Person/name

Fekete Gyula

Phyramus és Thisbe - ArsE duó

A legismertebb és legsikeresebb rock and roll-együttes, mely kétségkívül az 1980-as évek elején futotta legjobb köreit. 
A Hungaria 1967 augusztusában alakult, amikor egy balatonfüredi bálra a rendezőknek sürgősen szükségük volt egy zenekarra. Erre a haknira alapította a Syconorból kivált Fenyő Miklós: „Annak idején eljártam a Horizont tánciskolába, ahol a Helikon játszott. Velük társultam. Ők saját számokban gondolkoztak, nekem pedig már voltak kész dalaim. A szövegek írója, S. Nagy István elintézte a hanglemezgyárban, hogy készíthessünk kislemezt. Közben megváltoztattuk a zenekar nevét Hungariára, és már így neveztünk be a Ki mit tud?-ra, ahol elsők lettünk”.
A Fenyő Miklós (1947, orgona, ének), Csomós Péter (1944–2013, ritmusgitár, ének), Klein László (1947–2009, basszusgitár), Matlaszkovszky Miklós (1945, szólógitár), Láng Péter (szaxofon, trombita), Tóth József (dob) felállású együttes októberben már elkészíthette első kislemezét (Ne vedd el az időm / Percekre eláll a szavam). Az 1968-as Ki mi tud?-ot egy tőlük szokatlan stílusú, „magyarosch beatdallal” (Nem bújok én többé már a subába) megnyerték, és ezzel beindult az évtized végén páratlanul gyorsnak mondható karrierjük. Nagy slágereiket 1968 áprilisától a Qualiton sorra kiadja kislemezeken (Csavard fel a szőnyeget / Rémlátomás, Nem bújok én többé már a subába / Eltakarod a napot, Egyszer vagy fiatal / Balatoni nyár, Repül a varázsszőnyeg / Húzd rá a vizes lepedőt, Csepeg az eső / Ha szól a rock and roll, Utazni jó / Elvarázsolt lélek titka). Az 1969-es Táncdalfesztivál-on ismét közönségkedvencek voltak (Egyszer vagy fiatal), ami tovább erősítette a szakemberek hitét, hogy a Hungaria lehet az új sztárzenekar. Az év végi közönségszavazáson az Illés és az Omega mögött a harmadik helyen végeztek.
A hetvenes évek hajnalán kiadott újabb kislemezeik (Csim-bumm cirkusz / Ha hív a fény, Eredeti rubin / Ítéletnap, 1970, Rohanok hozzád / Hol van az a mennyország, Egy régimódi bál / Ha sejtettem volna, 1971) szintén jól fogytak, akárcsak a gyors egymásutánban megjelent két albumuk (Koncert a Marson, 1970, Hungaria (Tűzveszélyes), 1971). Utóbbi LP három különböző borítóval került a boltokba, ezek ma becses ritkaságoknak számítanak. Viszont nem sokkal a második korong után a Hungaria szétesett. Barta Tamás (1948–1982, gitár) az akkor induló Locomotiv GT-hez csatlakozott, Csomós Péter, Sipos Péter és Tóth József a Juventus együttesbe igazoltak, Fenyő Miklós pedig új tagokkal – Fekete Gyula (ritmusgitár), Szűcs Antal Gábor (gitár) és Fekete Gábor (dob) – folytatta. És ezzel megkezdődtek a mellőzöttség évei, melyek egészen az 1980-as nagy rock and roll revivalig tartottak.
Amikor is Fenyő Miklós megteremtette a magyar Rockandrolliát, sosem volt aranykorunk világát a maga zenéivel, öltözékeivel, utcaképeivel, bulijaival, amelyek majdnem olyanok, mintha eredetiek volnának, miközben azok a pálmafák mégis valahol itt Budapesten a Vasas-pálya környékén, Angyalföldön nőttek.
A Hungaria 1980 tavaszán robbant be a köztudatba. Az új felállás - Fenyő Miklós (ének, zongora), Dolly (ének), Novai Gábor (basszusgitár, ének), Kékes Zoltán (gitár, ének), Fekete Gyula (szaxofon, gitár, ének), Szikora Róbert (dob, ének) – márciusban mutatkozott be az E-Klubban, májusban már a Pesti Műsor tehetségkutató versenyének sztárzenekaraként léptek fel a Budai Ifjúsági Parkban. A Hungaria műsora igazi revelációként hatott, pályája a továbbiakban diadalmenetben folytatódott. Előbb a nagy egyetemi klubokban koncertezett, aztán országjáró turnéra indult, majd következett az első nagylemez (Rock ‘N Roll Party), közben slágerbemutatók és kislemezek (Multimilliomos dzsesszdobos, Szexbomba rumba).
1981 nyarán indultak az újra életre keltett Pop- és Táncdalfesztivál-on, és lazán nyertek a Limbo-hintó-val (a kislemezből 250 ezer fogyott).  Három évig ők lettek aztán a csúcs-zenekar. Ezt bizonyították a lemezeladási adatok (Hotel Menthol, 1981, Aréna, 1982), a megnyert népszerűségi szavazások, az év kis- és nagylemezéért járó díjak. 1982 márciusában a Budapest Sportcsarnokban adtak koncertet 15 ezer néző előtt.
1982-ben kivált Szikora Róbert  és megalapította az R-GO-t (helyére Flipper Öcsi gitár, ének és Zsoldos Gábor (Dedy) dob érkezett), de a zenekar szekere egészen 1983 nyaráig szaladt. Amikor is Fenyő Miklós lényegében kirúgta a teljes zenekart, és ezzel hivatalosan is feloszlott a Hungaria. A még tavasszal elkészült felvéleteket pedig a Hanglemezgyár Finálé? címmel megjelentette.
1995-ben Fenyő a legsikeresebb felállással újra koncerteket adott (többek között a Népstadionban koncerteztek), illetve új dalokat írt, melyek Ébredj fel Rockandrollia címmel CD-n is megjelentek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 146–147.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 14–17.

Hungaria

A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungaria</a> feloszlása után 1983 júniusában Kékes Zoltán (1949–2017) a Hungaria egykori zenészeivel – Dolly, Novai Gábor, Fekete Gyula, Flipper Öcsi (Jeszenszky Béla Tibor, 1962–2008, ének) és Zsoldos Dedy (Zsoldos Gábor, 1962–, dob) – megalakította a Dolly Roll-t. A zenekar szeptemberben már stúdióban dolgozott, és Vakáció-ó-ó című debütáló albumuk novemberben a boltokba került. A lemezről számos dal (Windszörny, Modern románc, Arrividerci amore, Vakációóó) lett sláger, mert a váltás bejött, a Dolly Roll Amerika helyett a napfényes mediterránumba, a Riviérára repítette a szürke magyar hétköznapokból továbbra is elvágyódó rajongókat. 
1983-ban nem volt ennél népszerűbb slágerzene Magyarországon. Az egykori Hungaria-rajongók kedvét csak az rontotta el, hogy az utódzenekarok – Dolly Roll, R-GO és Fenyő (Miki Team) produkciója – osztották egymást rendesen a médiában. A három formáció közül évekig Fenyőé volt a legkevésbé sikeres, ugyanakkor a Dolly Roll happy zenéje a legszélesebb közönséget szólította meg. A zenészek jó érzékkel ismerték fel, hogy felnövőben volt egy új tizenéves generáció, amelynek tagjai jobbára szolidak, szófogadóak, alkalmazkodásra és beilleszkedésre készek és rendkívül készségesek voltak. Olyanok, amilyen utódokról a felnőtt társadalom mindig is álmodott. Mivel keveset örököltek elődeik harciasságából, a közéleti aktivitásuk is fékezett habzású volt, ami nagyon jól jött az egyre aggodalmasabb hatalomnak. Annál nagyobb volt viszont a szórakozáséhségük, s ennek csillapítására vevők voltak minden happy-dili-buli produkcióra, amit természetesen meg is kaptak (ha ez az ára a társadalom konszolidált nyugalmának). Így aztán belőlük került ki az R-GO, a Dolly Roll és az Első Emelet törzsközönsége. Ezekért a bandákért éppúgy fanatikusan rajongtak, mint néhány éve a csövesek a Piramisért. Zászlókkal vonultak a koncertekre, extra és extrém öltözékükben hűen követték a forró tájakról és szerelmekről daloló zenészeket. Csakis a napfényzenét kedvelték, s néhány év múltával belőlük került ki a Csillagfény diszkó közönsége is.
A Dolly Roll első lemeze (Vakáci-ó-ó-ó) szinte hibátlan szórakoztató produkció, melyet éppen a Hungariától megörökölt rajongói bázisra, a kora tizenéves, melltartó nélküli nemzedék színvonalára lőttek be. A lemez igazi slágergyűjtemény, remek vidámparki zenékkel, ötven év múlva is jól eladható dalokkal. Ugyanez elmondható a következő két albumukról (Eldoradoll, 1984, Dolly Roll, 1985) is. Ezen a három korongon az említettek mellett olyan slágerek vannak, mint az Eldoradoll, a Gina, a Bossanova Senorita.
A zenekar a magyar zenei közízlést jól lőtte be, s a szintet sokáig tartani is tudta, ám érthetetlen módon az évtized vége felé a szövegeik és dallamaik infantilizálódtak, és már az 1986-os Csintalan palancsintá-nál sokaknál elszakadt a cérna, hiszen önfeledten bulizni efféle bugyutaságokra csak óvodás korban, vagy csak matt részegen lehet. Ez a megsüllyedés (amely aztán az 1993-as Tipi Tapi Dinó-val zuhanórepülésbe váltott) az együttesen belül is feszültségeket okozott, s miután erodálódott a siker, a zenészek (Zsoldos Dedy, Szaxi Maxi, Flipper Öcsi, majd Novai) sorra kiváltak, és a zenekar végül Kékes és Dolly megbonthatatlan szövetségére szűkült az utóbb csatlakozott dobossal, Richie-vel (Kecskés Gábor) kiegészülve. A kilencvenes években ez a társulat már vendéglátós szinten riszálta magát a sikerért, és szakmai népszerűtlenségben a Papp Rita-Bodnár Attila párossal versengett a Citrom-díjakért.
A fogyatkozó létszám ellenére a kilencvenes években és az ezredforduló után is számos kiadványt készítettek, amelyek sorát – a már említett gyermeklemezek mellett – operettalbum (Poperett, 1999), karácsonyi korong (Dolly Roll karácsony, 2009), illetve remix-, koncert- és válogatáslemez (Remix 98, 1998, Dolly Roll jubileumi koncert, 2003, Emlékszel még? – Best of Dolly Roll, 2009) egyaránt színesítette. Még az 1996-os atlantai olimpiára készülő magyar csapat indulóját is ők írták Atlanta rá-rá-rá Hajrá!!! címmel. Mindezek mellett ötévente nagyszabású jubileumi koncerteket tartottak sztárvendégek meghívásával és két Dolly szólóalbum is megjelent (Könny és mosoly, 2000, Dolly Plussz, 2005). A Kecskés Gábor 2008-as kilépésével duóvá zsugorodott a formáció története Kékes Zoltán 2017-es halálával véget ért, Dolly azonban fiatal zenészekkel új együttest alapított Dolly Plusssz néven, amellyel a mai napig koncertezik.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 24–26.
Kapcsolat: <a style="font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, 'Segoe UI', Roboto, Oxygen, Ubuntu, Cantarell, 'Open Sans', 'Helvetica Neue', sans-serif;" href="https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala">https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala</a>

Fekete Gyula

Zenész - gitáros

Kapcsolatok

Phyramus és Thisbe - ArsE duó

Hungaria

Dolly Roll

Aréna

It Would Be Cool If It Was Cool

Micsoda buli...

Phyramus és Thisbe - ArsE duó