Person/name

Andreas Lehoudis

Az 1970s-1980-as évek fordulóján a táncházmozgalom kiszélesedése kapcsán rendkívül látogatottak voltak a balkáni táncházak is. Főleg Budapesten. És főleg a görög.
Az Andreas Lehoudis (buzuki, gitár, durato, ének) és Juhász Katalin (hegedű, baglama, ének) által 1980-ban alapított Sirtos már a következő évben beindította görög táncházát a Danuvia Művelődési Házban. 1982-ben jutottak el először Görögországba, ahol rengeteg zenei anyagot gyűjtöttek. A klubok világát idővel kinövő együttes népszerűségét jelzi, hogy 1985-ben már a Hungaroton is látott benne fantáziát, illetve hogy a világhírű komponista Mikis Theodorakis budapesti, Sportcsarnokbeli fellépésén a Sirtos lehetett az előzenekar. 1986 és 1993 között rendszeresen turnéztak Európában, több nagylemezt jelentettek meg. Andreas Lehoudis pedig 1993-ban megnyitotta Budapest máig talán legnépszerűbb görög éttermét, a Taverna Dianysost.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 133–134.
 
<a class="x1i10hfl xjbqb8w x1ejq31n xd10rxx x1sy0etr x17r0tee x972fbf xcfux6l x1qhh985 xm0m39n x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1a2a7pz xt0b8zv xzsf02u" style="cursor: pointer; text-decoration-line: none; outline: none; list-style: none; margin: 0px; border-style: none; padding: 0px; border-width: 0px; box-sizing: border-box; background-color: #ffffff; display: inline; -webkit-tap-highlight-color: transparent; touch-action: manipulation; font-family: 'Segoe UI Historic', 'Segoe UI', Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px;" tabindex="0" role="link" href="http://www.sirtos.hu/?fbclid=IwAR1DA9XaeWqR0pRpXpLzNkNXr4BUg9fPZN8th0x-Y_2GUa2yNJVVkmebSSg" target="_blank" rel="nofollow noopener noreferrer">http://www.sirtos.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/syrtos5/">https://www.facebook.com/syrtos5/</a>

Sirtos

A két Tolcsvay-Müller-Müller-bemutató között azonban 1993-ban történt egy igen fontos premier, az Atilla – Isten kardja, melyet augusztusban eredetileg csak négy előadásra terveztek a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, de az óriási érdeklődés nyomán végül 16 előadás lett, ezzel rekordot hozva az 57 éves játszóhely életében. A látványos kiállítású darabról a kritika viszont alaposan leszedte a keresztvizet, ami jórészt persze Szörényi politikai szerepvállalásainak, illetve a szerzőtárs Lezsák Sándor költő-politikusi mivoltának szólt, de azért az is tény, hogy e grandiózus, az István, a király-nál zeneileg lényegesen összetettebb és kísérletezőbb, ezáltal nehezebben befogadható alkotás nehezen állt össze egységes művé. Ahogy Miklós Tibor írta könyvében: „A rettegett világhódítót, Atillát Vikidál Gyula játszotta, akinek szenvedélye és keménysége ezúttal tétlenségre volt kárhoztatva, hiszen a darab nagyobb része élőképekből, ájtatos tépelődésekből állt, az igazi dráma, a hatalmas és véres küzdelem közben máshol zajlott, a színpadra csak a holtakat hozták be elsiratni, és a harcokról csak meséltek.”

Andreas Lehoudis

Zenész - buzukis

Kapcsolatok

Sirtos

Atilla – Isten kardja