Person/name

Balogh Ferenc

Áven mandem Mamo - Oláh Gipsy Beats

Lokész zsav - Le Rom

Az 1987-ben alakult, de színpadra csak 1988 márciusában lépő, addigra számos tagcserén áteső No együttes – Szatai Gábor (ének), Slamovits István (gitár), Galló Sándor (basszusgitár), Ámon László (dob) – az 1990-es évek első felének egyik ígéretes, de az élvonalba soha be nem jutott popzenekara. Munkásságát az 1998 eleji feloszlásig három stúdiólemez, illetve egy kompiláció őrzi. Stílusára az első években erősen hatott a U2 és a Cult.
Miután a Magyar Rádióban felvették a Hallottalak sírni című dalt, Erdős Péter (MHV) lemezszerződést kötött velük. Az első nagylemez anyagát 1990 elején vették fel, de Erdős halála miatt az végül dobozban maradt, és csak 1992-ben jelentette meg Rózsa István időközben megalakult új kiadója. A Rózsa Records a következő két évben két újabb albumot (A holnap fényei, 1993, Titkos napló I.-II., 1994) adott ki tőlük, de Szatai és Slamó duójára épülő zenekar sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1995-ben No More címmel a legjobban sikerült dalaikból (többek között: Hallottalak sírni, A folyónál, Húsz évvel később) még összetettek egy válogatás CD-t, de aztán 1998 elején végképp pont került a pályájuk végére. A zenekarban az eltelt bő tíz év alatt a Slamovits-Szatai páros mellett olyan muzsikusok fordultak meg, mint Gallai Péter (billentyűsök), György Ákos (billentyűsök), Balogh Ferenc (ének), Barille Pasquale (dob), Dorozsmai Péter (ütősök) és Zsoldos Tamás (basszusgitár).
2005-ben Slamovits és Szatai Gábor rövid ideig ismét No néven koncerteztek, de az újbóli egymásra találásnak végül nem lett folytatása.
JBSz

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Balogh Ferenc

Kapcsolatok

Áven mandem Mamo - Oláh Gipsy Beats

Lokész zsav - Le Rom

No

Bergendy

A Föld showja

Buli

Áven mandem Mamo - Oláh Gipsy Beats

Lokész zsav - Le Rom