A fiatalabb generációból kimagaslik Pál István „Szalonna” (1980), aki az utóbbi évek egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenésze, és számtalan formáció tagja párhuzamosan.

A Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született, 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett muzsikus többek között a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása és a Fonó zenekarban húzza, emellett állandó vendége a populáris világzenében utazó CimbaliBandnek. De az igazi közege mégiscsak saját formációja, a Szalonna és bandája, amelynek repertoárján a Kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig Herczku Ágnes volt. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek.

Szalonna bravúrosan vibráló játékának különlegessége, hogy benne nem csak a falusi vonósbandák stílusa köszön vissza, hanem a kávéházi cigányzenészeké is. Zenekarával eddig négy önálló korongot jegyez.

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 194.