Person/name

Fekete Tibor Samu

Az 1970-es, 1980-as évek népszerű rockformációja.
Balázs Fecónak (Balázs Ferenc, 1951–2020, billentyűsök, ének) az 1977-es híres Piramis–Taurus–Tűzkerék-koncert sikere adta az ötletet, hogy saját zenekart alapítson, és a kőkemény rockzene iránt feltámadó igényt, a Taurus-nosztalgiát és saját, évtizedes zenészmúltját kihasználva megpróbáljon betörni az élvonalba. Ezzel megszületett a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának másik népszerű rockformációja, a Korál, amely az idehaza épp a zeniten lévő hard rock hullám idején úgy igazodott a fősodorhoz, hogy közben a líraisága is megmaradt. Zenei világát – a kezdetektől lényegében az 1986-os leállásig – ugyanaz a kettősség jellemezte: miközben a gitáros Fischer László hozta a karcosabb rockos megszólalást, addig a billentyűs Balázs Fecó melankolikus, érzelmes, gyakorta szentimentális dalaival remekül eltalálta a korszak tizenéves közönségének romantikus énjét.
Balázs Fecó a zenekar origójaként ugyan 1978. május 1-jét szokta megnevezni, azt a napot, amikor új zenekarával bemutatkozott a Budapesti Ifjúsági Parkban, pedig hát ugyanezen a néven korábban már működött egy profi muzsikusokból álló társaság, amelyik 1974 és 1976 között Koncz Zsuzsát kísérte hazai és külföldi fellépéseire. Benne a nyugati vendéglátózásból visszatért Balázs Fecón túl Brunner Győző dobolt, Makrai Pál (később Marschalkó Zoltán) gitározott és Kiss Zoltán (később Losó László) basszusgitározott. Amikor azonban 1977 augusztusában egyetlen koncertre összeállt Fecó korábbi, időközben legendássá nemesedett rockzenekara, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-taurus-6766">Taurus,</a> ennek a – Piramissal és a Tűzkerékkel közösen adott – koncertnek a sikere indította arra, hogy a régi nevet megtartva új társaival (Fischer László szólógitár, Scholler Zsolt basszusgitár, Pados István dob) nekivágjon. Kezdetben főként a Taurus iránti nosztalgiát igyekezett életben tartani, de 1979 elejére már kikristályosodott az a jellegzetes Korál-hangzás, amelyben a keményebb megszólalást jól ellensúlyozták a lírai, romantikus hangulatok.
Már a kislemezeik (Válaszra várva / Van egy őszinte dal, A kőfalak leomlanak / Ne állj meg soha) alapján az év zenekarának választották őket a fiatalok, és a többszöri doboscsere – 1979-ben Papp Tamás (1957), egy évre rá Dorozsmai Péter (1959) érkezett – sem vetette vissza őket.
„Szeretnénk a rock kifejezés idehaza túlságosan egyoldalú jelentését kiszélesíteni. Szerintünk a rock az érzelmek és érzések azonnali visszaadására épül, ezért a lebegés, az elringatás, a nagy lélegzetű ívelés ugyanúgy hozzátartozik, mint a dübörgő erőszakosság” – nyilatkozta az 1979 és 1984 között zsinórban hatszor az év legjobb billentyűsének választott Balázs Fecó, és ennek megfelelően lavírozott zenekarával. A nagyobb lélegzetű, helyenként szimfonikus rockra emlékeztető kompozíciókat közönségkedvenc lírai dalokkal váltogatta (szöveg: Horváth Attila), és miközben koncertjeikre csak úgy tódultak a „csöves” fiatalok, addig az 1981-es Tánc- és Popdalfesztiválon egy olyan dallal (Homok a szélben) indultak (és nyertek közönségdíjat), amely sokkalta közelebb állt a táncdalok világához, mint az „őszinte kemény rockhoz”.
Az 1982-ben megjelent újabb LP-n (A túlsó part) már Fecó érzelmesebb lassú dalai domináltak, a két évvel későbbi korongon (Az óceán) pedig a keménység már szinte csak nyomokban maradt meg, miközben a Korál fokozatosan veszíteni kezdett népszerűségéből. Végül 1986-ban egy NDK-turné után maga Fecó is belátta, hogy önámítás lenne a tényekkel nem szembenézni, és pontot tett a Korál pályájának végére. Inkább nekilátott filmzenéket komponálni (Gondviselés, Laura, Vakvilágban, A pókok, Nyolc évszak), illetve hamarosan belefogott a romos sitkei kápolna felújításába.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 391–393.
Kapcsolat:
<a href="http://koral.hu/">http://koral.hu/</a>

Korál

Vincze Lilla (1961, Siófok) énekes, szövegíró, aki a Napoleon Boulevard zenekarral szerzett országos ismertséget.
1983-84-ben az újhullámos <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-spenot-10545">Spenót</a> zenekar vokalistájaként szerepelt, majd 1986 és 1990 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-napoleon-boulevard-10680">Napoleon Boulevard</a> énekese volt, és a közönségszavazatok alapján minden évben ő lett Az év énekesnője. Az 1986-os Interpop Fesztiválon a Napoleon Boulevard frontembereként tűnt fel, ahol a Kérlek, ne félj című dalukkal elnyerték a fesztivál nagydíját.
Vincze Lilla énekhangjával a popzenekar sorra adta ki slágerekkel zsúfolt albumait, amelyek százezres példányszámokban keltek el. A Napoleon Boulevard eredeti felállásban 1990-ig létezett, ezután az énekesnő előbb Cziglán István (1959-1998) gitárossal duóban dolgozott, majd szólókarriert kezdett.
A nyolcvanas évek végétől nyolc crossover stílusú lemeze jelent meg, különösebb átütő siker nélkül. 1997-től a Ruttkai Éva Színház tagja lett, ahol Edith Piaf szerepében is színpadra lépett. A tanári diplomával rendelkező előadóművész 2000 óta saját énekiskolát működtet. Utolsó nagylemeze (Angyalnak, madárnak) 2008-ban került a boltokba. A mai napig szerepel: templomi koncerteket ad, kamarazenekarral lép fel, és a Rajkó Zenekarral is dolgozott együtt.
2010-ben újra összeállt a Napoleon Boulevard, az év elején Budapesten volt egy nagyszabású fellépésük. A következő években - részben más felállásban - de koncerteztek tovább. 2018 óta Vincze Lilla és Zenekara néven lépnek fel, az énekesnő szólóalbumainak dalaival és klasszikus Napoleon Boulevard-slágerekkel állnak színpadra.
2017-ben szerepelt A nagy duett című műsorban, duettpartnere Apáti Bence volt. 2019-ben A Dal 2019 eurovíziós nemzeti dalválasztó show, majd 2020-ban és 2021-ben A Dal című tehetségkutató műsor zsűritagja volt.
2023-ban is folyamatosan közönség elé áll, különböző formációk élén szerepel idehaza és Erdélyben, olyan zenészek társaságában, mint Popper Péter (billentyűs), Kardos-Horváth János (ének, gitár), Fekete Tibor Samu (basszusgitár) és Pálmai Zoltán (dob).
Az 1986-1990 között öt alkalommal is Az év énekesnőjének választott Vincze Lilla 1988-ban eMeRTon-díjas lett, Erdélyben pedig 2013-ban neki ítélték a Transilvanian Music Awards különdíját.
JBSz–SJ, HZ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 383.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/vinczelillaofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/vinczelillaofficial/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/lillymadar/">https://www.instagram.com/lillymadar/</a>
<a href="https://www.vinczelilla.com/">https://www.vinczelilla.com/</a>

Vincze Lilla

Az 1990-es évek kétségkívül legnépszerűbb és legfanatikusabb rajongótáborral rendelkező popsztárja. Közel három évtizedes pályán során (beleértve a Bonanza Banzai lemezeket is) több tucat albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de akad köztük több platina is. Nevével eddig több mint egymillió lemezt adtak el Magyarországon. 1993-ban indult szólópályája külön fejezet a hazai poptörténelemben. Egyrészt számos olyan teljesítménnyel – tucatnyi BS-koncert, tizenkét órás dedikálás, számtalan arany- és platinalemez – büszkélkedhet, ami kétségkívül egyedülálló a hazai mezőnyben, másrészt a kezdetek óta rendkívül tudatosan építi karrierjét, harmadrészt a hazai zenei élet egyik erős akaratú, öntörvényű, küldetéses gondolkodója.
A hazai popsztárok közül talán Ákos az, aki a legjobban megosztja az embereket. Világnézete, küldetéstudata, hírhozó szerepe a kezdetek óta sokakat irritál. Amióta pedig nyíltan részt vesz politikai rendezvényeken, különösen sok támadás éri. 2002-ben a Terror Háza tárlataihoz komponált kísérőzenéje kapcsán már az újságok belpolitikai oldalain írtak róla, A bosszú népe című dala miatt pedig antiszemitának is nevezték, amit következetesen és rendszeresen visszautasít.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a dalokban meglévő pátosz mennyire hiteles vagy esetleg hatásvadász, netán modoros, de tény, használatukban Ákos tudatos és következetes. Ahogy a színpadi imázsában is. Számára a popsztárság ugyanolyan glamorózus műfaj, mint a színészet, és mint többször mondta, a színpadra nem valók civilek.
Amilyen maximalista a színpadon, olyan megszállott a munkában. Gyakorlatilag mindent maga végez, a teljes ipari vertikumot. Megírja a számot, meghangszereli, kiadja, megírja a szponzorszerződéseit. Ha kell, tizenkét órán keresztül dedikál. Szeretne megfelelni minden elvárásnak. Talán ezért van, hogy nem tudja mások számát eljátszani. Ahogy másnak sem tud dalt írni. Talán ezért is lett életműve – sok pályatársáéval szemben – ennyire személyes jellegű.
*
1989-ben az akkor még közgazdász hallgató Kovács Ákos (1968, Budapest) a Bonanza Banzai énekeseként kezdte, és a szinte hisztérikus rajongást kiváltó hazai szintipop formáció élén a korszak első számú tiniideálja lett. 1991-ben és 1992-ben Az év énekesének választották. 1993-ban a U2 budapesti koncertjén vendégként lépett fel. Ebben az évben jelent meg első szólólemeze (Karcolatok), amely már előre vetítette a Bonanza Banzai későbbi felbomlását.
1994 márciusában a BMG-nél jelent meg a második korongja (Test), amely öt hét alatt aranylemez lett. Az egy évvel későbbi Indiántánc már négy hét alatt bearanyozódott. Az 1996-os Élő dalok pedig megjelenése napján felugrott a MAHASZ Top 40 élére, és hat órán át dedikálta rajongóinak a Violin Zenestúdióban.
1997-ben a maga kezébe vette lemezeinek kiadását. A jórészt saját stúdiójában rögzített és márciusban megjelent Beavatás-ból tíz nap alatt húszezer példány fogyott. A hazai popsztárok közül az elsők egyike volt, aki információkban gazdag internetes honlapot nyitott. A technika kínálta lehetőségekkel később is élt: 1998-ban például két alkalommal rendezett virtuális közönségtalálkozót a neten.
Ugyanebben az évben jelent meg az egyik legfontosabb albuma, az Ikon, és Ákos a Budapesti Búcsú záróeseményén – más hazai rockművészekkel együtt – kétszázezer néző előtt énekelhetett. Egy évvel később a Disney Stúdió felkérésére a Tarzan című egész estés rajzfilm Phil Collins-dalait nem csak magyarította, de ő is énekelte fel.
2000-ben Hollandiában és Angliában is koncertezett, szeptemberben piacra dobott új CD-je (Hűség) megjelenése után öt hétig vezette a MAHASZ albumlistáját. Kétkoncertes élő bemutatójára a SAP rendezvénycsarnokba összesen tízezren váltottak jegyet. 2002-ben a korábban a politikai/ideológiai frontoktól magát távol tartó Ákos megírta a februárban megnyitott Terror Háza kiállításának kísérőzenéjét, márciusban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, októberben pedig megjelent Új törvény című albuma, mely egy hónap alatt bearanyozódott és elnyerte Az év hazai rocklemezének járó Arany Zsiráf-díjat.
2003 májusától Andante címmel nagyszabású, tizenhat állomásos akusztikus koncertsorozatra indult. Az ennek esszenciáját tartalmazó dupla koncertcédé szintén a MAHASZ-lista élén nyitott. A 2004 végén piacra dobott újabb dupla koncertcédét (Az utolsó hangos dal) pedig – ez eddigi rekordja – már tizenkét órán át dedikálhatta.
2004-ben és 2005-ben összesen 15 hónapig járta zenekarával az országot. Nem mellesleg borlovaggá avatták, 17 évi együttlét után elvette gyermekei anyját, a televízióban népszerűsítette Orwell 1984 című regényét, zsűrizett, és nyilvános fórumokon vett részt. 2008-ban hangoskönyvet rögzített Krúdy Gyula novelláiból (Kaland a régi királlyal), 2010-ben újabb szólóalbumot (A katona imája) jelentetett meg, amelynek egyfajta párja a 2012-es 2084, miközben évente újabb és újabb koncertprodukciókkal járta az országot. 2015-ben sorrendben tizennyolcadik szólólemezét (Még egyszer) publikálta.
A dalok mellett Ákos alkalmanként versekbe foglalja gondolatait. Eddig öt kötete –Dúdolnom kell (1991), Napló feletteseimnek (1993), Szavak és csendek (1995), Szív, seb, ész (1998), A hűség könyve (2000) – jelent meg. 2001-ben A hét parancsszó címmel kiadott egy verslemezt.
Számos szakmai díj mellett munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 405–409.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/AkosOfficial/">https://www.facebook.com/AkosOfficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/Akos_official/">https://www.instagram.com/Akos_official/</a>
<a href="https://akos.hu/">https://akos.hu/</a>

Ákos (Kovács Ákos)

Debreczeni Ferenc (1948, Gyöngyös) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, a magyar könnyűzene történetének egyik legjelentősebb zenekara, az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omega-51">Omega</a> dobosa.
„Ciki” - ahogy a zenész szakmában nevezik őt – gyermekkorában nyolc évig járt zeneiskolába, de nem dob, hanem klarinét szakra. Bátyja, Debreczeni Csaba hatására kezdett el végül dobolni, belőle ugyancsak ismert zenész lett, többek között a Bergendy zenekarban játszott.
Debreczeni Ferenc első zenekara a Devils volt, majd 1968-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> tagjaként vált országosan ismertté. Vele készült az akkoriban még Balázs Fecót és Som Lajost is soraiban tudó együttes első nagylemeze (Bolond város, 1970).
1970-ben a Neoton előzenekar volt az Omega turnéján, ennek a közös szereplésnek volt köszönhető, hogy amikor 1971-ben Laux József távozott az Omegából, Debreczeni Ferencet hívták a helyére. Egy prágai koncerten mutatkozott be az Omegában, első stúdiófelvételei pedig a Hűtlen barátok / Szomorú történet és Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után kislemezek voltak a zenekarral.
Presser Gábor és Laux József távozása után sokan leírták az Omegát, azonban az öt zenész hamar bebizonyította, hogy az új felállással is ott vannak a hazai élvonalban. Sőt, 1973-tól a nemzetközi piacon is megvetették a lábukat. A legtöbb európai országban ők voltak a legismertebb magyar zenekar, a 70-es évek végétől pedig szimfonikus rockot, űr-rockot játszva csaknem egy évtizedig kacérkodtak a világhírrel.
A 80-as években aztán jött egy kis megtorpanás a zenei pályájukon, 1987 és 1994 között gyakorlatilag teljesen leálltak. Debreczeni 1994-től tagja volt az Omegával is együtt játszó gitáros, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-szekeres-tamas-10788">Szekeres Tamás</a> zenekarának. A formációnak 1999-ig több lemeze is megjelent, amelyeken „Ciki” dobolt.
2003-ban csatlakozott az orvosok által alapított dr.Rock együtteshez. A mai is aktív formáció repertoárja saját dalok mellett főként a magyar rockzene klasszikus gyöngyszemeiből áll - köztük Omega-dalokból is. „Cikivel” két albumot adtak ki a doktorok (Megyünk tovább, 2004; Budapest, 2007).
„Ciki” 50 éven át volt tevékeny részese az Omega páratlanul hosszú sikersorozatának. Ezalatt számtalan elismeréssel jutalmazták őt. A legfontosabbak: Liszt Ferenc-díj (megosztva az Omega együttes tagjaival, 1987), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), Kossuth-díj (megosztva az Omega együttes tagjaival, 2013), Fonogram Életműdíj (megosztva az Omega együttes tagjaival, 2018).
Benkő László 2020 novemberi halála pontot tett az Omega pályájának végére. Mihály Tamás és Kóbor János sincs már az élők sorában, Molnár György pedig a betegsége miatt nem vállal fellépést. A legendás formáció egyetlen ma is aktívan zenélő tagja Debreczeni Ferenc 2022-ben új zenekart szervezett Omega Testamentum néven. Fellépéseiken eljátsszák az Omega legismertebb dalait, emléket állítva ezzel a monumentális életműnek.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100093964271838">https://www.facebook.com/profile.php?id=100093964271838</a>
<a href="https://www.facebook.com/drrock.zenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/drrock.zenekar/?locale=hu_HU</a>

Fekete Tibor Samu

Zenész - basszusgitáros

Kapcsolatok

Korál

Vincze Lilla

Ákos (Kovács Ákos)

Debreczeni Ferenc