Person/name

Kovács Péter (gitáros)

Sonata per piccolo e piano II. - Gyöngyösi Levente

Sonata per piccolo e piano III. - Gyöngyösi Levente

II. vonósnégyes - Derecskei András

Pezsgőt nem iszunk - Halott Pénz

Rivincita (I. vonósnégyes) - Derecskei András

Az 1972-ben Dandó Péter basszusgitáros és Solti János dobos alapította, folytonosan cserélődő tagságű Theatrum deklaráltan a klasszikus zene, a jazz és a rock ötvözetét játszotta. Ahogy nyilatkozták: „külföldi példaképeink a King Crimson, a Blood Sweat and Tears együttes, akik ugyancsak a klasszikus zene, Bartók és Bach hívei, többen közülük kiváló jazzmuzsikusok, a blueséneklés és a folk-beat jeles képviselői.” Ők meg Kodály Zoltán, Bartók Béla és Kadosa Pál műveit próbálták meg új felfogásban játszani.
A zenekar legismertebb felállása: Torontáli István (1948–2010, ének), Szűcs László (billentyűsök), Kovács Péter (gitár), Dandó Péter (1951–1997, basszusgitár) és Pálmai Zoltán (dob).
A Theatrum a nagyközönség előtt 1973 nyarán, a miskolci popfesztiválon mutatkozott be, nagy sikerrel. Budapesten, törzshelyükön, a Bem rakparton és különböző egyetemi klubokban játszottak, alig néhány hónap múlva már a Syriusszal és a Minivel együtt emlegették őket. Amíg azonban az előző kettőnek sikerült önálló profilt kialakítania, addig ők lényegében megmaradtak repertoár-zenekarnak, saját kompozícióik (például a harmincperces Apokalipszis című szvitjük) iránt sem a rádió, sem a Hanglemezgyár nem érdeklődött. Hiába nyerték meg 1974-ben a Népművelési Intézet által kiírt klasszikus zenei népszerűsítő pályázatot, hiába arattak Kadosa Pál két etűdjének és Bartók Allegro Barbaro-jának átdolgozásával nagy sikert az Egyetemi Színpadon, hiába készítettek a háború befejezésének 30. évfordulójára egyórás műsort (benne József Attila-versmegzenésítésekkel, Bartók-, Kodály- és Kadosa-átiratokkal), hiába játszottak benne később olyan zenészek, mint Solti János, Donászy Tibor vagy Gidófalvy Attila, a tömegkommunikáció továbbra sem fedezte fel őket, így a hetvenes évek derekán feloszlottak.
A beatkorszak.blog.hu 2023 januári cikke szerint 1974-ben mégis megörökítették a repertoár egy részét. Egyik barátjuk, Szendrei István rendelkezett egy Grundig típusú magnetofonnal, ami akkoriban nagy kincsnek számított – ezzel rögzítették a dalokat. A zenekar sokat próbált a felvétel készítése előtt, hogy a hangkép a lehető legoptimálisabb legyen. A felvétel a Kőbányai Sörgyári Művelődési Házában készült el. Az anyag a mai napig kiadatlan.
Miként Dragojlovics Péter fenti cikkben olvasható: "Bár a Theatrum nem kapott lehetőséget lemezkészítésre, a zenekar tagjai sikeres és termékeny pályát futottak be a hazai, valamint a nemzetközi zenei életben. Solti János máig az egyik legkiválóbb magyar dobos, olyan zenekarokban játszott, mint a Generál, az LGT, a Hobo Blues Band, illetve a Tátrai Band. Pálmai Zoltán dobolt a P. Mobilban, a Hobo Blues Bandben és a Beatricében. Szűcs László 1975-ben disszidált, manapság Németország egyik legsikeresebb komponistája, hangszerelője és producere. Angyal József Norvégiában él, 2001 óta a norvég állami gyerekszínház, a Brageteatret zenei igazgatója, Kántor Péter pedig a norvégiai Buskerud Népfőiskolán tanít."
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1. 60–70-es évek, Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 310–311.

Theatrum

A Modern Art Orchestrát (MAO) 2005-ben – jórészt a Budapest Jazz Orchestra tagjaiból –alapította Fekete-Kovács Kornél (1970, trombitás, zeneszerző), aki egyben a zenekar művészeti vezetője is. A jelenleg 17 állandó tagot és közel egy tucat vendégművészt számláló, jazzmuzsikusokat és klasszikus zenészeket egyaránt alkalmazó bigband formáció komolyzenei és kortárs magyar jazzt játszik. Dolgoztak együtt többek között Harcsa Veronikával, Dresch Mihállyal, Dave Liebmannel és Bob Mintzerrel is.
Némileg leegyszerűsítve háromféle bigband-felfogás létezik. Az első, a „moonlight orchestra” az 1930-as, 1940-es évek klasszikus repertoárját játssza, főként bálokon és egyéb rendezvényeken, eredeti hangszerelésben és megszólalásban. A másik irányzat képviselői – ide tartozik a Budapest Jazz Orchestra is – sokkal szélesebb skálán mozognak, szélesebb igényeket akarnak kiszolgálni, ha kell, „moonlight orchestra”, ha kell csak kísérő fúvósszekció, de felkérésre hazai és külföldi szerzők darabjait is megszólaltatja. A harmadik vonal pedig – és ezt képviseli a Modern Art Orchestra – a saját arculat kialakítására, az önálló műhelymunkára fókuszál. 
Miként Fekete-Kovács Kornél 2009-ben a Népszabadságban nyilatkozta: „Társaimmal 2005-ben úgy gondoltam, nem akarunk semmilyen külső elvárásnak eleget tenni, csak oda megyünk, ahol a mi produkciónkra kíváncsiak, vagy ahol minimum a saját hangszereléseinkben megszólalt zenei világot játszhatjuk. Elsősorban nem azért muzsikálunk, hogy csillogtassunk a tudásunk a színpadon, a mi utunknak – külön-külön és együtt is – a fejlődésről, a haladásról kell szólnia. Fontosabb számunkra, hogy próbáljuk tökéletesíteni magunkat és a darabokat, mint hogy hányszor koncertezünk egy hónapban.”
A zenekart alkotó erős művészegyéniségek közül sokan maguk is zenekarvezetők, rendszeresen komponálnak, hangszerelnek. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő Mordern Art Orchestra – melynek tagja többek között Ávéd János, Bacsó Kristóf és Subicz Gábor fúvósok, Barcza-Horváth József bőgős / basszusgitáros, Cseke Gábor zongorista és Csizi László dobos – az indulás óta közel tizenöt kiadványt jelentetett meg.
BA, JBSz
 
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/ModernArtOrchestra/">https://www.facebook.com/ModernArtOrchestra/</a>
Instagram: <a href="https://www.instagram.com/modernartorchestra/?hl=hu">https://www.instagram.com/modernartorchestra/?hl=hu</a>
Honlap: <a href="https://mao.hu/zenekar/">https://mao.hu/zenekar/</a>

Modern Art Orchestra

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Kovács Péter (gitáros)

Zenész - gitáros

Kapcsolatok

Sonata per piccolo e piano II. - Gyöngyösi Levente

Sonata per piccolo e piano III. - Gyöngyösi Levente

II. vonósnégyes - Derecskei András

Pezsgőt nem iszunk - Halott Pénz

Rivincita (I. vonósnégyes) - Derecskei András

Pezsgőt nem iszunk - Halott Pénz

Theatrum

Modern Art Orchestra

Bergendy

Pezsgőt nem iszunk - Halott Pénz

Sonata per piccolo e piano II. - Gyöngyösi Levente

Sonata per piccolo e piano III. - Gyöngyösi Levente

Rivincita (I. vonósnégyes) - Derecskei András

II. vonósnégyes - Derecskei András

Pezsgőt nem iszunk - Halott Pénz