Person/name

A mai negyvenesek jelentős gitáros egyénisége Sütő Márton (1978).
A Svájcban felnőtt muzsikus eredetileg trombitálni tanult, aztán mikor tizenöt évesen hazaköltözött a család, ő is hangszert váltott, Juhász Gábor tanítványa lett. S miközben Kiss Erzsi alterockos zenekarában pengette a húrokat, a bőgős Kovács Zoltánnal és a dobos G. Szabó Hunorral 2003-ban megalapította saját együttesét. A Smárton Trió rockos lendülettel előadott bluesos, jazzes, scofieldes világa azóta is meglehetős unikum a hazai zenei palettán.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 275–276.
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/sutomarton">https://www.facebook.com/sutomarton</a> <a href="https://www.instagram.com/martonsuto/">https://www.instagram.com/martonsuto/</a> <a href="https://sutomarton.wixsite.com/music">https://sutomarton.wixsite.com/music</a>

Sütő Márton

Sütő Márton előadói fotók

Tangó - Syntax Cinema Orchestra

Rexi: Bűvész - Syntax Cinema Orchestra

Goodby - Syntax Cinema Orchestra

Bestiák - Syntax Cinema Orchestra

Bemelegítés - Syntax Cinema Orchestra

Hey Joe - Tettamanti Téma

De Facto - Tettamanti Téma

One Small - The Budapest Turnarounds

Ellipszis - The Budapest Turnarounds

Holdpor - The Budapest Turnarounds

Think - Tettamanti Téma

Fényseb - The Budapest Turnarounds

Brute Force Blues - Tettamanti Téma

Az 1990-es évek egyik legegyénibb zenei világát kétségkívül Kiss Erzsi (1961) jegyezte. Amit ő képviselt, az persze a rock peremvidéke volt, de abszolút unikum. Ahogy a sokféle hatásból egybegyúrta ezt a csak rá jellemző virtuális népzenét. Angol, francia, spanyol, arab és meghatározhatatlan szláv lüktetésű nyelven fantáziált, tette a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozott, ahogy több sávon élte az életét is, improvizációkra improvizálva építkezett, képeket, hangulatokat festett. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szoríthatók ezek az európaitól ugyancsak eltérő hangképzéseken alapuló zenei és nyelvi rögtönzések. Csak néhány cím ízelítőnek: Deladela, Peuee, Okatummate, Arő, Betna Bérun.
Kiss Erzsi 1984-ben a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, ami annyit tett: Monteverdi zenéjére birkóztak. Aztán egy-két évre rá a legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be először énekesként, Kistamás László biztatására improvizált egy keveset angolul. Mégis, tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes erre lépnie. 1995 végén kereste meg a Kampec Dolores vezetőjét, Hajnóczy Csabát (1957, gitár, ének), beszélgettek, zenélgettek, szép lassan körbejárták egymást. Kenderesi Gabival (1963) kiegészült formációjuk, az Egy Kiss Erzsi Zene 1996 nyarán mutatkozott be, a debütáló nagylemez két évre rá jelent meg.
„Általában én hozom az ötletet, a szóló-dallamot, néha a basszus motívumait is – nyilatkozta anno a sajtóanyagban. – Érezhető, hogy ez mégis valamilyen nyelv, csak éppen nem értjük. De vagyunk így ezzel nap mint nap, és nem igazán zavar bennünket, ugye? Minden nyelvmásolat magával hozza a maga zenei világát, mint a valódiak, nem véletlen, hogy kialakultak a hozzájuk tartozó dallamok, ritmusok, temperamentumok, érzelmes vagy hűvösebb éneklési módok. Én ezeket idézem meg így, ismerős-idegenül.”
Az azóta eltelt idő persze ezt a virtuális népzenét, és az azt megszólaltató eleven formációt sem hagyta érintetlenül. A kezdetben alapvetően énekhangokra épülő dalok egyre jobban kiegészültek ritmushangszerekkel, egyre több lett bennük az erő, egyre dinamikusabb a megszólalás. A második lemez (Deladela, 2001) sokkal keményebb, sokkal húzósabb, mint az Kiss Erzsitől az előző alapján várható volt. Két igazán vokalista dal (Okatummate, Betna Bérun) van csak rajta, a többiekben a többiek dominálnak, jó kis alterockos hangulat és hozzáállás, amit kis túlzással csak ez a semmi máshoz nem fogható ének tesz egyedivé. Plusz végig ott van benne egy érdekes, érzékeny kettősség: a finomabb, nőiesebb jelleg és az ezzel sokszor szembefeszülő keményebb, férfiasabb vonal.
Bár egy ideje már lehetett érezni, de 2002 decemberére vált egyértelművé, hogy a két alapító kapcsolata megfáradt, átalakult a csapat, és Kiss Erzsi új, kivétel nélkül jazztanszakot végzettekből álló társulattal folytatta. Sütő Mártonban (1978, gitár) remek alkotótársra lelt, zenéje könnyedebb lett, a húzósabb, rockosabb hangvételen sokat oldott a jazzes megközelítés, miközben, miként az azóta született lemezt (Röné álma, 2003), úgy a produkciót is egyfajta hetvenes évek hangulat lengte be.
Aztán Kiss Erzsi mellől Sütő Márton, G. Szabó Hunor (dob) és Kovács Linda (ének) is eltűnt, 2008-ban Hámori Mátéval (gitár) és Mogyoró Kornéllal (ütőhangszerek) járták körbe egymást, a 2010-es világzenés, jazz-rockos Ugató-t viszont már új társakkal (Farkas Zoltán, gitár, Vajdovich Árpád, basszusgitár, Németh Csaba, dob) készítette. Az eddigi legutolsó albumon (Szabad a szív, 2014) pedig megint újabb alkotótárs, Bujdosó János gitározott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 451–453.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU</a>

Egy Kiss Erzsi Zene

Generációja egyik legnagyobb tehetsége, a zeneszerző-trombitás Barabás Lőrinc a hiphopba és elektronikába oltott jazzes formációja, a Barabás Lőrinc Eklektric mellett 2007 és 2010 között egy másik előremutató projektet is vitt a hátán: az egykoron laza klubestnek induló Random Szerdát. Az ezeken született, teljesen szabad, az improvizációnak és a fantáziának szinte végleten teret adó instrumentális örömzenélések többségét fel is vették, ezekből ötvenhárom percnyi részletet Small Talk címmel 2008-ban CD-n is megjelentették.
2007 késő tavaszán kérte fel az A38 Hajó Barabás Lőrincet, hogy a tetőteraszon a barátaival szerdánként tartson klubestet, így született meg a kezdetben kétheti, később heti rendszerességgel futó Random Szerda, ahol a változó összetételű csapat tagjai gyakorlatilag mindenféle próba, keret és előre megbeszélt harmóniavázlat nélkül kezdtek el improvizálgatni. Persze mindannyian képzett muzsikusok voltak, így tudták, miként lehet ekkora szabadsággal élni, miként lehet az ilyen esteket közben zeneileg úgy egybe tartani, hogy ne csak ők, de a hallgatóság is élvezze azt. Miközben náluk is akarva, akaratlanul visszatértek témák, zenei fordulatok, mert hát néha kellettek azok a stabil pontok, ahová a kalandozásokat után visszatérhettek, majd ahonnan újra elrugaszkodhattak.
Miközben a Random Szerda sosem lehetett annyira nyitott, mint egy klasszikus jazzörömzenélés, amelybe gyakorlatilag bárki, aki késztetést és kellő merszet érzett hozzá, beszállhatott. Hisz itt egyáltalán nincs meg a jól ismert standardek nyújtotta biztonsági játék lehetősége, itt csak olyan társak jöhetnek szóba, akik révén ez a szerkezet és korlátok nélküli est zeneileg mégiscsak koherens marad.
2007 nyarát az A38 tetőteraszán játszották végig, a téli szezont pedig a Take Five-ban, és később is tartották ezt a rotációt. Az Élő Márton kezelte MPC samplert egyre többször váltotta fel élő dob (Delov Jávor, Badics Márk), a basszusgitáros poszton is többen játszottak (a legstabilabb talán Bata István), időnként Sena is beugrott, freestyle-ozott, meglévő szövegekkel vagy pusztán csak hangokkal improvizálgatott. Máskor Sütő Márton gitározott, de fellépett velük az idősebb generációhoz tartozó Mohai Tamás is.
Mikor 2010-ben Barabás Lőrinc figyelme az elektronikus zene felé fordult, és átmenetileg el is hagyta az országot, más formációihoz hasonlóan a Random Szerda is megszűnt (egykori társa, Delov Jávor ennek mintájára hozta létre a sokkalta populárisabb és nyitottabb Random Tripet). Mígnem a jammelés hagyományain alapuló sorozat 2019 októberében újraindult a Budapest Jazz Clubban, később pedig – ahogy a pandémiás helyzet engedte – folytatódott a Turbinában. Persze már egészen más kemény maggal: Barabás Lőrinc, trombita, Tálas Áron, billentyűsök, Eged Márton, basszusgitár, Gerendás Dániel, dob.
JBSz

Random Szerda

A Budapest Turnarounds 2017-ben alakult kísérleti zenét játszó instrumentális duó elektromos gitárral, dobbal, és koncerteken élő vetítéssel áll színpadra a közönség elé.  A gitár, basszus és a loopok Sütő Márton (1978) asztala, Szegő Dávid a dob és a speciális effektek gazdája.
A sci-fi-jazz jeles művelői jól ismert és elismert zenészek a maguk műfajában. Sütő Márton gitáros-dalszerző a Smárton Trió élén vált a magyar jazzszcéna ismert szereplőjévé. Az évek folyamán a közönség találkozhatott vele az Egy Kiss Erzsi Zene és több más előadó koncertjein. Érzelmes, intellektuális gitárjátéka pszichedelikus és blues-rockos elemekkel vegyül.
Szegő Dávid a kortárs magyar jazzdobosok fiatal generációjának egyik kiemelkedő tagja, akinek kifinomult, robbanékony játékstílusa teljesen egyedi és behatárolhatatlan. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Játszik többek között a Santa Diver trióban, Ágoston Béla formációiban, és a Cymbal Rush zenekarban.
Kettejük zenéjét a kísérletezés mellett a kontrasztok és a nagy dinamikájú, hosszú ívek jellemzik, nehezen megfogható, mégis hatásos témákkal és visszatarthatatlanul elszabaduló improvizációkkal. Az évek során változatos műsorokkal álltak közönségük elé, volt „holdraszállás” koncertjük az esemény 50. évfordulóján, aztán akusztikus dob-gitár duó előadás, és vannak olyan fellépéseik, ahol az elektronikus megszólalás dominál. Az első időszakban rendszeresen Weisz Gábor szaxofonos társaságában léptek fel.
A formációnak az egyik online zenei szolgáltatónál elérhető két koncertkiadványa (Love Concert, 2018; Moon Landing 50th Anniversary, 2019). 2020-ban szerepeltek az A38 Hajón, a Vasárnapi Iskola programsorozat keretében.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/TheBudapestTurnarounds/">https://www.facebook.com/TheBudapestTurnarounds/</a>
<a href="https://www.instagram.com/thebudapestturnarounds/">https://www.instagram.com/thebudapestturnarounds/</a>

The Budapest Turnarounds

21. századi jazz

Modern jazz

Magyarországon a beat kései indulása miatt alapvetően a műfaj későbbi stílusirányzatai lettek ismertek, a rock and roll és a beat gyökereit jelentő zenei hagyományok (blues, country, soul) kevésbé. Az 1970-es évtized végén azonban nemcsak nálunk, hanem az egész világon ismét megnövekedett az érdeklődés a műfaj előzményei iránt. Vissza a gyökerekhez! – adta ki a jelszót <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-foldes-laszlo-9446">Hobo,</a> és a nyolcvanas évek elejére a blues ismertté és elfogadottá vált Magyarországon. A kilencvenes évek elején pedig igazi blues-boom vette kezdetét.
Bár bluest és az abból kinőtt rhythm and bluest egyes előadók (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-radics-bela-6263">Radics Béla,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini)</a> korábban is játszottak, sőt a Váza-klubban magyar nyelvű akusztikus bluest is lehetett hallani, a stílus igazából a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a> 1978-as indulásakor került be a köztudatba és vált népszerűvé a fiatalabb korosztályok között.
Időben a rendszerváltozással esett egybe, valójában attól függetlenül történt, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján váratlanul megnőtt a blues iránti hazai érdeklődés. John Lee Hooker 1989-es Healer, illetve Gary Moore 1990-es Still Got The Blues albumainak hatására világszerte reneszánszát élte a műfaj, és talán ezeknek is köszönhetően soha nem látott pezsgésnek indult ez a többség szemében alapvetően szomorú és fájdalommal teli, valójában legalább annyi örömöt és emelkedettséget kifejező zenei világ. És az elkövetkező években az ország szinte minden pontján bluesfesztiválokat szerveztek, melyek értelemszerűen jelentős ösztönzőerőként hatottak az akkoriban gombamód szaporodó hazai bluesegyüttesekre.
A hazai bluestörekvéseket nagyjából három fő vonulatra lehet osztani. 
A blues-rock irányzat nyomvonalát egyértelműen a Hobo Blues Band, illetve az annak köpönyegéből kilépett <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-deak-bill-gyula-38095">Deák „Bill” Gyula</a> határozta meg. Képviselőik legfőbb jellemzője, hogy – a szlogenekkel ellentétben – nem annyira a század eleji gyökerekhez mentek vissza, hanem a hatvanas évek brit rhythm and blues színterének előadónagyságait (Rolling Stones, Yardbirds, Cream, Animals, Jimi Hendrix) tekintik példaképüknek. Lendületes, elektronikus, sokszor torzítós gitáralapú zenét játszanak. A Hobo Blues Band és Deák „Bill” Gyula együttese mellett ennek az irányzatnak volt a reprezentánsa például az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-udvari-bolondok-11381">Udvari Bolondok,</a> a Tengs Lengs, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-xt-11384">Tűzkerék Revival Band,</a> az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-s-modell-11385">S-Modell,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-shabby-blues-band-11383">Shabby Blues Band,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-felkai-miklos-297">Felkai Blues Brothers</a> (később Felkai Jam), a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-takats-tamas-dirty-blues-band-11439">Takáts Tamás Dirty Blues Band,</a> illetve a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-boom-boom-11394">Boom-Boom.</a>
Másrészt a nyolcvanas évek derekára felnőtt egy új, másként gondolkodó bluesgeneráció, mely a blues-rock helyett a műfaj finomabb, autentikusabb árnyalatait igyekezett a hazai közönségnek bemutatni. Mindenekelőtt a klasszikus chicagói (nagyvárosi) bluest. Ennek az új nemzedéknek volt a prominens képviselője a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang,</a> melynek muzsikusai később különböző más formációkban is feltűntek, és melynek repertoárja és szellemisége bluesmuzsikusok generációira hatott. Meg később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-515">Ferenczi György</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-pribojszki-matyas-7425">Pribojszki Mátyás</a> különböző formációi.
Harmadrészben pedig ott a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vas-zoltan-7092">Vas-Bocskai duó</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dr-valter-and-the-lawbreakers-11469">Dr. Valter &amp; the Lawbreakers</a> által fémjelzett akusztikus bluesáramlat. Ez a három irányzat persze sosem különült el teljesen egymástól, számos előadó több területen is alkotott maradandót.
Miközben az első hazai bluesfesztivált 1989 márciusában Szombathelyen tartották, többek között ezután lett országosan ismertebb az amúgy már régóta létező, Zsoldos „Báró” Zoltán vezette Natur Blues Band, melynek jellemző módon nem idehaza, hanem Ausztriában jelent meg az első CD-je. A fő sztár a rendezvényen Deák „Bill” Gyula volt, akárcsak az 1989 augusztusában – Woodstock huszadik évfordulója tiszteletére – az esztergomi sportpályán megtartott újabb fesztiválé. Ez utóbbi házigazdája volt a Radics Béla örökségét felvállaló és gyakorlatilag ezen az estén feloszlott Stáció Blues Army (melynek helyébe a Tűzkerék Revival Band lépett), illetve szerepelt itt a Pribil György vezette S-Modell trió, a Tengs Lengs és a békéscsabai Dobókocka.
Az elkövetkező években aztán sorra jöttek az újabb bluestalálkozók, többek között egy háromnapos nagy nemzetközi seregszemle a Petőfi Csarnokban (melyre olyan világnagyságok érkeztek, mint Champion Jack Dupree vagy Dave Kelly). A hazai fesztiválok közül a pécsi, a tatabányai és a budapesti rendezvény volt a legszínvonalasabb. Rocktörténelmi léptékben azonban kétségkívül az 1993-ban induló – igaz, profiljában időközben kibővült – paksi Gastroblues Fesztivált kell kiemelni.
JBSz

Blues

Zongorista, orgonista, zeneszerző, többek között a Barabás Lőrinc Eklektric, a Qualitonson, a Smárton Trió, a Sena Band meghatározó muzsika. És ott van a saját formációja, a 2009 óta működő Kéknyúl.
A zene szeretetét a családból hozta, ahol amúgy tanárként, mérnökként, orvosként vagy informatikusként keresték a kenyérre valót, de autodidakta módon mindenki játszott valamilyen hangszeren. Középiskolában kezdett jazzt hallgatni, főként a kotta nélküliség vonzotta benne, ő is úgy szeretett volna zongorázni, hogy az ne mindig a reprodukcióról szóljon, hanem készségszinten legyen meg, és azt játszhassa, amit éppen érez vagy gondol, stílustól függetlenül. 2002-ben felvételizett a jazztanszakra, közben meg informatikát tanult a műegyetemen. Mígnem 2007-ben úgy döntött, hogy végérvényesen a zenére teszi fel az életét. 
Már egyetemi évei alatt is párhuzamosan több zenekarban játszott, de a kétezres végén igazi álláshalmozó lett, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a>től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a>on és a Smárton Trión át a Tritonig sokfelé megfordult. És hát ott a saját zenekara, a 2009 óta létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-keknyul-22532">Kéknyúl,</a> ahol már nemcsak zenél, de számokat is ír. Vagy a Premecz Mátyás Organ Trio, amellyel túlnyomó részt szintén saját szerzeményeket adnak elő, miként a Facebook oldalukon írják, "stílusuk egészséges keveréke a jazznek, a bluesnak és néhol a funknak, és tetten érhetőek a nagy előadók, például Lonnie Smith és Jimmy Smith vagy a Led Zepelin hatásai is."
Mindezek mellett pedig Premecz Mátyás az elmúlt évtizedek egyik nagy Hammond-megszállottja. És hogy miért használja előszeretettel azt a hangszert, amely már akkor is divatjamúlt volt, amikor ő született, egy 2009-es interjúban így válaszolt: „Egyszerűen fantasztikus a hangja. Amikor kamasz koromban meghallottam Keith Emersont játszani rajta, azonnal megfogott. Végül három éve sikerült vennem egy 1953-ban gyártott B2-est, ami akkor gyakorlatilag egy roncshalmaz volt, még a bútorzata is hiányzott, úgy kellett hozzá utólag készíttettem egy asztalossal. Aztán az idők során fokozatosan kiegészítettem B3-as alkatrészekkel, így ma gyakorlatilag az utolsó szögig megegyezik a legendás hangszerrel, csak minimum három orgonából pakoltam össze. A digitális hangszerek sosem tudják nyújtani azt a játékélményt, mint a régi analógok. Fontos szó az élmény, mert a hangját elég jól tudják reprodukálni, csak az élményt nem. Az ipar mindig afelé megy, hogy minél kisebb legyen a test, közben meg épp annak nagyságától lesz elementáris a hang. Meg a Hammond életben tartásában van némi western romantika hangulat is, ahogy az ember hősiesen küzd ezzel a koros nagy hangszerrel. A régiség amúgy is nagy divat mostanság, szépen ellene megy a fogyasztói társadalomi szemléletnek, s már ezért is szimpatikus számomra.”
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/premeczb3">https://www.facebook.com/premeczb3</a>

Premecz Mátyás

Kovács Zoltán

G. Szabó Hunor (1979, Mezőtúr) dobos, énekes, gitáros, basszusgitáros és zeneszerző, aki több jazz-, rock-, és pszichedelikus rock zenekarban szerepelt eddigi karrierje során.
Először gitározni, majd dobolni kezdett. Miután leérettségizett, Budapestre költözött, ahol zeneelméletet és zongorát tanult. 1999-2004 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol jazzdob szakon végzett. Közben játszott a Komisz kenyér és a Triton együttesekben, a Kardos Négyesben, a kétezres évek elejétől az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-egy-kiss-erzsi-zene-12655">Egy Kiss Erzsi Zene</a> formációban, 2003-tól az Smárton Trió tagja volt, 2006-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dzsindzsa-zenekar-23348">Dzsindzsa zenekar</a>ban dobol.
2008-ban alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a> együttesnek, amely úgy hozta vissza a hatvanas évek hangulatát a beat-soul zenéjével, hogy közben újításokat is hozzáadott ahhoz. Hunor 2012-ig dobosa és énekese volt a formációnak, ezután előlépett frontembernek, énekelt és gitározott. 2014-ben megjelent második albumukra (Tomorrow’s News) már kizárólag vokális, angol nyelven előadott dalok kerültek.
„Régi angol zenéken nőttem föl, tehát beivódott az agyamba ez a fajta éneklés. Hallgattam magyar dalokat is, de ez volt a fő csapásirány, és azt érzem, hogy ennek a zenének ez a nyelv áll igazán jól.” - nyilatkozta G. Szabó Hunor a KULTer.hu-nak.
Magyar előadók közül a Qualitonst hívták meg elsőként élőben fellépni a legendás seattle-i KEXP rádió műsorába, 2019-ben, ahol Hunorék a Zöld sárga című Kex-feldolgozást is eljátszották, magyarul. Azonban a külföldön is egyre ismertebb és sokat koncertező, az Echoes Calling (2018) és a Kexek (2019) lemezekkel zeneileg is csúcsra jutó The Qualitons 2022 tavaszán bejelentette a feloszlását.
"Hunor akkor már nem akart zenekarozni, elfáradt a sokévnyi munkában, illetve kicsit mindannyian elfáradtunk." - árulta el Boros Levente dobos egy idei interjúban.
2023 végén aztán újjáalakult a zenekar, de immár G. Szabó Hunor nélkül, aki a Qualitons mellett az évek során több más rock- és jazzformációban is zenélt. 2012-től Szabó Balázs Bandájának tagja, 2014-től a Jónás Vera Experiment, 2015-től a Trio Querbes, 2016-tól a Mongooz &amp; the Magnet dobosa volt. A mai napig rendszeresen együtt zenél Borbély Mihállyal, valamint Dresch Mihállyal, és Vörös Niki jazzénekessel is színpadra szokott lépni azok különböző formációiban.
2015-ben zenét írt a Tünet Együttes elnevezésű alkotói társulás Az éjszaka csodái - tánc, tüll, tablet című előadásához. Szerepel a W.H. formációban, amely egy supergroup Senával, Márkos Alberttel és Gryllus Samuval. Shakespeare-szövegeket adnak elő kortárs zenei bravúrokkal ötvözve. Játszott Lovasi András 2021-ben megjelent szólóalbumán, és dobolt a Kispál és a Borz 2023-as visszatérő nagylemezének két dalában. És van közös produkciója párjával, Németh Juci énekesnővel is, ahol sajátos felfogásban és hangszereléssel adják elő régi kedvenc dalaikat.
G. Szabó Hunor két másik dobos, Halmos András és Boros Levente társaságában 2021-ben Trigon, 2023-ban Lumen Improv Session címmel jelentkezett egy-egy kiadvánnyal, amelyeken három érzékeny zenész finom, részletgazdag, egymásba kapcsolódó játékát hallhatjuk. Dobosként szerepelt - a szintén mezőtúri származású - Lázár tesók 2023-as lemezének felvételén és az albumbemutató koncerteken is.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/g.szabo.hunor">https://www.facebook.com/g.szabo.hunor</a>
<a href="https://www.facebook.com/jucihunorofficial/">https://www.facebook.com/jucihunorofficial/</a>

Kapcsolatok

Sütő Márton előadói fotók

Tangó - Syntax Cinema Orchestra

Rexi: Bűvész - Syntax Cinema Orchestra

Goodby - Syntax Cinema Orchestra

Bestiák - Syntax Cinema Orchestra

Bemelegítés - Syntax Cinema Orchestra

Hey Joe - Tettamanti Téma

De Facto - Tettamanti Téma

One Small - The Budapest Turnarounds

Ellipszis - The Budapest Turnarounds

Holdpor - The Budapest Turnarounds

Think - Tettamanti Téma

Fényseb - The Budapest Turnarounds

Brute Force Blues - Tettamanti Téma

Egy Kiss Erzsi Zene

Random Szerda

The Budapest Turnarounds

21. századi jazz

Modern jazz

Blues

Premecz Mátyás

Kovács Zoltán

G. Szabó Hunor

Még nem tudom

Smárton Trió+1

Tangó - Syntax Cinema Orchestra

Rexi: Bűvész - Syntax Cinema Orchestra

Goodby - Syntax Cinema Orchestra

Bestiák - Syntax Cinema Orchestra

Bemelegítés - Syntax Cinema Orchestra

Think - Tettamanti Téma

Hey Joe - Tettamanti Téma

De Facto - Tettamanti Téma

Brute Force Blues - Tettamanti Téma

One Small - The Budapest Turnarounds

Holdpor - The Budapest Turnarounds

Fényseb - The Budapest Turnarounds

Ellipszis - The Budapest Turnarounds