) és a bizonyos szerzők (Philip Glass, Steve Reich, Balanescu, Nyman) nevével jelzett kortárs zenéket.
 
A legfontosabb dolgok, ami miatt még mindig zenélsz?

Számtalan dolgot fel lehet hozni, ami a zenélés mellett szól; a világjárás, az élmények, emberi kapcsolatok. De a legfontosabb talán az, hogy mindig szól a zene a fejemben, dallamokon, hangszereléseken, koncepciókon fantáziálok, másrészt pedig már gyerekkoromtól magába szippantott a rock and roll mitológia is, imádtam az egész jelenséget, a korszakokat, stílusokat, háttérsztorikat. Ez azóta sem múlt el, az pedig külön öröm, ha bármily csekély jelentőséggel is, de én is hozzátehetem a magamét.
 
Dalok, melyeket bárcsak te írtál volna?

Rengeteg van, így hirtelen néhány csepp a tengerből: Rolling Stones - Jumpin’ Jack Flash, David Bowie - Stay, The Who - Behind Blue Eyes, Velvet Underground - I’m Waiting For The Man, Gary Numan - Cars, Talking Heads - Psycho Killer, Nick Cave - Let Love In.
 
Életed koncertjei nézőként és előadóként?

Nézőként ezek: Cure, Kisstadion, 1989; Rolling Stones, Prága, Urban Jungle Tour, 1989, és Népstadion, 1995; Nick Cave, Erkel színház, 1997; David Bowie, MTK-pálya 1990; Európa Kiadó, Szavazz Rám! lemezbemutató, Közgáz, 1989; underground klubkoncertek a '80-as években (Sex-E-Pil, Neurotic, 2. Műsor, Balkán Tourist, Kézi Chopin). Ami pedig a saját koncerteket illeti, a 2006-os 10 éves szülinapi koncertünk a Pecsában igazán jól sikerült, ez volt talán az első olyan koncertünk, ahol sikerült végre olyan körítést varázsolni a zene mellé mind fényben, mind látványban, és megszólalásban, amilyet mindig is szerettünk volna, és amit mostanában is sikerült néhány kitüntetett pillanatban megvalósítani, mint például a tavalyi, 20 éves jubileumi A38-as és Dürer koncerteken.

Szalay Péter (colorStar) interjú, A38 Magazin, 2017

Air Traffic  -  ColorStar

Falling  -  ColorStar

Budapest Win-A-Trip  -  ColorStar

Kapcsolatok

Budapest win-a-trip - Colorstar

O-Zone - Colorstar

Falling - Colorstar

Petite Adéle - Colorstar

One More Slip - Colorstar

Six Steps on the Moon - Colorstar

Aalomadalom - ColorStar

Origination - ColorStar

Light up the stars - ColorStar

Dreamin' along - ColorStar

Sudden love - ColorStar

Solarize - ColorStar

Six steps on the Moon - ColorStar

Roam the land - ColorStar

Air Traffic - Colorstar

Across the Desert - Colorstar

Dreamin' Along - Colorstar

Count Your Lucky Stars - Colorstar

Another Day - Colorstar

Komfort - Colorstar

It's All Around - Colorstar

Falling - Colorstar

Six Steps on the Moon - Colorstar

Morning Call - Colorstar

Light Up The Stars - Colorstar

Solarize - Colorstar

Kerek a szőlő - Fókatelep

Chaos Santana - Fókatelep

Nemzeti Vágta - Fókatelep

Waterfront - Colorstar

Indulj el - Fókatelep

Bosszúdal - Fókatelep

Real - Fókatelep

Kaske - Fókatelep

Light up the stars - Colorstar

U Sztankini - Fókatelep

Szomorú vasárnap - Fókatelep

Aalomadalom - Colorstar

Komfort - ColorStar

Count your lucky stars - ColorStar

Another day - Colorstar

Morning Call - Colorstar

Air Traffic - Colorstar

Sudden Love - Colorstar

Aalomadalom - Colorstar

Korai Öröm

Fókatelep

Vidámpark

colorStar

Őz Zsolt

2001 - Sound And Vision

2005

2009

2010

2013

10 Új sláger

2000 - Sound And Vision

Karnevál

Time is the Drug

Szalay Péter (colorStar) interjú, A38 Magazin, 2018

Szalay Péter (colorStar) interjú, A38 Magazin, 2017

Air Traffic - ColorStar

Falling - ColorStar

Budapest Win-A-Trip - ColorStar