Person/name

Kékes Zoltán

Penczi Mária Ilona (1948, Budapest), vagy ahogy egy ország ismeri: Dolly. EMeRTon-díjas énekes, a „Magyar Rock And Roll Királynő”. Több mint 40 éves zenei pályafutás, 40 album, és több száz slágerlistás dal, amelynek nem csak előadója, hanem szerzője is. Ő az egyedüli olyan magyar énekesnő, aki együttesével 100 ezer néző előtt koncertezett az ország legnagyobb stadionjában. Együttesei a Hungaria és a Dolly Roll, amelyeknek frontembere és dalszerzője is volt.
Négyéves korában kezdett énekelni, majd zongorázni. 1967-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, amit aztán nem fejezett be. 1968-ban, 19 évesen a Hungaria együttes kislemezén énekelt, az Eltakarod a napot című dalban. Ezután 12 évet kellett várnia arra, hogy újra a zenével foglalkozzon. Az éppen újjáalakuló Hungaria énekesnőt keresett, és Fenyő Miklósnak eszébe jutott, hogy vagy 15 éve ismert egy csajt a Kossuth Zsuzsa gimiből. Dollynak hívták, és bitang jó hangja volt. Elhívták egy próbára. „Annál jobban azóta sem izgultam életemben” – emlékezett vissza Dolly pár éve egy interjúban – „Felvettem a legjobb kosztümöm, megérkeztem, és ott állt velem szemben öt hosszú hajú, napszemüveges, kockás öltönyös, laza fickó. Nagyon furcsán éreztem magam, de szerencsére gyorsan elkezdtem énekelni, és ettől mindenki nagyon megnyugodott.”
Dolly 1980-ban csatlakozott a Hungariához. Akkoriban az Országos Mentőszolgálatnál volt adminisztrátor. Nappal a hivatalba járt, délután és este próbált vagy fellépett. Csak 1980. december 31-én mondott fel munkahelyén, mikor a Hungaria már túl volt vagy százezer eladott lemezen. Mert beütött a rock and roll-revival! A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungaria</a> három éven át Magyarország csúcs-zenekarának számított, a legtöbb eladott lemezzel, Táncdalfesztivál-győzelemmel, és teltházas koncertek sokaságával. Dolly nevéhez fűződnek olyan Hungaria slágerek, mint az Isztambul, a Meghalok, hogyha rám nézel, és a Baby Doll.
A Hungaria 1983-as megszűnése után a volt tagokból alakult a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dolly-roll-9641">Dolly Roll</a> zenekar, amely sikert-sikerre halmozott, arany-, gyémánt-, és platinalemezeket begyűjtve. Dollynak 1992-ben közös albuma jelent meg Wanda Jackson amerikai énekesnővel. Ugyanabban az évben, Novai Gábor kiválása után Dolly lett a zenekar zeneszerzője és szövegírója. 1995-ben, amikor egyetlen koncertre összeállt a Hungaria, 100 ezer néző előtt játszottak a budapesti Népstadionban. Dolly 1996-ban színészként is bemutatkozott a Ruttkai Éva Színház Hyppolit, a lakáj című darabjában. 2000-ben megjelent Dolly első önálló albuma (Könny és mosoly). 2001-ben Dollywood Story címmel könyv jelent meg az énekesnő életéről. 2003-ban rendezték Dolly Jubileumi Koncertjét, melyen 20 év kimagasló slágereit adta elő az énekesnő. A koncert anyaga lemezen is megjelent. 2005-ben jött az újabb önálló album: Plusssz...
Kékes Zoltán 2017-ben bekövetkezett halála után a Dolly Roll az eredeti nevén nem működött tovább, de még abban az évben Dolly bejelentette a Dolly Plusssz megalakulását. 2018-ban az ismert énekes, Palcsó Tamás is csatlakozott a zenekarhoz. A mai napig vannak fellépéseik. A jelszavaik: életöröm, vidámság, házibuli hangulat, és dögös rock' n' DOLL!
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala">https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala</a>

Dolly

Az 1960-as évek végén alakult, mindig az éppen divatos „külföldi slágerzenét” játszó zenekar. Felállás: Kékes Zoltán (1949–2017, gitár), Környei Attila (1948, basszusgitár), Környei Csaba (orgona), Szikora Róbert (1953, dob).
A zenekar egyik fele később elment a Hungariába. Ekkor Ákos István (gitár), Reck Lajos (dob), Karácsony János (gitár) csatlakozott a Környei testvérekhez, majd távozásuk után Menyhárt János (gitár), Gerdesits Ferenc (ének), Csurgai Attila (dob) felállásban Led Zeppelin- és Uriah Heep-dalokkal nyomultak a klubokban és az Ifjúsági Parkban. A leszálló ágban megfordult a zenekarban még Kalmusz József (ének), Pataki Miklós (gitár), Batu András (dob), Schwartz János (dob) is. Nemcsak hogy lemezt nem adhattak ki, de még a Magyar Rádióban sem készült velük felvétel.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 158.

Ferm

A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungaria</a> feloszlása után 1983 júniusában Kékes Zoltán (1949–2017) a Hungaria egykori zenészeivel – Dolly, Novai Gábor, Fekete Gyula, Flipper Öcsi (Jeszenszky Béla Tibor, 1962–2008, ének) és Zsoldos Dedy (Zsoldos Gábor, 1962–, dob) – megalakította a Dolly Roll-t. A zenekar szeptemberben már stúdióban dolgozott, és Vakáció-ó-ó című debütáló albumuk novemberben a boltokba került. A lemezről számos dal (Windszörny, Modern románc, Arrividerci amore, Vakációóó) lett sláger, mert a váltás bejött, a Dolly Roll Amerika helyett a napfényes mediterránumba, a Riviérára repítette a szürke magyar hétköznapokból továbbra is elvágyódó rajongókat. 
1983-ban nem volt ennél népszerűbb slágerzene Magyarországon. Az egykori Hungaria-rajongók kedvét csak az rontotta el, hogy az utódzenekarok – Dolly Roll, R-GO és Fenyő (Miki Team) produkciója – osztották egymást rendesen a médiában. A három formáció közül évekig Fenyőé volt a legkevésbé sikeres, ugyanakkor a Dolly Roll happy zenéje a legszélesebb közönséget szólította meg. A zenészek jó érzékkel ismerték fel, hogy felnövőben volt egy új tizenéves generáció, amelynek tagjai jobbára szolidak, szófogadóak, alkalmazkodásra és beilleszkedésre készek és rendkívül készségesek voltak. Olyanok, amilyen utódokról a felnőtt társadalom mindig is álmodott. Mivel keveset örököltek elődeik harciasságából, a közéleti aktivitásuk is fékezett habzású volt, ami nagyon jól jött az egyre aggodalmasabb hatalomnak. Annál nagyobb volt viszont a szórakozáséhségük, s ennek csillapítására vevők voltak minden happy-dili-buli produkcióra, amit természetesen meg is kaptak (ha ez az ára a társadalom konszolidált nyugalmának). Így aztán belőlük került ki az R-GO, a Dolly Roll és az Első Emelet törzsközönsége. Ezekért a bandákért éppúgy fanatikusan rajongtak, mint néhány éve a csövesek a Piramisért. Zászlókkal vonultak a koncertekre, extra és extrém öltözékükben hűen követték a forró tájakról és szerelmekről daloló zenészeket. Csakis a napfényzenét kedvelték, s néhány év múltával belőlük került ki a Csillagfény diszkó közönsége is.
A Dolly Roll első lemeze (Vakáci-ó-ó-ó) szinte hibátlan szórakoztató produkció, melyet éppen a Hungariától megörökölt rajongói bázisra, a kora tizenéves, melltartó nélküli nemzedék színvonalára lőttek be. A lemez igazi slágergyűjtemény, remek vidámparki zenékkel, ötven év múlva is jól eladható dalokkal. Ugyanez elmondható a következő két albumukról (Eldoradoll, 1984, Dolly Roll, 1985) is. Ezen a három korongon az említettek mellett olyan slágerek vannak, mint az Eldoradoll, a Gina, a Bossanova Senorita.
A zenekar a magyar zenei közízlést jól lőtte be, s a szintet sokáig tartani is tudta, ám érthetetlen módon az évtized vége felé a szövegeik és dallamaik infantilizálódtak, és már az 1986-os Csintalan palancsintá-nál sokaknál elszakadt a cérna, hiszen önfeledten bulizni efféle bugyutaságokra csak óvodás korban, vagy csak matt részegen lehet. Ez a megsüllyedés (amely aztán az 1993-as Tipi Tapi Dinó-val zuhanórepülésbe váltott) az együttesen belül is feszültségeket okozott, s miután erodálódott a siker, a zenészek (Zsoldos Dedy, Szaxi Maxi, Flipper Öcsi, majd Novai) sorra kiváltak, és a zenekar végül Kékes és Dolly megbonthatatlan szövetségére szűkült az utóbb csatlakozott dobossal, Richie-vel (Kecskés Gábor) kiegészülve. A kilencvenes években ez a társulat már vendéglátós szinten riszálta magát a sikerért, és szakmai népszerűtlenségben a Papp Rita-Bodnár Attila párossal versengett a Citrom-díjakért.
A fogyatkozó létszám ellenére a kilencvenes években és az ezredforduló után is számos kiadványt készítettek, amelyek sorát – a már említett gyermeklemezek mellett – operettalbum (Poperett, 1999), karácsonyi korong (Dolly Roll karácsony, 2009), illetve remix-, koncert- és válogatáslemez (Remix 98, 1998, Dolly Roll jubileumi koncert, 2003, Emlékszel még? – Best of Dolly Roll, 2009) egyaránt színesítette. Még az 1996-os atlantai olimpiára készülő magyar csapat indulóját is ők írták Atlanta rá-rá-rá Hajrá!!! címmel. Mindezek mellett ötévente nagyszabású jubileumi koncerteket tartottak sztárvendégek meghívásával és két Dolly szólóalbum is megjelent (Könny és mosoly, 2000, Dolly Plussz, 2005). A Kecskés Gábor 2008-as kilépésével duóvá zsugorodott a formáció története Kékes Zoltán 2017-es halálával véget ért, Dolly azonban fiatal zenészekkel új együttest alapított Dolly Plusssz néven, amellyel a mai napig koncertezik.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 24–26.
Kapcsolat: <a style="font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, 'Segoe UI', Roboto, Oxygen, Ubuntu, Cantarell, 'Open Sans', 'Helvetica Neue', sans-serif;" href="https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala">https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala</a>

Dolly Roll

A pályatársnője mentette meg az életét

A legismertebb és legsikeresebb rock and roll-együttes, mely kétségkívül az 1980-as évek elején futotta legjobb köreit. 
A Hungaria 1967 augusztusában alakult, amikor egy balatonfüredi bálra a rendezőknek sürgősen szükségük volt egy zenekarra. Erre a haknira alapította a Syconorból kivált Fenyő Miklós: „Annak idején eljártam a Horizont tánciskolába, ahol a Helikon játszott. Velük társultam. Ők saját számokban gondolkoztak, nekem pedig már voltak kész dalaim. A szövegek írója, S. Nagy István elintézte a hanglemezgyárban, hogy készíthessünk kislemezt. Közben megváltoztattuk a zenekar nevét Hungariára, és már így neveztünk be a Ki mit tud?-ra, ahol elsők lettünk”.
A Fenyő Miklós (1947, orgona, ének), Csomós Péter (1944–2013, ritmusgitár, ének), Klein László (1947–2009, basszusgitár), Matlaszkovszky Miklós (1945, szólógitár), Láng Péter (szaxofon, trombita), Tóth József (dob) felállású együttes októberben már elkészíthette első kislemezét (Ne vedd el az időm / Percekre eláll a szavam). Az 1968-as Ki mi tud?-ot egy tőlük szokatlan stílusú, „magyarosch beatdallal” (Nem bújok én többé már a subába) megnyerték, és ezzel beindult az évtized végén páratlanul gyorsnak mondható karrierjük. Nagy slágereiket 1968 áprilisától a Qualiton sorra kiadja kislemezeken (Csavard fel a szőnyeget / Rémlátomás, Nem bújok én többé már a subába / Eltakarod a napot, Egyszer vagy fiatal / Balatoni nyár, Repül a varázsszőnyeg / Húzd rá a vizes lepedőt, Csepeg az eső / Ha szól a rock and roll, Utazni jó / Elvarázsolt lélek titka). Az 1969-es Táncdalfesztivál-on ismét közönségkedvencek voltak (Egyszer vagy fiatal), ami tovább erősítette a szakemberek hitét, hogy a Hungaria lehet az új sztárzenekar. Az év végi közönségszavazáson az Illés és az Omega mögött a harmadik helyen végeztek.
A hetvenes évek hajnalán kiadott újabb kislemezeik (Csim-bumm cirkusz / Ha hív a fény, Eredeti rubin / Ítéletnap, 1970, Rohanok hozzád / Hol van az a mennyország, Egy régimódi bál / Ha sejtettem volna, 1971) szintén jól fogytak, akárcsak a gyors egymásutánban megjelent két albumuk (Koncert a Marson, 1970, Hungaria (Tűzveszélyes), 1971). Utóbbi LP három különböző borítóval került a boltokba, ezek ma becses ritkaságoknak számítanak. Viszont nem sokkal a második korong után a Hungaria szétesett. Barta Tamás (1948–1982, gitár) az akkor induló Locomotiv GT-hez csatlakozott, Csomós Péter, Sipos Péter és Tóth József a Juventus együttesbe igazoltak, Fenyő Miklós pedig új tagokkal – Fekete Gyula (ritmusgitár), Szűcs Antal Gábor (gitár) és Fekete Gábor (dob) – folytatta. És ezzel megkezdődtek a mellőzöttség évei, melyek egészen az 1980-as nagy rock and roll revivalig tartottak.
Amikor is Fenyő Miklós megteremtette a magyar Rockandrolliát, sosem volt aranykorunk világát a maga zenéivel, öltözékeivel, utcaképeivel, bulijaival, amelyek majdnem olyanok, mintha eredetiek volnának, miközben azok a pálmafák mégis valahol itt Budapesten a Vasas-pálya környékén, Angyalföldön nőttek.
A Hungaria 1980 tavaszán robbant be a köztudatba. Az új felállás - Fenyő Miklós (ének, zongora), Dolly (ének), Novai Gábor (basszusgitár, ének), Kékes Zoltán (gitár, ének), Fekete Gyula (szaxofon, gitár, ének), Szikora Róbert (dob, ének) – márciusban mutatkozott be az E-Klubban, májusban már a Pesti Műsor tehetségkutató versenyének sztárzenekaraként léptek fel a Budai Ifjúsági Parkban. A Hungaria műsora igazi revelációként hatott, pályája a továbbiakban diadalmenetben folytatódott. Előbb a nagy egyetemi klubokban koncertezett, aztán országjáró turnéra indult, majd következett az első nagylemez (Rock ‘N Roll Party), közben slágerbemutatók és kislemezek (Multimilliomos dzsesszdobos, Szexbomba rumba).
1981 nyarán indultak az újra életre keltett Pop- és Táncdalfesztivál-on, és lazán nyertek a Limbo-hintó-val (a kislemezből 250 ezer fogyott).  Három évig ők lettek aztán a csúcs-zenekar. Ezt bizonyították a lemezeladási adatok (Hotel Menthol, 1981, Aréna, 1982), a megnyert népszerűségi szavazások, az év kis- és nagylemezéért járó díjak. 1982 márciusában a Budapest Sportcsarnokban adtak koncertet 15 ezer néző előtt.
1982-ben kivált Szikora Róbert  és megalapította az R-GO-t (helyére Flipper Öcsi gitár, ének és Zsoldos Gábor (Dedy) dob érkezett), de a zenekar szekere egészen 1983 nyaráig szaladt. Amikor is Fenyő Miklós lényegében kirúgta a teljes zenekart, és ezzel hivatalosan is feloszlott a Hungaria. A még tavasszal elkészült felvéleteket pedig a Hanglemezgyár Finálé? címmel megjelentette.
1995-ben Fenyő a legsikeresebb felállással újra koncerteket adott (többek között a Népstadionban koncerteztek), illetve új dalokat írt, melyek Ébredj fel Rockandrollia címmel CD-n is megjelentek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 146–147.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 14–17.

Hungaria

Sikerlistás zenekarok, amelyekre már csak kevesen emlékeznek a 60–70-es évekből

A Syrius kettéválása után 1968 novemberében alakult. Felállás: Pápai Faragó László (orgona, ének), Molnár Ákos (szaxofon), Hanka Péter (szólógitár), Varga Dénes (basszusgitár), Szigeti Béla (dob).
Az első koncertjüket 1968 novemberében a komáromi színházban adták, az év végén szerepeltek a Magyar Televízió Slágerkupa nevű műsorában, ahol Poór Pétert kísérték (Nem kell tagadni). Sorra készítettek lemez- és rádiófelvételeket, amelyek lényegében korszerűbb hangszerelésű hagyományos táncdalok voltak (Óriáskerék, 1968; Rozi ’69, 1969; Zsíros kenyér / Tavi rózsák, Véget ért egy fejezet / Ilyen voltam, 1970). 1971-ben a zenészek elhagyták a tempót diktáló Pápai Faragót, előbb a Metro nélkül maradó Zoránhoz pártoltak, majd a Taurusból kitett Som Lajossal (akinek helyére Zorán érkezett) külföldre távoztak, és többségük kint is maradt.
A nagy zenekari átalakulások idején Juventus névvel még egy társaság igyekezett lépést tartani a korral – az új tagok közül hárman (Sipos Péter, basszusgitár, Csomós Péter, gitár, Tóth József, dob) 1971 áprilisában a Hungariából igazoltak át Pápai Faragó mellé, és csatlakozott hozzájuk Tátrai Tibor (szólógitár) is. A felállás nem volt hosszú életű (Da da da, da da da / 24 óra, Ha jártál arra / Fehér virág, 1971), de a távozók helyére érkező új zenészekkel (Kékes Zoltán szólógitár, Csurgai Attila dob) folytatódott a slágergyártás.
1972-ben a Táncdalfesztivál-on Kovács Katit kísérték (Add már uram az esőt). A zenekar gyors egymásutánban több mérsékelt sikerű kislemezt készített (Lenn a folyónál, Aphrodite emlékére / Tedd azt, amit éppen szeretnél, Kék égbolt / Egy pont a térben, Ó, Bangla Desh / Akit felkapott a szél, 1972, Minek is jöttem el / Jöjjetek velem, 1973), majd két és fél évre eltűnt a nyugati vendéglátóiparban. Később többször megpróbáltak visszailleszkedni a hazai zenei életbe, sikertelenül. A Metronóm 77 fesztiválon még elindultak Kapaszkodj című dalukkal (ekkor a jazzista Deseő Csaba hegedült és a későbbi Hobo Blues Band-alapító Póka Egon basszusgitározott benne), de 1977 nyarán a Juventus együttes végleg feloszlott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 154–155

Kékes Zoltán

Zenész - gitáros, Zenész - énekes

Kapcsolatok

Dolly

Ferm

Dolly Roll

Hungaria

Juventus

Ábrándos szép napok

Aréna

Beatles láz

Micsoda buli...