Person/name

Dandó Péter

Dandó Péter előadói fotók

Babos Gyula 1979-ben alapította meg első saját formációját, a Saturnust, amellyel két populáris jazzrock albumot jelentetett meg.
Nem sokkal az Éjszaka a stúdióban megjelenése után alakult meg a kezdetben Jazzimpexnek, majd Saturnusnak nevezett új jazzrock formáció – Babos Gyula (gitár), Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Dandó Péter (basszusgitár), Gritz Péter (dob) –, amelyik a következő években meglehetősen simulékony, populáris jazzrock korongokat készített. Se eléggé gondolatgazdag (jazz), se elégé dinamikus (rock) nem volt, talán azért is, mert ezt az eredendően improvizatív jellegű, nagyfokú intellektust és átélést kívánó műfajt piaci megrendelésre elvétve lehet meggyőző erővel és sikerrel művelni.
Szakcsi Lakatos Béla: „Gyuszival korábban valamin keményen összedördültünk, nem is nagyon voltunk beszélő viszonyban. Aztán egyszer csak odajött hozzám, hogy kapott egy lemezfelkérést a Hungarotontól, tudnék-e ajánlani egy zongoristát? Mondom, ott van Füsti Balogh Gábor, remekül és modernül játszik. Egy darabig hallgatott, majd megkérdezte: »oké, de te nem vállalnád el?« Na erre megöleltük egymást. Így született meg a Saturnus. Persze mindenféle hatás volt benne, Chich Coreától a Weather Reportig, de szerették az emberek.” 
Babos Gyula: „Az a bizonyos kisegítősdi meghozta a maga gyümölcsét. Erdős Péter felajánlotta, hogy készíthetünk nagylemezt, mondta, legyen olyasmi, mint a Syrius, csak poposabb. Meg hogy hívják az együttest Saturnusnak. Oké, leültünk, elkészítettük az albumot, ami olyan lett, amilyen. De szerették az emberek. Persze a sajtótól, a szakmától kaptunk érte hideget, meleget, hogy a lemezgyár pártolta, de ez számomra lényegtelen. Szerintem az adott kornak megfelelő anyagok lettek, szép dallamvilággal. Főleg a második album, a Csigaházak, amin már Kőszegi Imre dobolt. Nem véletlen, hogy ez a két Saturnus-korong azon kevés nyolcvanas évekbeli jazzlemezek közé tartozik, amelyet azóta CD-n is kihozott a Hungaroton.” 
A Saturnust tehát Babos Gyula gründolta össze, ő cipelte a hátán, ő is gyűjtötte be érte a sallereket és vállveregetéseket. Ha kellett, felvállalta a konfliktusokat, ha kellett, bevállalta a kompromisszumokat, mert úgy gondolta, abban a világban az utóbbin keresztül vezet az út oda, hogy egyszer a saját zenéjét vehesse lemezre. „A lemezgyár üzleti cég. Nekem megmondták, hogy művészkedni van épp elég emberük, bukni van elég államilag szubvencionált ügyfelük.”  – nyilatkozta 1983-ban. S ha Erdős Péterék nem is határozták meg pontosan, hogy milyen jellegű zenét játsszanak, azért kijelölték számukra a követendő utat.
Aztán 1985-re a Saturnus szépen elhalt.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 179–181.

Saturnus

Az 1972-ben Dandó Péter basszusgitáros és Solti János dobos alapította, folytonosan cserélődő tagságű Theatrum deklaráltan a klasszikus zene, a jazz és a rock ötvözetét játszotta. Ahogy nyilatkozták: „külföldi példaképeink a King Crimson, a Blood Sweat and Tears együttes, akik ugyancsak a klasszikus zene, Bartók és Bach hívei, többen közülük kiváló jazzmuzsikusok, a blueséneklés és a folk-beat jeles képviselői.” Ők meg Kodály Zoltán, Bartók Béla és Kadosa Pál műveit próbálták meg új felfogásban játszani.
A zenekar legismertebb felállása: Torontáli István (1948–2010, ének), Szűcs László (billentyűsök), Kovács Péter (gitár), Dandó Péter (1951–1997, basszusgitár) és Pálmai Zoltán (dob).
A Theatrum a nagyközönség előtt 1973 nyarán, a miskolci popfesztiválon mutatkozott be, nagy sikerrel. Budapesten, törzshelyükön, a Bem rakparton és különböző egyetemi klubokban játszottak, alig néhány hónap múlva már a Syriusszal és a Minivel együtt emlegették őket. Amíg azonban az előző kettőnek sikerült önálló profilt kialakítania, addig ők lényegében megmaradtak repertoár-zenekarnak, saját kompozícióik (például a harmincperces Apokalipszis című szvitjük) iránt sem a rádió, sem a Hanglemezgyár nem érdeklődött. Hiába nyerték meg 1974-ben a Népművelési Intézet által kiírt klasszikus zenei népszerűsítő pályázatot, hiába arattak Kadosa Pál két etűdjének és Bartók Allegro Barbaro-jának átdolgozásával nagy sikert az Egyetemi Színpadon, hiába készítettek a háború befejezésének 30. évfordulójára egyórás műsort (benne József Attila-versmegzenésítésekkel, Bartók-, Kodály- és Kadosa-átiratokkal), hiába játszottak benne később olyan zenészek, mint Solti János, Donászy Tibor vagy Gidófalvy Attila, a tömegkommunikáció továbbra sem fedezte fel őket, így a hetvenes évek derekán feloszlottak.
A beatkorszak.blog.hu 2023 januári cikke szerint 1974-ben mégis megörökítették a repertoár egy részét. Egyik barátjuk, Szendrei István rendelkezett egy Grundig típusú magnetofonnal, ami akkoriban nagy kincsnek számított – ezzel rögzítették a dalokat. A zenekar sokat próbált a felvétel készítése előtt, hogy a hangkép a lehető legoptimálisabb legyen. A felvétel a Kőbányai Sörgyári Művelődési Házában készült el. Az anyag a mai napig kiadatlan.
Miként Dragojlovics Péter fenti cikkben olvasható: "Bár a Theatrum nem kapott lehetőséget lemezkészítésre, a zenekar tagjai sikeres és termékeny pályát futottak be a hazai, valamint a nemzetközi zenei életben. Solti János máig az egyik legkiválóbb magyar dobos, olyan zenekarokban játszott, mint a Generál, az LGT, a Hobo Blues Band, illetve a Tátrai Band. Pálmai Zoltán dobolt a P. Mobilban, a Hobo Blues Bandben és a Beatricében. Szűcs László 1975-ben disszidált, manapság Németország egyik legsikeresebb komponistája, hangszerelője és producere. Angyal József Norvégiában él, 2001 óta a norvég állami gyerekszínház, a Brageteatret zenei igazgatója, Kántor Péter pedig a norvégiai Buskerud Népfőiskolán tanít."
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1. 60–70-es évek, Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 310–311.

Theatrum

Ez a jazzrockos, jazzpopos album amúgy dacos pillanatban született: Presser Gábor egy szakemberekből álló társaságban lekicsinylő megjegyzéseket hallott a hazai jazz-rock legjobbjairól, és be akarta bizonyítani, hogy lemezlehetőség esetén ezek a zenészek is képesek kiemelkedő teljesítményekre. A kor legnépszerűbb és akkor már stúdiózenészként foglalkoztatott jazzmuzsikusai (Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Kőszegi Imre, Másik János, Dés László, Dandó Péter) mellett Lerch István, Solti János és maga Presser is közreműködött a lemezen. Az album azonban felemásra sikeredett. Pedig a korong nagy lehetőség lett volna a műfaj számára. 1979. március 8-án a televízió bemutatta Jazz parlando (Zenészportrék) címmel Árvai Jolán szerkesztő és Vészi János rendező filmjét, amely négy vezető zenész, Szakcsi Lakatos, Babos, Másik és Kőszegi életét mutatta be prózában és zenében.
Az Éjszaka a stúdióban tehát elszalasztott lehetőség maradt, viszont legalább elindított folyamatokat. A nem sokkal a lemez megjelenése után megalakult, kezdetben Jazzimpexnek, majd <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-saturnus-53790">Saturnus</a>nak nevezett új jazz-rock formáció – Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022, zongora), Babos Gyula (1949–2018, gitár), Dandó Péter (1951–1997, basszusgitár), Gritz Péter (dob) – kifejezetten jól fésült, populáris jazz-rock felvételeket készített.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 296–297.

Éjszaka a stúdióban

Másik János (1952, Kisbajcs) zeneszerző, énekes, előadóművész. Főbb hangszerei: zongora, gitár, bandoneon, ütős hangszerek. Cseh Tamás alkotótársa volt, jeleskedett a jazz-műfajban, majd a hazai underground megkerülhetetlen alakja lett, játszott a Trabant és a Balaton zenekarban, sokáig az Európa Kiadó tagja volt.
Konzervatóriumi tanulmányait Győrött végezte, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazz tanszakán tanult tovább. Az 1972 évi Ki mit tud? tehetségkutató verseny jazz kategóriájában nyertes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-interbrass-7014">Interbrass</a> zenekar tagja lett, később évekig zenei vezetője. 1976-ban szerzett tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
1972-1983 között a hazai jazz élet egyik meghatározó zenésze volt. A világhírű jazz gitáros, Szabó Gábor őt választotta billentyűsének két magyarországi koncertjére (1974, 1977). Közben a Jazz Tanszakon improvizáció technika órákon adta tovább tudását. 1977-től Kőszegi Group zongoristájaként bejárta Nyugat-Európát, Kőszegi Imre, Tony Lakatos, Dandó Péter, Babos Gyula, Tornóczky Ferenc, és más ismert muzsikusok társaságában. A Csaba Deseő Jazz Quintet &amp; Friends 1977-es Ultraviola című lemezén zeneszerzőként és billentyűsként is közreműködött. A 80-as évek elején játszott Dés László zenekarában, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dimenzio-7020">Dimenzió</a>ban és tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű jazz-rock társulásnak.
1975-ben <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a>sal és Bereményi Gézával közösen megírták és előadták a Levél nővéremnek című előadást, melyből lemez készült. A korszakos jelentőségű kiadvány 1977-ben jelent meg. A szerzőhármas még két közös színházi, illetve lemez produkciót készített: Levél nővéremnek 2. (1994) és az Igazi levél nővéremnek (2001) címmel.
Az 1980-as évek elejétől érdeklődése az underground felé fordult, részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balaton-trabant-10031">Trabant</a> zenekar felvételein, turnézott a Balaton és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-europa-kiado-8246">Európa Kiadó</a> zenekarokkal. Utóbbi együttessel a kapcsolata egészen 2017-ig tartott. 1994-ben Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó frontemberével jelentettek meg közös anyagot MJMJ címmel. 1997-ben elkészítette a Peepshow-mennyország című albumot, amely nagyrészt Bálint István író, költő szövegeire épül. 2001-ben kiadott önálló lemezének címe: Iguana Bár.
1987-ben az általa alapított <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-trance-balance-11002">Trance Balance</a> zenekar a világzene egyik legfontosabb hazai képviselője lett. A zenekar 1988-as lemezét napjainkban a nemzetközi DJ-társadalom fedezte fel újra.
Társszerzőként több lemez zenei anyagának elkészítésében vett részt: Bontovics Kati: Ártatlan bűn (1979), Ruttkai (1982), Darvas Iván: Összegyűrt szavak (1983), Kern (1985).
Az 1980-as években színházi darabhoz is készített zenét. Karrierje során számos magyar és nyugat-európai filmhez írt zenét. Néhány ezek közül: Habfürdő (1980), Egymásra nézve (1982), Városbújócska (1985), Meteo (1990), Simon Mágus (1999), Hídember (2002), Hunky Blues (2009), Szerelempatak (2013), Vándorszínészek (2018).
A 2000-es évektől a Másik János Heart Rock Company formációival koncertezik. Önálló estjein a dalait énekli és időnként verseiből is felolvas.  A Heart Rock Company olyan alkotói műhelyként működik, ahol a zenei élet különböző területeiről ismert muzsikusok is megfordulnak.
2019-ben versenydarabot írt, amelyet Vörös Eszter és a Budapesti Vonósok Fantáziák bandoneonra és vonószenekarra címmel adtak elő.
1991-ben Szemző Tiborral közösen a filmkritikusok B. Nagy László-díját kapta meg a Meteo című film zenéjéért. 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/janosmasik">https://www.facebook.com/janosmasik</a>
<a href="http://janosmasik.com/">http://janosmasik.com/</a>

Másik János

Solti János (1953, Budapest) az elmúlt évtizedek egyik legkiválóbb magyar dobosa, aki olyan zenekarokban játszott, mint a Generál, az LGT, a Hobo Blues Band és a Tátrai Band.
Zenei óvodába, utána pedig zenei általános iskolába járt, ahol hegedülni tanult. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazzdob tanszakán <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-gyula-44718">Kovács Gyula</a> tanítványa volt 1973-1976 között.
A rendszeres gyakorlás mellett 1972-ben még középiskolásként, Dandó Péter basszusgitárossal megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> zenekart, amely a klasszikus zene, a jazz és a rock ötvözetét játszotta.
Ezután zenélt a Stop nevű együttesben, ahol elmondása szerint a menedzser azzal szélhámoskodott, hogy ők a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-non-stop-250">Non-Stop</a> együttes. Odamentek egy helyszínre és a szervezők látták, hogy ez bizony nem a Non-Stop. De mivel ők már ott voltak teljes felszerelésben, így hát lejátszották a koncertet. Solti János később zenélt a „valódi” Non-Stopban is.
1975-től dobolt az „újragondolt” <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál</a> zenekarban, a Charlie- és Tátrai-korszakban, amikor funkos, teljesen más irányú zenével jelentkeztek, mint azt megelőzően. Rengeteg külföldi fellépésük volt, míg itthon igazából csak a zenésszakma ismerte el őket.
1977-ben „igazolt át” a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-be. Az Amerikába távozott alapító tag, Laux József helyére érkezett. Somló Tamás győzte meg őt arról, hogy az LGT-ben folytassa a zenélést. A magyar könnyűzene korszakos jelentőségű együttesének 2016-ig, a zenekar pályafutásának végéig tagja volt.
Az LGT inaktív időszakában játszott a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a>ben (1989-1998), a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tatrai-band-11288">Tátrai Band</a>ben (1991-1999) és a Magyar Atom blues-rock zenekarban is (1994-től).
Emellett számos album készítéséből vette ki a részét – saját bevallása szerint a négyszázadik körül hagyta abba a közreműködésével készült lemezek számon tartását. Rendszeresen szerepelt Demjén Ferenc, Zorán, Katona Klári lemezfelvételein, valamint LGT-s zenésztársainak szólóalbumain is ő dobolt.
Stúdiózenészként jazz-előadókkal is több kiadványon játszott együtt. Lemezt készített olyan hazai művészekkel, mint Szabó Gábor, Lakatos Tony, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula és Dés László és Deseő Csaba. Szerepelt külföldi zenészek albumain is (Krzysztof Ścierański, Dave Samuels, Rainer Brüninghaus, Zbigniew Namysłowski).
Ugyancsak jazz-vonalon dobos-ütőhangszeres volt olyan formációkban, mint a Tomsits Jazz Group (1978-tól), a Supergroup (1981-82), a Things (László Attila gitárossal, 1985-től) az In Line Group (Vasvári Pállal és Csepregi Gyulával, 1989-től) és a Slang zenekarban (ifj. Rátonyi Róberttel, Muck Ferenccel és Tóth Tamással, 1989-től).
Az elmúlt időszakban sajnos más okból emlegették őt. Egy hatalmas fájdalommal járó súlyos betegség támadta meg, amelyet öt éven át tartó küzdelemben, különböző kezelések segítségével sikerült legyőznie. Ma pedig már újra zenél, közös produkcióban szerepel Karácsony Jánossal, és fellép Tátrai Tiborral is.
Solti János ütőhangszeres játéka a ma működő zenészek minden generációjára hatással volt. Jelenleg a kőbányai MZTSZ Zeneművészeti Szakiskola tanszakvezető tanára.
Tizennégyszer részesült „Az év dobosa” szakmai díjban (1977-91), nyolcszor pedig „Az év dobosa” közönségdíjban. 1991-ben és 1992-ben is megkapta az eMeRTon-díjat, 2000-ben pedig Hungaroton-életműdíjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét és az Artisjus Zenei Alapítvány díját vehette át. 2008-ban Jávori Vilmos-emlékgyűrűt kapott, 2010-ben kiemelkedő közreműködő-zenészi pályafutásáért Fonogram-díjban, 2022-ben pedig ismét Artisjus Előadóművészi Díjban részesült.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/janos.solti.53">https://www.facebook.com/janos.solti.53</a>

Dandó Péter

Zenész - basszusgitáros

Kapcsolatok

Dandó Péter előadói fotók

Saturnus

Theatrum

Éjszaka a stúdióban

Másik János

Solti János

Éjszaka a studióban

Tomsits Jazz Group - Álom és valóság