Person/name

Friedrich Károly

1969-ben harmadikos gimnazistaként tűnt fel az Ifipark tehetségkutató versenyén, s a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-scampolo-160">Scampolo</a> azonnal elcsábította. Hat évig volt a szólistájuk, de saját slágerek hiányában sem a közönség, sem a média nem fedezte fel páratlan fekete hangját. 1974-től szólóban próbálkozott, majd a Vukán Trióval jazzt és bluest, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-nautilus-6744">Nautilus</a>sal popot énekelt. 1973–1977 között elvégezte a jazztanszakot. Csak találgatni lehet, hogy kiváló jazz- és bluesénekesnőként meddig juthatott volna, de 1979-ben egy alapvetően diszkólemezzel (Ártatlan bűn) rukkolt elő (dalszerzők: Jakab György, Másik János, Adamis Anna). Végül 1989-ben I Feel So Good címmel tehetségéhez méltó jazzlemezt készített, azóta jazzénekesnőként van jelen és 2005-ben ő lett az első női Szabó Gábor-díjas.
Bontovics Kati 1953-ban Budapesten született. 1973–77 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Vukán György és Gábor Éva tanítványa volt, de már 1969 óta hivatásos előadóművész. 1969-75-ig a Scampolo együttes tagja, ezután pedig vezető jazz-zenekarokkal szerepelt. 1977–1985-ig Vukán György triójával dolgozott, velük 1984-ben a Pori Jazz Fesztiválon lépett fel nagy sikerrel. Turnézott még Kőszegi Imre és Tomsits Rudolf formációival is, valamint a Trio Midnighttal. 1997-től az amerikai jazz-zenész, a harsonás Jiggs Whigham vendégszólistája volt.
Saját zenekara, a A Bontovics Kati Group a mainstream, bebop, rhythm-and-blues és soul stílusokat képviseli. Tagjai meghatározó személyiségei a hazai jazzéletnek, itt zenélt többek között a billentyűs Cselik Gábor, a dobos Berdisz Tamás, és a harsonás, basszusgitáros Friedrich Károly, aki 1977 óta az énekesnő férje.
A már említett két önálló albumán kívül 1974–1984 között több kislemeze is megjelent, többnyire olyan dalokkal, amelyeket különböző könnyűzenei versenyeken (Tessék választani!, Metronóm ’77) énekelt. Illés Lajos 1988-ban megjelent szerzői lemezén két dalt is Bontovics Kati adott elő.
Filmes és televíziós szerepei is voltak, az egyikben, Bacsó Péter Sértés című tévéfilmjében nem meglepő módon egy énekesnőt alakított. Két egészestés animációs filmhez is szinkron- és énekhangját adta, ezek a Habfürdő (1980, zenéjét szerezte: Másik János) és a Hófehér (1984, zeneszerző: Deák Tamás) című alkotások.
Az 1980-as évek sokak által ismert és kedvelt budapesti éjszakai klubja, a Kati Bár a legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy a művésznő gyakran fellépett ott.
Egyéni hangja, temperamentuma, "jazz feeling"-je és biztos stílusérzéke a swinghez éppúgy, mint az R'n'B és a soul irányzatokhoz az egyik legismertebb és legelismertebb hazai jazzénekesnővé tette.
Egykori zenésztársai úgy emlegetik őt, mint egy magasan kvalifikált énekesnőt, akivel mindig nagy élmény volt együtt zenélni, és Bontovics Kati a magyar jazzénekesnők first ladyje.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100069227058709">https://www.facebook.com/profile.php?id=100069227058709</a>

Bontovics Kati

A Syrius pályafutásának kettősségére – külföldi siker, hazai kudarc – talán két magyarázat adódik. Egyrészt a hivatalos intézmények jazzegyüttesként könyvelték el őket, és ennek megfelelően minimális támogatást kaptak, ráadásul a kompromisszumokra nem hajló nyakasságuk, lázadó kijelentéseik miatt rájuk sütötték az idehaza egyértelműen pejoratív „ellenkulturális” bélyeget. Másrészt a hetvenes évek elején a magyar nagyközönség érdeklődése fokozatosan az új, populáris stílusirányzatok (lásd Apostol, Bergendy) felé fordult. 
Miután 1973 őszén távozott az addigi frontember, Orszáczky Jackie (ének, basszusgitár) és Ráduly Mihály (fuvola, szaxofon), a zenekarvezető Baronits Zsolt újraszervezte a zenekart. A korábbi társak – Pataki László (orgona) és Veszelinov András (dob) – mellett Orszáczky helyére Miklóska Lajost (basszusgitár, ének) hívta, a fúvósszekcióba pedig Friedrich Károlyt (harsona) és Molnár Ákost (szaxofon). Később Sipos Endre (trombita) is a fúvósszekció része lett, visszatért Tátrai Tibor (gitár) és egy időben Turai Tamás (ének) lett a frontember.
Baronits Zsolt könnyebben emészthetővé tette a zenét, a Syrius a funkys, soulos hangzás felé mozdult el, és amikor 1976-ban végre megjelent a Széttört álmok című nagylemez, az egykor 22 perces címadó szerzemény mindössze négypercesre zsugorodott. A korong egyben kikezdte a zenekar körüli mítoszt: a rajta hallható dalok egy részét Schöck Ottó és S. Nagy István, két ismert slágergyáros komponálta. Pedig amúgy zeneileg igényes anyag, különösen a fiatal Tátrai futott rajta remek köröket, de a többiek is kitettek magukért. A lemez borítójáról nem beszélve.
„A Syrius nyolctagú, többen közülünk családos emberek és élni kell valamiből. Ezért nem mondhatunk le a slágerekről” – nyilatkozta ekkoriban Baronits, és a könnyebben emészthető zenét játszó zenekar nagyobb teret kapott a tömegkommunikációban is. Játszották a rádióban a dalaikat, még a slágerlistára is felkerült egyik-másik, a fanatikus rajongótábor azonban elpártolt tőlük, a felnövekvő új generáció pedig inkább a könnyebben befogadható két véglet, a kemény rockot és a diszkót játszó zenekarok mögé sorakozott fel. Ezért a Syrius hiába erőltette a slágervonalat, ezek a profi módon előadott, fúvósokkal nehezített dalok nem váltak igazi slágerré. Baronits Zsolt pedig levonta a konzekvenciákat, és 1977-ben feloszlatta csapatát.
JBSz-SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 184–185.

Syrius (késői)

Az 1980-as évek derekán Dés László, Friedrich Károly és Sipos Endre tett újabb hagyományteremtő kísérletet. A 18–20 tagú Budapest Big Band repertoárja alapvetően a nagyzenekari jazz modern  klasszikusainak darabjaiból állt, Thad Jones és Rob McConnell hangszerelésében. Emellett kortárs magyar és közép-európai szerzők, így például Vukán György és Zbigniew Namyslowski műveit is játszották. 1987 júliusában a Pori Jazzre is kijutottak. De hiába tűnt reménytelinek a létezésük, hiába játszottak benne a kor vezető muzsikusai, háromévi működés után professzionális menedzselés hiányában feloszlottak.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 253.

Budapest Big Band

A 2015-ben megalakult Berdisz Művek alapítója, Berdisz Tamás (1969, Budapest) nevére utal elsősorban, magában a zenekarban mégsem jelenik meg a hierarchia. Az igényes smooth jazzt játszó Berdisz Művekben mind a dalok szerzői, mind a hangszerek dominanciái változóak.
Berdisz hatévesen kezdte zenei pályafutását, akkor még zongorán, 13 éves korától már ütőshangszereken is játszott. Előbb Bontovics Kati zenekarában játszott jazzt, ezt követően aktív klub jazzzenész lett. Zenélt együtt ifj. Rátonyi Róberttel (zongora), Oláh Kálmánnal (zongora), Egri Jánossal (bőgő), Hárs Viktorral (bőgő), Tomsits Rudolffal (trombita), Friedrich Károllyal (harsona), Sipos Endrével (trombita) és Cselik Gáborral (zongora). Együtt dolgozott többek között a Budapest Jazz Orchestrával, az Almási Kornél Quartettel, a Hungarian Swing Company-vel és a Sárik Péter Trio-val. 2005-ben az Artisjus előadóművészi díját, 2008-ban pedig a Magyar Ütőhangszeres Szövetség Arany Dobverő díját kapta meg.
A formációban Berdisz Tamás billentyűkön, dobokon, Stencli Tamás szaxofonon és basszusgitáron, Juhász Attila zongorán, billentyűkön, Frey György basszusgitáron, Pusztai Csaba ütőhangszereken játszik. Bemutatkozó nagylemezüket 2017-ben adták ki In Between címmel.
BA

Berdisz Művek

Nem engedték képernyőre, kopaszságát a pártvezér kigúnyolásának vélték

Lehet, nem is kell több új szerelmes dalt írni, a régieket is fel lehet dolgozni

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227.

Friedrich Károly

Zenész - harsonás

Kapcsolatok

Bontovics Kati

Syrius (késői)

Budapest Big Band

Berdisz Művek

Bergendy

Ártatlan bűn

Binder Quintet featuring John Tchicai

Széttört álmok

Rock koncertek a Magyar Rádió archivumából I: Syrius, 1975