Person/name

Baló István

Fjordok - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

7vége - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Levelek - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Erdély Blues - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Staféta - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Nigun - Interjú

A városi legenda szerint Baksa-Soós János első, tiszavirág életű zenekarát hívták így, és miután ő Doleviczényi Miklóssal megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex</a>-et, egykori társa, Makrai Miklós (zongora) vitte tovább a nevet, amikor 1969-ben Keres Tiborral (gitár) Fábri Péterrel (gitár) és Keres Józseffel (basszusgitár) új együttest alapított. 
1971-ben a Wastaps Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjében hallható (egy saját számot és egy Illés-Bródy szerzeményt játszott). 1972-ben Szép (eredetileg Horváth) Károly (ének) csatlakozása után a zenekar repertoárján főként James Brown, Otis Redding és War dalai szerepeltek. Az ekkor már két fúvóssal – trombita, szaxofon – felálló formáció rendszeresen fellépett a Syrius előzenekaraként a Csepeli Munkásotthonban, majd a legendás dunai Syrius hajón. 1973-tól – immár három fúvóssal – Blood Sweat and Tears, Chicago számokat is játszottak.
1974-ben a Scampolóba távozó Szép Károly helyett Szegváry Gábor lett a frontember. Ekkoriban a funky, soul- és jazz-elemekkel dúsított fúvósokkal előadott dallamos tánczenéjükkel a kedvelt „parkos” zenekarok közé számítottak, de felléptek a Várban és az E-klubban is. 1976-ban Szegváryt a P.Mobil igazolta le, helyére visszatért Szép Károly, majd 1977-től Hetényi Kálmán billentyűs csatlakozásával ismét jelentősen átalakult az addigi repertoár. Ezt követően lett a Wastaps tagja Baló István (dob) is. Két számuk (Reggel a városban, Szeresd a dalt) elhangzott a korszak egyetlen televíziós műsorában, az Egymillió fontos hangjegy-ben. De hiába a sikeres koncertek, rádió- és TV felvételek, a színházi munka, 1979 végén az addigi zenekar széthullott. 
1980 elejétől Postásy Júlia (ének), Berkes Ferenc (szaxofon), Keres Tibor (gitár), Gaál Géza (billentyűk, trombita), Fekete Samu Tibor (basszusgitár), Muszta István (dob) felállásban folytatták tovább, majd 1981-ben Hetényi Kálmán (billentyűsök) visszatért, és már vele lett a Wastaps állandó részvevője a Magyar Rádió Made in Hungary, és Tessék választani! című fesztiváljainak. Folyamatos tagcserék után 1988 nyarán oszlottak fel.
2011-ben az évtizedek óta Németországban élő, ott Charlie Nice néven számos lemezt jegyző Szép Károly vezetésével újrakezdték, így jelent meg a Wastaps egyetlen albuma, a Bolond világ. Szép Károly 2015-ös halála viszont végképp pontot tett a zenekar pályájának végére.
JBSz
http://wastaps.hu/

Wastaps

Az 1980-as évek egyik legfontosabb jazz-rock formációja.
A Dimenziót 1979 februárjában alapította Dés László (1954, szaxofon), ifj. Rátonyi Róbert (zongora), Becze Gábor (bőgő) és Baló István (dob). Az akusztikus fúziós jazz nyomvonalon indultak el, ők örökölték meg a Marczibányi téri Interbrass klubot, és a hamarosan átalakuló csapat – Becze helyére az erősen Jaco Pastorius-hatású, virtuóz basszusgitáros, Tóth Tamás, Rátonyi helyére a régi társ, Másik János érkezett – 1981-ben váratlanul nagylemez készítési lehetőséghez jutott.
Ennek előzménye egy parkszínpadi Neoton Família koncert volt: Erdős Péter popcézár eredetileg a szintén jazz-rockos Saturnust kérte fel, hogy játszanak a diszkóegyüttes előtt. Babosék azonban visszakoztak, ezért Erdős megkereste a „menedzser” Dést, aki viszont elvállalta, és a Dimenzió fura mód az egészen máshoz szokott és másra vágyó közönség körében is sikert aratott. Egy héttel később Erdős felhívta Dést, hogy nagyon tetszett a produkciójuk, nem akarnak-e egy lemezt készíteni. Így született meg az első Dimenzió LP.
A korong azonban elbizonytalanította a műfaj híveit. Harmóniagazdag, erős ritmikai alapokon nyugvó, profi módon előadott zenéjükön jogosan kérték számon az eredeti hang hiányát. Szinte minden számnál „mintha hallottam már” érzése van a hallgatónak. Ahogy annak idején az Ifjúsági Magazin kritikusa kérdezte: „Igen, ez itt Corea, ez Hancock, ez meg a Weather Report – de hol a Dimenzió?”
Egy év múlva Dés László – beleunva a kényszerű „menedzseri” teendőkbe – egy szombathelyi szállodában pontot tett a történet végére. A következő években aszólóanyagán dolgozott, amely végül 1984-ben A fal mögött címmel jelent meg, és melyen igazából még mindig csak kereste a saját hangját. Az 1981-ben már a filmzene területére (Nyom nélkül) is elkalandozó művész előbb Bereményi Gézával írt egylemeznyi dalt a régi ismerősnek, Udvaros Dorottyának (ebből született meg az Átutazó LP), majd 1985-ben újraindította a Dimenziót, amelyben ezúttal a régi társ, Tóth Tamás, és a Supergroup-turnén és -lemezen már szereplő Szende Gábor dobos mellett egy fiatal zongorista, Szacsky Róbert játszott. E bő két évig működő formációnak lett a zenei lenyomata az 1987-ben publikált Avec Plaisir, amely kétségkívül sokkal eredetibb hangvételű a korábbi Dimenzió-korongnál. Mire viszont ez a lemez megjelent, már kezdett szétesni a zenekar, és Dés László közben találkozott Snétberger Ferenc gitárossal. Előbb a Wesselényi utcában egy pinceklubban kezdtek el kedvtelésből duózni, majd később lehívták Horváth Kornél ütőst is, és ezzel hamarosan kezdetét vette a Trio Stendhal elképesztő sikerszériája.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 295.

Dimenzió

Borbély Mihály az egyik legsokoldalúbb hazai multiinstrumentalista, aki éppúgy felbukkanhat autentikus népzenei, jazz vagy kortárs zenei produkciók szólistájaként, kompozícióit pedig jeles kamaraegyüttesek és szimfonikus zenekarok szólaltatják meg. Ezúttal egy rövid életű, de annál dimanikusabb trió élén bizonyítja, hogy a Kárpát-medence, a Balkán és a jazz energiái könnyen gyűjthetők azonos fókuszba. Az Old &amp; New Grooves Trióban Borbély Mihály szaxofonozik, tárogatózik, basszusklarinétozik és mindenféle furulyákat fúj, mellette régi muzsikástársa, a Kárpát-medence és Afrika őserejét a színpadra varázsoló, máskor leheletfinoman játszó Baló István dobol, és egy ifjú tehetség, a mindkét „öreget” briliáns basszusokkal támogató Fonay Tibor bőgőzik és basszusgitározik.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://mihalyborbely.hu/">https://mihalyborbely.hu/</a>

Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Az Európa Kiadóban zenélő Másik János (1952–, ének, billentyűsök) alkalmanként fellépő zenekara, melyben rajta kívül három ütőhangszeres, Magyar Péter, Román Péter és Baló István játszott, Kamondy Ágnes basszusgitározott és Molnár Ildikó énekelt. Monoton, de apró finomságokkal díszített dobzene és az erőteljes basszus adta az alapot, ehhez jöttek Másik technikás szólói. 1988-ban a Hungaropopnál jelent meg egyetlen nagylemezük.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 221.

Trance Balance

Az 1950es–60as–70es évek kétségkívül legismertebb, legvirtuózabb, legkeresettebb magyar jazzdobosa. A hazai jazzélet összes legendájával – többek között Martiny Lajossal, Tabányi Mihállyal, Pege Aladárral, Radics Gáborral, Fogarasi Lajossal, Totth Menyussal és Kovács Andorral – muzsikált együtt. Jellegzetesen swingelő játéka a korszakindító Modern Jazz sorozat legtöbb antológia-nagylemezén hallható, emellett szerepel a Gonda János Szextett Sámánének és a Deák Big Band Világslágerek című albumain. 1965-ös megalakulása után évtizedeken át vezette a jazztanszak dobszakát.
A szakmában előszeretettel csak Mister Dobként emlegetett Kovács Gyula a Gene Krupát követő Bellson–Rich–Morello-generáció tagja volt. A második világháború után előbb Holéczy Ákos, majd Filu zenekaraiban játszott, 1951-től egy évtizeden át a Martiny-kvintett tagja volt. Éveken át dobolt Tabányi Mihály, Garay Attila, Pege Aladár, Gonda János és Deseő Csaba különböző zenekaraiban. 1966-tól saját formációkat is vezetett. Játszott az NDK-ban, az NSZK-ban, a Szovjetunióban és Lengyelországban, bledi, prágai és berlini fesztiválszereplései osztatlan kritikai és közönségsikert arattak.
Alapító dobtanára a jazztanszaknak, az évtizedek során olyan muzsikusok kerültek ki a keze alól, mint Baló István, Dorozsmai Péter, Fekete Gábor, Herpai Sándor, Mándoki László, Németh Gábor, Pálmai Zoltán, Solti János és Szende Gábor. No és persze nagy tisztelője volt Kármán Sándor, a ceglédi dobmúzeum alapítója, ahol többek között Kovács Gyula utolsó dobja és személyes tárgyai – többek között ikonikus napszemüvege – is megtekinthetők.
Több saját együttest vezetett, közülük a Mr. Dob aratta a legnagyobb sikereket. Meg a három vezető jazzdobost – Kovács Gyula mellett Kőszegi Imrét és Jávori Vilmost – egyesítő, a virtuozitásra építő produkció. Megszámlálhatatlan rádió- és lemezfelvételen szerepelt, többek között Kovács Andorral, a Martiny-zenekarral, a Kovács Gyula Ensemble-lal, a Modern Jazz Trióval, a Csiky–Kovács–Pege Trióval, a Pege-kvintettel, a Deseő-kvintettel, a Gonda Sextettel és a Deák Big Banddel.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 71–72.

Kovács Gyula

Tökéletes szimbiózisban – Interjú Lukács Miklóssal

Cimbalomművész, régóta Dresch Mihály alkotótársa. Klasszikus zenei pályán kezdte, 1999-ben elvégezte a Zeneakadémiát, aztán Borbély Mihály révén bekerült a hazai etnojazz közegbe, és azóta e színtér egyik legkeresettebb és legmegbecsültebb muzsikusa. Saját együttesei, a Cimbiózis és a Lukács Miklós Quintet mellett többek között a Dresch Quartet, a Tóth Viktor Arura Trió, a Juhász Gábor Trió, a Balkán Jazz Project és a Both Miklós FolkSide oszlopos tagja. Emellett gyakorta duózik Balogh Kálmánnal, Dresch Mihállyal és Borbély Mihállyal. Nem mellesleg a kortárs zene avatott tolmácsolója, többek között szoros munkakapcsolat fűzi Kurtág Györgyhöz és Eötvös Péterhez, rendszeresen őt kérik fel új műveik bemutatójára.
Lukács Miklós 1977-ben többszörös hendikeppel indult, amikor világra jött: édesanyja albérletben, édesapja kollégiumban lakott, így jobb híján lekerült a nagyszülőkhöz Törökszentmiklósra. Mikor évekkel később visszakerült az aszfaltdzsungelbe, gyakorta panaszkodott migrénes fejfájásra, vitték orvoshoz, majd pszichológushoz, „gyógymódként” pedig a szülők beíratták a hatodik kerületi zeneiskolába.
A zeneiskolában Szakály Ágneshez került, aki nagyon hitt benne, még fél éve sem tanult, már benevezte a Rácz Aladár cimbalomversenyre, ahol aztán a serdülő korcsoportban második lett. A siker több szempontból is jókor jött, ambíciót, versenyszellemet hozott az életébe, az akkori egyetlen televíziós csatornában sokan felfigyeltek tehetségére, folyamatosan kapta a koncertmeghívásokat. Lévén konok és kitartó fajta, bírta a tempót, sikerrel felelt meg mindenhol, és sokáig úgy tűnt, senki és semmi nem állíthatja meg emelkedését a klasszikus zenei pályán. Amikor azonban 1999-ben kézbe vette zeneakadémiai diplomáját, fura mód minden megváltozott.
Fontos tudni, hogy egészen addig Lukács Miklós számára csak a klasszikus zene létezett. Legalábbis előadói szempontból. Édesapja tudatosan távol tartotta a cigányzenész pályától, hisz a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján már lehetett látni, hogy annak a muzsikának közel sincs akkora keletje, mint néhány évtizeddel korábban. A klasszikus zene meg nemcsak egzisztenciát adhat, de amúgy is minden zene alapja.
Kamaszkorában a klasszikus zenén kívül persze Lukácsot is megérintették más műfajok, tizenhárom évesen például imádta a metált, maidenes pólóban és szegecses bőrdzsekiben járt. Nagyjából ezzel egyidőben fedezte fel magának a jazzt, elsőként Oscar Peterson trióját. S olyan mélyen megérintette annak szabadsága, hogy mivel időközben zongorázni is tanult, egy ideig komolyan fontolgatta, hogy a konzi után Binder Károlyhoz felvételizik a jazztanszakra.
Huszonkét éves koráig előadóművészként azonban kizárólag a klasszikus zene foglalkoztatta. Haladt a pályán, sikert sikerre halmozva. Tizenegy évesen az UNICEF egyik brüsszeli gáláján már szólókoncertet adott, később sokat turnézott az ELTE kamarazenekarával. 1997-ben szólistaként szerepelt a Budapesti Fesztiválzenekar Liszt: Hat magyar rapszódia című lemezén. 1998-ban az Egyesült Államokban a Concertante di Chicago kamarazenekar szólistájaként lépett fel, olyan nagy sikerrel, hogy a következő évadra is visszahívták. Úgy tűnt, tényleg övé a világ, neves zenekarokkal, karmesterekkel, művészekkel játszhatott, súlya volt a fellépéseinek. Így a diploma után csak ült otthon, és várta a jobbnál jobb felkéréseket. A telefon azonban nem akart csörögni.
Akkor már volt családja, már nem lehetett az addigi felelőtlen életet élni, így mit tehetett, mindent bevállalt, amit lehet. Nappal gyakorolt, zenét írt, hangszerelésekkel foglalkozott, este hétkor pedig bement az étterembe, és éjjel tizenegyig örökzöldeket zongorázott. A vendéglátózásból többek között Balogh Kálmán segítette ki, meghívta a Gipsy Bandjébe zongorázni, később beajánlotta maga több zenekarba. Aztán Borbély Mihály révén bekerült a hazai etnojazz vérkeringésbe, az elmúlt években megszámlálhatatlan formációban játszik/játszott, többek között a Borbély Műhelyben, a Dresch Quartetben, a Palya Bea Quintetben és a Mitsoura zenekarban. Olyan világsztárokkal muzsikált, mint Herbie Mann, Chico Freeman, Steve Colman, Archie Shepp vagy Uri Caine. Szakcsi Lakatos Bélával 2004-ben duólemezt készített, de kísérte Szalóki Ágit, Herczku Ágit és Bognár Szilviát is. Nem maradt hűtlen a klasszikus zenéhez sem, szólistaként a varsói, a hamburgi és a torinói filharmonikusokkal, illetve az Orchestre de la Suisse Romande-dal lépett fel, tavaly a világhírű Yehudi Menuhin fesztiválon szólókoncertet adott, utóbbi helyre jövőre is visszavárják.
Az utóbbi években főként a Dresch Quartetben, a Tóth Viktor Arura Trióban és a saját Cimbiozis zenekarában szárnyal, miközben művészetében a kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak.
És a végére egy örömteli hír róla: 2022. december 13-án a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjának választották.
JBSz

Lukács Miklós

Párniczky András (1972, gitár) 2001 óta olyat tesz, ami nemcsak Magyarországon, de egész Európában párját ritkítja: a kelet-európai klezmer hagyományt igyekszik házasítani a New York-i modern jazzel. E két, egymástól eltérő zenei nyelv olyan mélységű és intenzitású szintézisére törekszik, mint a magyar folk viszonylatában Szabados György vagy Dresch Mihály. Idén tíz esztendeje, hogy létrehozta a Nigunt, melynek eddigi, tagcserékkel tarkított munkásságát négy nagylemez (KlezJazz, 2003, Standard, 2004, Bale Kulturnik, 2006, Live Inem Sargfabrik, 2016) dokumentálja. 
A kelet-európai klezmer örökség és az amerikai jazz ötvözésének az Egyesült Államokban már régóta hagyománya van, elég John Zornra, a Masadára, illetve a Tzadik Kiadó köré csoportosuló művészekre gondolnunk. Európában azonban a gitáros Párniczky András vezette kvartett változatlanul unikumnak számít.
A Nigun ugyanis se a klezmer revivalhöz, se nem etnojazz (divat)hullámhoz nem sorolható, sokkal inkább egy önmaga lokális gyökereit kutató, de globális kitekintésű muzsikus úttörő vállalkozása. Katalizátora pedig a North Sea Fesztivál, ahol 2001-ben a holland királyi zeneakadémián tanuló Párniczky András olyan intenzitással találkozott élőben az aktuális amerikai jazzélvonallal, mint addig soha. Egyazon napon hallhatta a Gatewayt (John Abercrombie, Dave Holland, Jack deJohnnette), a Dave Douglas Sextetet és a Bill Frisell Quartetet. S miközben e három formáció sokáig feldolgozhatatlan élményt adott az akkor húszas évei végét taposó magyar muzsikusnak, egyben arra is rádöbbentette, hogy saját zenei gyökerei azért máshol vannak. Sokkal inkább a kelet-európai klezmerben, mint az amerikai modern jazzben.
A még Hollandiában megálmodott zenekarának Párniczky a Nigun nevet adta (jelentése: dal szavak nélkül, a nigunok gyakran hangzanak fel egy-egy liturgiában mantraszerűen recsitálva), benne 2001-ben Váczi Dániel szaxofonozott, Nagy Péter bőgőzött és Sárvári Kovács Zsolt dobolt. Vázsonyi János és Gavallér Csaba csatlakozásával újult meg először a zenekar, így rögzítették első lemezüket (KlezJazz, 2003), melyen Váczi Dániel (vendégként) szerepel. A második albumon (Standard, 2004) Bacsó Kristóf szaxofonozik, s vele, illetve Barcza Horváth Józseffel (bőgő) és Baló Istvánnak (dob) jött létre a zeneileg egyik legerősebb és ez idáig legtovább kitartó formáció, amely egyben a 2006-ban publikált Nigun-korongot (Bale Kulturnik) jegyzi. Többszörös tagcsere után pedig jelenleg felállásuk tizedik évfordulóján Nagy Péter bőgőzött benne, Jeszenszky György volt a dobos, és csatlakozott hozzájuk Bede Péter szaxofonos.
A többszöri felállásváltás persze a zenében is változásokat, finom irányváltásokat hoztak. Ahogy az is értelemszerűen nagy hatással volt rájuk, hogy együtt koncerteztek Matt Darriau-val és John Zornnal. A zenéjüket azonban a mai napig ugyanazok az eredők jellemzik: hagyományőrzés és modernitás, kötött formák és improvizációk, nyugalom és feszültség.
Az eddigi utolsó album (Live Inem Sargfabrik, 2016) felállása: Párniczky András (gitár), Bede Péter (szaxofon, tárogató), Ajtai Péter (bőgő), Baló István (dob).
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Bp., Kossuth kiadó, 2014, p. 250.
Kapcsolat:
<a href="https://www.nigun.hu/">https://www.nigun.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Nigun.Band/">https://hu-hu.facebook.com/Nigun.Band/</a>

Nigun

Dresch Dudás Mihály Quartet

Borbély Mihály Quartet

Lukács Miklós Cimbiózis Trió

Párniczky Quartet

2014-es nagy sikerű Hungarian Jazz Rhapsody című harmadik albumukat követően 2015 őszén a Borbély Műhely legfrissebb anyagát rögzítette a BMC stúdiójában. A Gyere hozzám estére! 11 számának többségét Borbély Mihály jegyzi, három darabnál az együttes egy-egy tagjával társszerzőként, de a kivételes tehetségű Tálas Áron egy saját szerzeménye is helyet kapott a lemezen. A stúdiófelvételen gyönyörűen érvényesül a zenekar érett hangzása, a kompozíciókban a magyar és balkáni zenék, Liszt, Bartók, Kodály, valamint a kortárs jazz éltető ereje és líraisága, megőrizve az improvizációkban a koncertjeikről oly jól ismert frissességet és spontaneitást.
 
ELŐADÓK
Borbély Mihály – tárogató, alt- és szopránszaxofon, klarinét, basszusklarinét, tilinkó, supelka Tálas Áron – zongora Horváth Balázs – nagybőgő Baló István – dob ('Gustavito', made in Hungary)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Valamennyi darab Borbély Mihály szerzeménye; kivéve #4 (Borbély Mihály/Baló István), #5 (Tálas Áron), #7 (Borbély Mihály/Tálas Áron) és #9 (Borbély Mihály/Horváth Balázs) A felvétel 2015. november 1-2-án a BMC Koncerttermében készült. Keverés és mastering: Szabó Viktor
Artwork: Huszár László / Greenroom
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
A lemez megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

Borbély Mihály Quartet - Gyere hozzám estére

Az év legjobb magyar jazzlemeze, 2005  Gramofon 
XVIII. eMeRTon Díj - Az év jazzegyüttese, 2005 Magyar Rádió ...a Meselia olyan zenévé vált bennem, amely a körülötte élő emberek különbözőségét és azonosságát is tükrözi, amelyet megtölt az itt élők öröme, bánata, félelme, melankóliája. Az egykor szemben lakó öreg néni zenéje ez, aki a szlovák fuvarosokkal tótul trécselt, a svábokkal svábul, de akkor sem jött zavarba, amikor a cigányok a saját nyelvükön szóltak hozzá. Közép-Kelet-Európa zenéje ez, s elsősorban persze Magyarországé, ahol számtalan kultúra találkozott és olvadt eggyé a századok során. Ugyanakkor jazz is, hisz részben improvizatív, igen nyitott, és kétségkívül magán viseli az eredeti afro-amerikai zene jellegzetességeit, ha olykor erősebbnek is érezzük a Kárpát-medence vagy Bartók zenéjének hatását.
 
ELŐADÓK
Borbély Mihály - szoprán-, alt- és tenorszaxofon, tárogató, kaval, fujara Cseke Gábor - zongora Horváth Balázs - nagybőgő Baló István - dob
Lukács Miklós - cimbalom (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10) Lantos Zoltán - hegedű (4, 5)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Szerzők: Borbély Mihály (2, 4, 5, 9); Ráduly Mihály (7); Borbély Mihály és Lukács Miklós (1, 3, 6, 8, 10) Felvétel: Tom-Tom Studio, Budapest 2004. április 5-6. és 2004. szeptember 12. Felvétel és mix: Kölcsényi Attila
Borító: Yasar Meral - Szilágyi Lenke, Gaál Zoltán és Bachman Gábor fotóinak felhasználásával Portréfotó: Huszti István Art-Smart: GABMER
Producer: Gőz László Executive producer: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával.

Borbély Mihály Quartet - Meselia Hill

Ez az album személyes vallomás: Kodály zenéjéről, a népzene időtlen szépségéről és máig ható erejéről. Hosszú ideig érlelődött bennem, s egy felkérés segített abban, hogy a gondolatok hangokká váljanak, s hogy a lemez elkészültével azt mondhassam, hálás vagyok a sorsnak, hogy egy lépéssel ismét közelebb kerülhettem önmagamhoz.
 
ELŐADÓK
Borbély Mihály - klarinét, tárogató, szopránszaxofon, tilinkó
Szabó Dániel - zongora
Horváth Balázs - nagybőgő
Baló István - dob (Gustavito, made in Hungary)
Kántor Balázs - cselló
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Kompozíciók: Kodály Zoltán (3, 5, 7, 9, 11), Borbély Mihály (2, 4, 6, 8, 10, 12), Borbély Mihály, Kántor Balázs, Szabó Dániel (1) Felvételvezető: Faragó Béla (5, 7) A felvétel a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült Budapesten, 2008. október 12-15-én Felvétel és keverés: Erdélyi Péter
Fotó: Huszti István Borító Art-Smart: GABMER / Bachman
Producer: Gőz László Executive producer: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával

Borbély Mihály Quartet - Hommage á Kodály

(...) Meglehetősen személyes „Hungarian Songbookom” darabjai tehát már régóta új hangon szólnak bennem, s azóta keresem a választ, hogy miért éppen ezek a dalok. Sok-sok ötlet és már elkészült átdolgozás közül válogattam párat erre az albumra, mellettük reflektorfénybe állítva néhány magyar jazzdarabot, melyek szerzőihez személyes szálakkal is kötődöm.
Miért is játsszuk mi magyar jazzmuzsikusok oly ritkán kollégáink szerzeményeit?
Borbély Mihály
 
ELŐADÓK
Borbély Mihály – szaxofon, tárogató Szabó Dániel – zongora Horváth Balázs – nagybőgő Baló István – dob (Gustavito, made in Hungary)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Kompozíciók: #1 Zoller Attila; #2 Fekete-Kovács Kornél; #3 Oláh Kálmán; #4 Seress Rezső - Jávor László; #5 Binder Károly; #6 Presser Gábor - Adamis Anna; #7 Lerch István - Demjén Ferenc; #8 Presser Gábor - Adamis Anna Hangszerelés: Borbély Mihály; Szomorú vasárnap - homage a Rákfogónak Baló István Gustavito dobokon játszik A felvétel 2011. július 12-13-án készült Budapesten, a Zeneházban Felvétel, keverés és master: Válik László, L.V. Hang Studio, Budapest
Artwork: Huszár László / Greenroom
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap, az Artisjus Zenei Alapítvány és a Fon-Trade Music támogatásával

Borbély Mihály Quartet - Hungarian Jazz Rhapsody

"Soha nem hallottam az övéhez fogható muzsikát, amely a népzenéből merít, de nem feldolgozza, hanem zsigereiben éli meg annak minden pillanatát. Dresch Mihály számomra ösztönös művész, aki védtelenül és kiszolgáltatottan tapasztalja meg a világot, ám műveinek olyan erős a gyökere, amely kitéphetetlen." Horváth Csaba, koreográfus
ELŐADÓK
Dresch Mihály - tenor- és szopránszaxofon, fuvola, ének Kovács Ferenc - hegedű, trombita Unger Balázs - cimbalom Szandai Mátyás - bőgő Baló István - dob
PRODUKCIÓS ADATOK
Szerző: Dresch Mihály Felvétel: Za-KI Studió Hangmérnök: Peterdi Péter Mastering: Sári Tamás
Borítófotó: Szilágyi Lenke Portréfotó: Kallus György Design: Yasar Meral
Producer: Gőz László
Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Külön köszönet Szögi Csabának, a Közép-Európa Táncszínház igazgatójának.
<p class="p1" style="margin: 0px; font-variant-numeric: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-alternates: normal; font-kerning: auto; font-optical-sizing: auto; font-feature-settings: normal; font-variation-settings: normal; font-variant-position: normal; font-stretch: normal; font-size: 13px; line-height: normal; font-family: 'Helvetica Neue';">

Dresch Mihály - Szép csendesen

Úgy érzem, a mai embernek hiányzik az a szerves, tisztán áttekinthető rendszerben építkező zenekultúra, amely például a tradicionális indiai zenére vagy elődeink erdélyi muzsikájára jellemző. Ugyanakkor úgy tűnik, jelenleg képtelenek vagyunk egy ilyen szintű, új zenei rendszer megalkotására, így a már meglévőkből próbáljuk darabonként összerakosgatni a fontosnak tartottakat. Ennek az „összelapátolásnak” az eredménye óhatatlanul egy töredékes kultúra.
Dresch Mihály
 
ELŐADÓK
Dresch Mihály - tenor- és szopránszaxofon, furulya, ének Lukács Miklós - cimbalom Szandai Mátyás - nagybőgő Baló István - dob
Kovács Ferenc - hegedű (3, 5, 6)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Szerző: Dresch Mihály, kivéve: track 2 - népdal, hangszerelte Dresch Mihály; track 5 és 6 - Dresch Mihály, népdalok felhasználásával; track 7 - Duke Ellington, hangszerelte Dresch Mihály, Lukács Miklós és Szandai Mátyás Felvétel és keverés: Kölcsényi Attila, Tom-Tom Studio, Budapest, 2006. szeptember 25-28.
Portréfotók: Huszti István Borító és Art-Smart: GABMER / Bachman
Producer: Gőz László Executive producer: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával

Dresch Mihály Quartet - Árgyélus

Amikor Dresch egy szólóba belekezd, a figyelmes hallgató úgy érezheti, hogy olvassa, ahogy gondolkodik. A dallam kismadara rázogatja a szárnyait, felnéz, és nekivág felfelé, de közben érzi maga alatt a mélység vonzását. Erdőkön és mezőkön vág át, mire befejezi girbe-gurba útját. Dresch kétségtelenül perfekcionista, de sohasem ambicionálta, hogy bravúrokkal kápráztasson el bennünket. Viszont szívesen állt össze olyan muzsikusokkal, akik hasonlóan gondolkoznak, de bizonyos dolgokat másként csinálnak, mint ő. Több a kontraszt, mint az azonosság Dresch és az amerikai világnagyság Chris Potter között, aki nem csak szaxofonon, hanem basszusklarinéton is játszik. A két szaxofonos fokozatosan közeledik egymáshoz, de kisvártatva már nehéz elhinni, hogy ez az első közös lemezük.
 
ELŐADÓK
Dresch Mihály – tenor- és szopránszaxofon, fuhun Lukács Miklós – cimbalom Hock Ernő – nagybőgő Baló István – dob
Chris Potter – tenorszaxofon, basszusklarinét
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Minden zeneszám Dresch Mihály szerzeménye, kivéve track 2, 5 (Chris Potter), és track 1 (Ed Blackwell, hangszerelte Chris Potter) A felvétel a Müpa Fesztivál Színházban készült, 2012. április 16-án Hangmérnök: Monoki Miklós Keverés és master: Szabó Viktor 
Borító: Huszár László / Greenroom 
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
A lemez a Müpa Budapest Nonprofit kft-vel együttműködésben készült.

Dresch Mihály Quartet & Chris Potter - Zea

Dresch zenéje éppúgy merít az afro- és euro-amerikai idiómákból, melyekben egyszersmind benne rejlik a népzenei hagyomány. A Beatles is valami effélét tett, amikor a fekete blues adaptálásával teremtett új formát. Mi most afro-dzsessz elemekkel kombináltuk az európai klasszikus- és a magyar népzenét. Archie Shepp
 
ELŐADÓK
Archie Shepp - szoprán- és tenorszaxofon, zongora (4) Dresch Mihály - szoprán- és tenorszaxofon Kovács Ferenc - hegedű Szandai Mátyás - nagybőgő Baló István - dob (Dubán drums – model Baló)
Közreműködik: Balogh Kálmán - cimbalom (5)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Zeneszerző: Dresch Mihály, kivéve (4) - Archie Shepp Felvétel: Roxound Studio, Budapest Hangmérnök: Glaser Péter Mix és mastering: Erdélyi Péter
Borító - és portréfotó: Huszti István Belső borítófotó: Johann Sebastian Hanel Design: Meral Yasar Architect: Bachman
Producer: Gőz László
Az album megjelenését támogatta Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Artisjus Zenei Alapítvány.
Külön köszönet: Carol Cass, Pallai Péter, Winkler János és Oravecz Zsolt.

Dresch Mihály Quartet, Archie Shepp - Hungarian Bebop

Az év legjobb magyar jazzlemeze, 2004  Gramofon 
Rájöttem, hogy a zene egész embert kíván, beleértve, hogy honnan és kiktől jön – az fog a hangszeren megszólalni. Rájöttem, hogy soha nem fogok tudni abból az indíttatásból muzsikálni, mint Coltrane, Griffin vagy a többi mester. Így támadt arra igényem, hogy a saját élményeimet játsszam. Ugyanis gyakorlás közben feltűnt, hogy miközben az első kis darabjaim létrejöttek, a nagyszüleimre gondoltam. Azóta is fontos ez az irány. Hogy az én szeretteim mindig ott legyenek a lelkemben. Dresch Dudás Mihály
 
ELŐADÓK
Dresch Mihály - tenor- és szopránszaxofon, furulya Kovács Ferenc - hegedű Szandai Mátyás - nagybőgő Baló István - dob
Balogh Kálmán - cimbalom (4, 5) Bólya Mátyás - koboz (6) Dresch Anna - ének (7)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Szerző: Dresch Mihály, kivéve track 4 (Dresch Mihály, Kovács Ferenc, Szandai Mátyás, Baló István, Balogh Kálmán); track 5 (hangszerelt Dresch Mihály) és track 7 (népdal) Felvétel: Arion Studio, Budapest, 2003. október/november Felvétel és keverés: Horváth János
Borító: Yasar Meral - Szilágyi Lenke fotói alapján Art-Smart: Yasar Meral
Producer: Gőz László Executive producer: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Artisjus alapítvány támogatásával.

Dresch Quartet - Egyenes zene

A gitáros jelenlegi francia kvartettjében Matthieu Donarier-vel, a legnagyobb francia jazzverseny, a Concour National de Jazz De Paris első helyezett szaxofonosával játszik.
„Ha az ember hallotta a zenekar koncertjét a párizsi 7 Lezards-ban, akkor tudja, hogy ez az erősen álomszerű lemez egy fantasztikus kalandnak csak a kezdete.” Franck Bergerot (Jazzman, 2001)
 
ELŐADÓK
Gadó Gábor - gitár Matthieu Donarier - tenorszaxofon Barcza Horváth József - basszusgitár Balázs Elemér - dob (2,3,4) Baló István - dob (1,5)
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Szerző: Gadó Gábor Felvétel: Tom-Tom Stúdió, Budapest Hangmérnök: Kölcsényi Attila Master: Barabás Tamás, Gramy Stúdió, Budapest
Borítófotó: M. Horváth Judit Design: ArtHiTech
Producer: Gőz László
Készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Soros Alapítvány támogatásával.

Gadó Gábor - Greetings from the Angel

A világ egyik legsokoldalúbb cimbalomművésze, Lukács Miklós és az általa vezetett Cimbiózis legújabb lemezanyagában megtalálható a jazz, de ott van benne a népzene úgy autentikus formájában, mint bartóki alakjában. A díszítésekben fellelhető a városi cigányzene, néhol a rockzene vulkanikus energiái is felbukkannak, s a kompozíciók logikájában, az összetett harmóniákban megbújik a teljes klasszikus hagyomány Bachtól Debussyn át Kurtágig...
 
ELŐADÓK
Lukács Miklós – cimbalom Orbán György – nagybőgő Baló István – dob
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Valamennyi darab Lukács Miklós szerzeménye Köszönet ifj. Kurtág Györgynek a "szívverésekért" a 8. számban Felvétel: Kiss Zsolt, BMC Stúdió, Budapest, 2019. június 28-30. Keverés és master: Szabó Viktor
Borító: Huszár László / Greenroom 
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Lukács Miklós Cimbiózis Trió - Zene az időtlen percek magányából

A jazzgitáros Párniczky András (1972) két éve elindított, de voltaképpen az elmúlt egy évben kikristályosodott Bartók-projektje egyáltalán nem előzmények nélküli. Mégis sok szempontból máshonnan közelít e korszakokon és zenekultúrákon átívelő univerzális zeneszerző életművéhez. Nemcsak abban, hogy e combóban lényegében a gitár az egyedüli harmóniahangszer és a szólamokat a különböző hangszerek hivatottak megszólaltatni, hanem abban is, hogy – miután 2015-ben lejárt a Bartók-művekre érvényes jogkorlátozás (...) – elődeinél sokkalta bátrabban és kreatívabban nyúlt bele a kompozíciókba. Úgy lazított a Bartók iránti feltétlen tisztelet béklyóján, hogy egyúttal a saját vízióit is megvalósította.
 
ELŐADÓK
Párniczky András – gitár Bede Péter – szaxofon Hock Ernő – nagybőgő Baló István – dob, ütőhangszerek
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Minden kompozíció Bartók Béla és Párniczky András Gábor szerzeménye, kivéve track 7 (Párniczky András Gábor, meghangszerelt népdal) A felvétel a BMC Koncerttermében készült 2017. június 19-21-én és december 10-én Felvétel: Kiss Zsolt és Szabó Viktor Keverés és master: Szabó Viktor
Borító: Huszár László / Greenroom Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Kapcsolatok

Fjordok - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

7vége - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Levelek - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Erdély Blues - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Staféta - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Nigun - Interjú

Wastaps

Dimenzió

Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Trance Balance

Kovács Gyula

Lukács Miklós

Nigun

Dresch Dudás Mihály Quartet

Borbély Mihály Quartet

Lukács Miklós Cimbiózis Trió

Párniczky Quartet

Borbély Mihály Quartet - Gyere hozzám estére

Borbély Mihály Quartet - Meselia Hill

Borbély Mihály Quartet - Hommage á Kodály

Borbély Mihály Quartet - Hungarian Jazz Rhapsody

Dresch Mihály - Szép csendesen

Dresch Mihály Quartet - Árgyélus

Dresch Mihály Quartet & Chris Potter - Zea

Dresch Mihály Quartet, Archie Shepp - Hungarian Bebop

Dresch Quartet - Egyenes zene

Gadó Gábor - Greetings from the Angel

Lukács Miklós Cimbiózis Trió - Zene az időtlen percek magányából

Párniczky Quartet - Bartók Electrified

A szarvassá vált fiak

Árgyélus

Az események titkos története

1988-89

Bale Kulturnik

Binder Quintet featuring John Tchicai

Trance Balance

Brass Age – Blue In Blue

Levelek - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Staféta - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Fjordok - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Erdély Blues - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

7vége - Borbély Mihály Old & New Grooves Trió

Nigun - Interjú 2019.