Person/name

Szabó György

Az 1964-ben alakult, sokáig kizárólag külföldi popslágereket játszó Gemini – Szabó György (ének), Petneházy Gábor (szaxofon), Németh Dezső (gitár), Várszegi Gábor (basszusgitár), Bardóczi Gyula (dob) – a hetvenes évek elejétől már szintén saját dalokkal jelentkezett. 1972 és 1975 között számos kislemezt (Nem nyugszik a szívem, Aki soha nem próbálta, Lívia, Neked csak egy idegen, Vándorlás a hosszú úton, Ki mondja meg, Ez a dal lesz az üzenet, Rock and Roll, Hogyha újból gyerek lennék) jelentettek meg. 1973-ban Koncz Zsuzsa és Orszáczky Jackie mellett ők is részt vettek Bágya András és Huszár Erika A fekete tó balladája című rockmusicaljében.
A legnagyobb sikert a Vándorlás a hosszú úton című slágerük hozta meg, de 1976-ban hiába jelent meg önálló nagylemezük, a hetvenes évek második felében mindent elsöprő kemény rock hullám a Gemini dallamos popzenéjét is háttérbe szorította, és végül 1979-ben felbomlott. A különböző vállalkozásokba fogó Várszegi Gábor később megalapított a Fotex Rt.-t, mely a rendszerváltozás után többek között a teljes MHV archívumot felvásárolta. A jelenleg is külföldön élő menedzsert a mai napig a leggazdagabb magyarok között tartják számon.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 231.

Gemini

Az 1970-es évek első felében a Kati és a Kerek Perec volt – a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a> mellett – az Erdős-féle diszkóvonal sztárjelöltje  
A zenekart Kerek Perec néven a Volán egykori tagja Kiss Ernő (1950, basszusgitár) alapította 1975-ben Fábián Attilával (gitár, fuvola) és Nagy Bélával (dob), majd az időközben átalakult együtteshez 1977-ben csatlakozott Nagy Kati (1956–2010, ex-Beatrice, ex-Vadmacskák), és aztán Kati és a Kerek Perec néven két éven át a dallamos diszkózene egyik elsőszámú hazai reprezentánsa lett. 1978-ban és 1979-ben Nagy Kati és Kiss Ernő mellett Végvári Ádám (ének, gitár, basszusgitár) és Bardóczi Gyula (dob) volt a zenekar tagja.
A Metronóm ’77 fesztiválon az Egy dal neked című szerzeményükkel indultak, ezt követően gyakran szerepeltek a Magyar Rádióban és a Magyar televízióban (45 perces show-műsorokkal). Diszkóritmusban írt slágereiket (Hinta, Jókedvű nap, Egy kölcsön álom, Csillagszórós éjszaka, Tizenöt nyár, Ő az a cigánylány, Fátyoltánc, Üvegszív, Csak egy képregény, Titanic) kedvelte a közönség, a kritika azonban nem volt velük kíméletes: „Ez a zenekar vidám, kedves hebehurgyaságú nótákkal örvendeztette meg az ifjúságot és az ilyen muzsikára fogékonnyá vált idősebb korosztályok tagjait.” A Pesti Műsor szerint pedig a zenekar sikerreceptje: „szentimentalizmus és gyerekesség a szövegekben, délies napfényes hangulatok a zenében, egyszerű dallamvezetés és a refrének kellő ismételgetése.”
A Kati és a Kerek Perec karrierjében végül nem a kritika, hanem Erdős Péter döntése okozott törést, amikor 1980-ban Végvárit és Bardóczit elvitte a Neoton megerősítésére. A diszkódivat múltával a zenekar csillaga gyorsan leáldozott. Második nagylemezük (Szerpentin, 1982) megjelentetése ellen már az MHV szakmai zsűrije is tiltakozott, mondván, a dolognak alul is van határa. Úgyhogy a zenekar 1982 őszétől külföldi vendéglátós munkákat vállalt.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 436–437.

Kati és a Kerek Perec

Az 1980-as és 1990-es alternatív művészélet egyik jellegzetes formációja volt a BP Service. Vezetője, BP Szabó György (1953) az Iparművészeti Főiskolán végzett grafikusként, aztán a Strandban, majd az ebből kinövő Pettingben (néha Electric Petting, máskor Petting Bagdad) kísérletezgetett a hangok és zajok viszonyával.
A BP Service-t 1983-ban hozta létre, és sajátos alkotási módszerrel dolgozott: a mindennapi életből gyűjtött össze hangokat, a betonfúróétól az utcazajokig, ezeket megkeverte a stúdióban, és aztán erre a zenei alapra „játszott rá” élőben társaival, Ámon Lászlóval, Kósa Vincével és Kulcsár Attilával. Ráadásul nem hagyományos hangszereket szólaltattak meg, hanem a maguk által létrehozott tárgyakon zenéltek.
„A zenei és képzőművészeti mozzanatok nálam nem választhatók el egymástól. Képzőművészeti munkáimmal is lehet zenélni, a zene mellett pedig képzőművészeti jellegű anyagokat, tárgyakat használunk. Mindent előre megtervezünk: a diavetítés menetét, a színpadképet, a háttérgrafikát, a filmek bejátszását” – nyilatkozta BP Szabó György 1988-ban. Viszonylag ritkán léptek fel, de annál hatásosabban: 1983 és 1995 között adott több mint ötven akció/performansz fűződik a nevükhöz, többek között a Kassák Klubban, az Egyetemi Színpadon, a Lágymányosi Közösségi Házban és az Almássy Téri Szabadidőközpontban.
Szabó György 1996-ban Los Angelesbe költözött. 2015-től Budapesten képzőművészként tevékenykedik, rendszeresen kiállít. 2017-ben Szőnyei Tamással közösen adtak ki vaskos könyvalbumot a magyar new wave plakátjaiból Pokoli Aranykor címmel.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 233–234.

BP Service

Sikerült megkapaszkodnia a divathullám elmúltával az Old Boys-nak, amely 1979-ben kifejezetten nosztalgiazenekarként alakult meg, első koncertjét november 20-án a Benczúr Klubban adta. Olyan Öregfiúk – Szabó György (1945–2016, ének), Szidor László (1946, gitár, billentyűk), Vadász Ferenc (1950, szólógitár), Szabó András (1951, basszusgitár) – hozták létre, akik a hatvanas években különböző zenekarokban játszottak, majd abbahagyták a zenélést. A jó heccnek induló egyesülésből aztán évtizedekig stabilan működő formáció lett, amely 1980 januárjától az Eötvös Klubban (a Hordóban, ahol egykoron a Metro és az Omega is rendszeresen zenélt) előbb minden hétfőn (három évig), aztán minden csütörtökön nagy számú közönség előtt idézte fel a régi időket, és annak zenéjét. Népszerűségük azóta is töretlen, a folyamatos hazai és külföldi koncertek mellett a szalagavatók, a gólyabálok, a vállalati rendezvények állandó szereplői.
A 2019 májusában az Erkel Színházban a negyvenedik születésnapját ünneplő együttes – saját bevallása szerint – mintegy hétezer(!) bulit adott, bizonyítva, hogy az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek nagy slágerei visszavonhatatlanul a műfaj örökzöldjei közé tartoznak.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 21.

Szabó György

Zenész - énekes

Kapcsolatok

Gemini

Kati és a Kerek Perec

BP Service

Old Boys