Person/name

Horváth Kornél

A rendszerváltozás időszakának legnépszerűbb kamarajazz formációja. 
Dés László: „Azt gondolom – és nyilván ezért csinálom úgy, ahogy csinálom –, hogy nem feltétlenül a direkt megoldások az igazán értékesek. Nem az, amikor harsányan deklarálom, hogy nekem fájdalmaim vannak, s ezt beleszarom, beleordítom a világba, hanem amikor finomabb eszközökkel érzékeltetem ezt. Nekem mindig gyanús, szimpla és leleplező, amikor a forte egyenlő a fájdalommal, a piano pedig a depresszióval. A Trio Stendhal esetében nem manipuláltunk semmit. Mindössze három muzsikus bensőséges egymásra találásáról volt szó.”
A Trio Stendhal a bemutatkozó albumát eléggé szerencsétlen pillanatban, a rendszerváltás előestéjén jelentette meg a Hungarotonnál, amely aztán látványosan összeomlott, a lemezkiadási monopólium eltörlése után pedig főként kétes egzisztenciájú magáncégek uralták a piacot. Ekkor kereste meg őket a Sentemo Records, abban a helyzetben ez az ajánlat jelentette az egyetlen kiutat, úgyhogy onnantól az olasz kiadó jelentette meg az albumaikat. Egészen az 1993-as feloszlásig.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 187–188.

Trio Stendhal

A nyolcvanas évek egyik legfontosabb jazz-rock formációja.
László Attila 1985-ben az egykor a Kis Rákfogóban, majd a Bacillusban játszó Lakatos Tonyval – aki korábban alkalmanként a Kaszakővel is fellépett (ezt az időszakot dokumentálta a Pulzus című televíziós műsor egyik 1981-es adása) – döntött úgy, Things néven új közös formációt hoznak létre. Benne az egykori Kaszakő-tagok – Csanyi Zoltán (billentyűsök), Horváth Kornél (ütőhangszerek), Lattmann Béla (basszusgitár) – mellett Solti János dobolt, s fennállásuk szűk hét esztendeje alatt két karakteres koronggal (Blues for the Last Punk, 1987, Mother Nature, 1990) írták be magukat a hazai jazztörténetbe.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 191.

Things

Miután 1992-ben Lakatos Tony szerződést kapott a frankfurti rádiónál, Csanyi Zoltán pedig az Egyesült Államokban telepedett le, a Things formáció feloszlott. László Attila pedig ekkor alapította meg a 2005-ig működő, számos emlékezetes albumot jegyző László Attila Bandet. Miközben életében két újabb sávot is nyitott: egyrészt a nyolcvanas évek óta vezeti a jazztanszak big bandjét és tart ott zenekari, illetve improvizációs gyakorlatokat, másrészt 1993-tól Charlie egyik legfőbb szerzője és zenésztársa lett.
László Attila: „Szakcsi Lakatos Bélával játszottunk egy jazzklubban, amikor a szünetben odajött Charlie, akit már korábbról is ismertem, mondta, most érkezett haza külföldről, szólólemezt tervez, lenne-e kedvem részt venni benne. Mindig szerettem az énekstílusát, igent mondtam. Egy hónapra rá leültünk Lerch Istvánnal és Horváth Attilával, s közösen megírtuk a visszatérő albumát, amely nagyon sikeres lett. Charlie-val sosem beszéltük ki, miért választott engem. Ahogy egymást sem szoktuk minősíteni, itt más síkon működik a szimpátia. Viszont tizenhat éve együtt játszunk.”
Az 1992 és 2007 között működő, szinte kizárólag a zenekarvezető saját szerzeményeit játszó László Attila Band amúgy mindig ugyanazt az öt zenészt jelentette: László Attila (gitár), Oláh Kálmán (zongora), Lattmann Béla (basszusgitár), Horváth Kornél (ütősök) és Szendőfi Péter (dob).
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 191–192.

László Attila Band

A Saturnus és a Dimenzió mellett az 1980-as évek további fontos jazzrock együttesét jelentette a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-laszlo-attila-53912">László Attila</a> vezette Kaszakő, amely nemcsak szokatlan nevével és felállásával, hanem egyedi hangzásával is sajátos színt hozott a hazai zenei életbe. Jóval korábban indult és jóval később jutott nagylemez-felvételi lehetőséghez, mint Babos vagy Dés zenekara, ráadásul addigra hangzásban és felállásban is sokat változott.
A Kaszakőt 1975-ben hét műkedvelő egyetemista alapította, az első években színvonalas, kamarajellegű muzsikát játszottak, akusztikus gitárral és fúvósokkal (fuvola, fagott, oboa). Ezzel a zenével bukkantak fel az 1977-es Ki mit tud?-on, ottani sikerüknek (második hely jazz kategóriában) köszönhetően zsinórban kapták a koncertmeghívásokat fővárosi és vidéki egyetemi klubokba. Míg kezdetben főként a pontos megszólalásra törekedtek, később már jóval többet improvizáltak, bár a megkomponált, részleteiben kidolgozott alapot mindig is fontosnak tartották. De hiába szerepeltek sikeresen az egyetemi klubokban, a hanglemezgyár sokáig nem látott bennük elég fantáziát (vagy másokban többet látott), így mire stúdióba vonulhattak, az eredeti tagok közül már csak László Attila és a (később a Trio Stendhallal ismertté vált) Horváth Kornél ütős-fuvolista maradt meg hírmondónak. Az 1983-as Édenkert-ben mellettük Csanyi Zoltán billentyűzött, Lattman Béla basszusgitározott és Lakatos „Pecek” Géza dobolt, a zene pedig eléggé belesimult az akkoriban divatos szintetizátoros, popos, fúziós zenék világába.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 189–191.

Kaszakő

A Kalyi Jag úttörő szerepe és fontossága tehát elvitathatatlan, többek között az ő sikereik hatására pezsdült meg a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján hazánkban a cigány folk. Mindenekelőtt jött az autentikus és kortárs cigány zene határán játszó Ando Drom (Úton), mely igazán a rendszerváltozás környékén lett népszerű, később európai hírű.
A visszaemlékezések szerint Zsigó Jenő (1952) családgondozóként egy rákospalotai gyerekklubban teremtett lehetőséget arra, hogy a cigányság különböző népcsoportjaihoz tartozó gyerekek közösen éljék meg saját kultúrájukat. Önkifejezésük leggyakoribb eszköze a zene és a tánc volt. A gyerekek által Ando Dromnak (Úton) elnevezett együttes akkor alakult, amikor egy 1984-es hazai fesztiválon a felnőtt színvonalon éneklő-táncoló gyerekek hatalmas sikert arattak.
Még ezt az időt idézi az 1992-ben Franciaországban megjelent első album (Chants tziganes de Hongrie), és az ezen található dalok aztán több filmben – többek között Tony Gatlif Latcho drom-jában – is felhangzottak. Ekkorra azonban már nemcsak a zenekar alakult át erősen, de a repertoárban is egyre több, a nagyvárosi cigány létről tudósító saját nóta bukkant fel, és ezektől végképp egyediek lettek az akkori mezőnyben. A lehetőségekkel mégsem tudtak, nem akartak élni, hiába keresték meg őket többen is lemezajánlatokkal, a második CD anyagát saját erőből és eleinte saját maguk szórakoztatására vették fel, pedig olyan nevek játszottak rajta, mint a hegedűs Kathy Horváth Lajos, a cimbalmos Balogh Kálmán és az ütős Horváth Kornél. A felvételeket végül 1995-ben Kaj phirel o Del címmel magánkiadásban jelentették meg, az első ezer példány villámgyorsan elkelt, különböző okok miatt mégsem lett belőle utánnyomás.
1997-ben a német Networknél még megjelent egy erős anyaguk (Phári Mamo) – sokak szerint ez a kilencvenes évek legjobb hazai cigány folklemeze –, de ezt követően a zenekar több részre szakadt, és hiába koncerteztek továbbra is sikerrel Európában és Japánban, az Ando Drom új felállásaiban képtelen volt régi fényét megidézni.
JBSz–SJ 
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 355–356.

Ando Drom

Lantos Zoltán (1962), egy igazi különutas zenész, aki klasszikus hegedűművésznek indult, aztán magával ragadta India, nyolc évet élt, tanult és tanított ott. Amikor 1994-ben hazajött, egy darabig e két távoli kultúra közelítésén fáradozott, végül belátta, mégiscsak európai. Rátalált saját, különleges hegedűhangjára, újra felfedezte itthoni zenei gyökereit, s összevetette azt az általa megismert keleti tradíciókkal és a kortárs európai jazz friss áramlataival. Neve lényegesen jobban cseng a külhoni koncertéletben, mint idehaza, de azért régebben Budapesten is hallható volt a Samsarával és saját, Mirrorworld nevű formációjával, mostanában pedig az OpenSource-szal. Miközben az elmúlt évtizedekben olyan nagyszerű külföldi muzsikusokkal találkozott a színpadon és a stúdióban, mint Charlie Mariano, Rabih Abou-Khalil, Dhafer Youssef, Steve Coleman, Loreena McKennitt, Trilok Gurtu, Kai Eckhardt és Larry Coryell. A kifejezetten neki épített öthúros és az „indiai” rezonáns húros hegedűk hangzását előszeretettel bolondítja meg elektronikus eszközökkel, effektekkel és live samplinggel.
Lantos Zoltán 16 évesen egy indiai filozófiával foglalkozó könyv hatására kezdett a keleti zenével foglalkozni. Sok hindu zenét hallgatott, majd megismerte Ravi Shankar szitárművész munkásságát, és vágyódni kezdett Indiába, ahová ösztöndíjasként 1985-ben jutott el. Előtte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klasszikus zenei diplomát. Az indiai tanulmányai után, 1994-ben éppen elkezdődött a világzene aranykora, és ő is elkezdett etnojazzt játszani. Sokáig többet koncertezett külföldön, mint itthon.
Elmondása szerint ő hivatalosan egy jazz- és world music-, valamint kortárs zenei, improvizáló hegedűs és szerző. Jelenleg öt különböző, hegedűszerű hangszert használ, ezek közül egyik sem négyhúros. Szerzeményeiből nemcsak a keleti, hanem a nyugati és a magyar kultúra hatását is kihallani. Bartók-rajongó, és a magyar népzenét is nagyon szereti.
Idáig hét lemeze jelent meg. Elsősorban a saját darabjait játssza, de gyakran szerepel együttesekben is. Az 1980-as évek közepén játszott Szabados György zenekarában. Indiából való hazatérte után Dresch Mihály kvintettjének tagja volt. Játszott trióban Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal, több külföldi és hazai fesztiválon is felléptek. Közreműködött Borbély Mihály és Babos Gyula és a László Attila Band lemezein. Az utóbbi években együtt szerepel Kézdy Luca hegedűssel is. A legrégebbi saját együttese a Samsara, ami valódi indojazz-zenekar. Szintén saját zenekara a Mirrorworld. 2010-ben alakult a Lantos Zoltán OpenSource, amivel itthon és külföldön egyaránt szerepeltek. A formáció egyik különlegessége az, hogy a négy hangszeres muzsikust egy DJ egészíti ki. 2017-től tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bin-jip-677">Bin-Jip</a> zenekarnak. Egy DJ-vel, Andrew J-vel működik egy elektronikus duója, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lantos-zoltan-andrew-j-violectrik-75091">Violectrik</a>. És több külföldi társulásnak is tagja, ilyenek a Madras Special Németországban és a Sutra Skóciában. Idehaza 2023 márciusában láthattuk őt a színpadon, az Óperentzia zenekarral közösen készített lemezük bemutató koncertjén, az A38 Hajón.
JBSz, HZ Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/zoltanlantos.opensource/">https://www.facebook.com/zoltanlantos.opensource/</a>

Horváth Kornél

Zenész - ütőhangszeres

Kapcsolatok

Trio Stendhal

Things

László Attila Band

Kaszakő

Ando Drom

Lantos Zoltán

Zörr

A dzsungel könyve

Álmodik az állatkert

Angyalok és emberek

Ártatlan bűn

Az ablak mellett

Azt beszéli már az egész város

Blues For The Last Punk

Hallgass kicsit!

Átutazó

The Solist

Alapi István 60 - Jubileumi album

A fal mögött

Mother Nature

Mondd, mit ér egy falat kenyér?