Person/name

Papócsi László

Ezt a változó felállású és intenzitású alternatív rockegyüttest az Ugatha Christie-ből kivált Őz Zsolt (1969–2013, ének) alapította. 
Az 1992-es Vidámpark-kazettát (Karnevál) még az útkeresés jellemzi, olyannyira, hogy ezután Őz egy szólókazettát adott ki Macskajáték címmel, és csak 1994 őszére jött össze egy stabilabb felállás. Ebben Őz mellett Balahoczky István basszusozott, Papócsi László billentyűzött és Farkas Zoltán dobolt. Az időközben visszatért Keleti Andrással (gitár) rögzítették a 10 új sláger (1994) és a Cracowia Express (1996) lemezeket. Majd a többiek faképnél hagyták a főnököt, és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-colorstar-11139">colorStar</a> néven folytatták tovább.
Őz Zsolt Kis-Vidámpark néven toborzott új csapatot, 1997-ben megjelentette a Bambi-t, majd az új évezredben már inkább csak a korábbi anyagokat igyekezett újrahasznosítani. A 2005-ös Szigeten pedig bejelentette a Vidámpark feloszlását. Emellett Őz a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójáról Rakenroll címmel írt egy olvasmányos és szubjektív emlékezést.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 232.

Vidámpark

Az alterock formációt a később a Magyar Narancs újságírójaként is ismert Legát Tibor (1965, ének, szöveg) alapította 1983-ban.
Kezdetben nyers zene és direkt politikai szövegek jellemezték dalaikat, 1985 márciusában a Kassák Klubban a koncertjük után például mindenkit igazoltatott a rendőrség. Tóth László gitáros-zeneszerző 1986-os csatlakozásával lényegesen javult produkciójuk színvonala. De hiába adtak teltházas klubkoncerteket (főként az Almássy Téri Szabadidőközpontban), mindössze öt rádiófelvételük maradt fenn ebből a korból.
1988-ban Legát kivált, ekkor úgy tűnt, a Kézi-Chopinnek is vége. 1990-ben azonban ismét együtt voltak, és a korábbitól eltérő műsorral vágtak neki az új évtizednek. E gitárcentrikus és ironikus hangvételű korszakuk dokumentuma az 1991-es Az utolsó magyar playboy című kazetta. Aztán inkább visszatértek a nyolcvanas évek közepi világához (Ígéret földje, 1993), erről két dalukhoz (Asztalon áll, Eljön a csend) is készült videóklip, melyet számos csatornán lehetett látni akkoriban. 1994-ben – kissé túlkorosan – beneveztek a Marlboro Rock-In tehetségkutató versenyre, és végül a legjobb három között végeztek. 1995-re még új lemez kiadását tervezték, aztán eltűntek. Majd 2009-ben váratlanul felbukkantak és több koncertet is adtak (többek között az A38 Hajón).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 219.

Kézi-Chopin

A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kontroll-csoport-756">Kontroll Csoport</a> utódzenekarai közül – a Kampec Dolores mellett – az elmúlt évtizedekben jelentős pályát futott be Müller Péter Sziámi (Kovalcze Végh Péter Iván, 1951, ének) mindenkori saját formációja, mely kezdetben Sziámi-Sziámi, később Sziámi Ultrarock, Sziámi Zenei Társulás, illetve Sziámi néven futott. A zenekar az évtizedek során számtalan korszakot és stílust élt meg, és e különböző periódusok között az összekötő kapocs kizárólag Müller Péter, aki – hogy megkülönböztesse magát nevelőapjától, Müller Péter drámaírótól – a nyolcvanas évek végétől harmadik névként előbb az Ivánt, majd a Sziámit vette fel.
Az 1983-ban még Bárdos Deák Ágnessel (1956, ének) alapított Sziámi-Sziámi kezdetben a Kontroll Csoport hagyományait próbálta tovább vinni. Játszott benne a szintén ex-kontrollos Farkas Zoltán és Újváry János, majd egy ideig az Európa Kiadóból Kiss László és Magyar Péter. Hanghordozó ebből a korszakból viszont nem maradt utánuk.
Müller és Bárdos magánéleti válása értelemszerűen zenekari válsághoz vezetett: Bárdos kilépett és megalapította az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-agi-es-a-fiuk-11003">Ági és a Fiúk</a>at. Az Európa Kiadóból érkezett Gasner János személyében Müller viszont remek alkotótársra lelt, és az ekkor már Sziámi Ultrarock névre keresztelt formáció 1989-ben Ha… címmel egy figyelemre méltó anyagot is készített (ez akkor csak kazettán jelent meg, később a Bahia adta ki CD-n). Időközben kibővült a csapat (többek között három vokalistával, Tarján Györgyivel, Czerovszky Henriettel és Puskás „Büfé” Andreával, plusz két szaxofonossal), Müller már így vette fel a Sürgős reinkarnáció című lemezanyagot, amelynek publikálására viszont egészen 1997-ig kellett várni.
A rendszerváltozás idején Müller besokallt a fővárostól, és leköltözött egy Zala megyei kisfaluba, Nemesrádóba. Hamarosan összebarátkozott egy helyi bluesrock zenekarral, egy idő után pedig már együtt zenéltek. Ezzel kezdetét vette a harmadik Sziámi-korszak, mely az alternatív zene hívei körében a legtöbb értetlenséget, a zenekar számára viszont a legnépszerűbb korszakot hozta. (Az ekkor született korongok: Testből testbe, 1992, Mr. Pornowsky előkerül, 1993, Olyan vagy, 1994, Illa-berek, 1997)
Bár 1997 augusztusában Müller bejelentette a Sziámi végét, végül nem bírt magával, és 1999 végére Gasner Jánossal újraindította azt. Három új lemezt (Egyszerű teremtés, 2000, Fogjad már meg!, 2006, Az Isten álljon meg!, 2007) jelentettek meg, mígnem Gasner 2009-es halála végképp pontot nem tett a Sziámi zenekar végére. Müller Péter Sziámi az utóbbi években Szakcsi Lakatos Bélával (Pianissimo! duó), Kirschner Péterrel (Felevad duó), illetve az AndFriends zenekarával koncertezik, és jelent meg (utóbbival) lemezeket

Papócsi László

Zenész - billentyűs

Kapcsolatok

Vidámpark

Kézi-Chopin

Sziámi

Karnevál