A hardcore aranykora

A rendszerváltozás tehát, mint oly sok más területen, a punkmozgalomban is korszakhatárt jelent. A politikai-ideológiai elnyomás enyhülésével, majd megszűnésével a korábban egységes ellenségkép („a nagy vörös csillag”) végképp a múlté lett. És abban a folytonosan átalakuló, napról napra változó világban az új punkgeneráció egyre nehezebben tudta megfogalmazni, hogy valójában mi ellen is akar lázadni. A kilencvenes évek elején ezt a korábban egységes mozgalmat szintén megosztotta a politika, ki erre az oldalra állt, ki amellett kardoskodott, és sokszor ugyanazokról a jelszókról, fogalmakról is egészen mást gondolt.

Pedig ebben az időszakban több jelentős punkzenekar élte virágkorát.

A szörfpunk begyűrűzése

A rendszerváltozás idején feltűnt új hardcore-zenekarok (AMD, Leukémia, C.A.F.B.) lendülete 1993/94-re kifulladt, és az akkor keletkező légüres térbe a kilencvenes évek közepén viszonylag könnyen vert gyökeret az Egyesült Államokból érkező, alapvetően formalista szörfpunk, s vele a féktelen bulizásnál tovább nem tekintő tinédzserkori zsigeri lázongó attitűd.

Ekkor lett országosan ismert idehaza a hebehurgyán radikális, földhözragadt szövegvilágú HétköznaPI CSAlódások, illetve futott be az alapvetően egyszerű zenével és bugyuta szövegekkel operáló „állatneves” punkvonal, az Alvin és a Mókusok, a Macskanadrág, az Akasztott Denevérek, a Fürgerókalábak vagy a Nesztelen Csiga. Miként világszerte, nálunk is egyértelműen felhígult a mezőny – ahogy mondani szokták: „a koncertekre nem punkok, hanem punkzenét kedvelők járnak” –, a mozgalom mögötti ideológia egyre kevesebbeket érdekelt, és ezzel együtt folyamatosan csökkent a koncertre látogatók átlagéletkora.

Politikailag szintén igen heterogén volt a kép. Egyfelől egyre népszerűbbé váltak a „magyar rockzenekarok” (Magozott Cseresznye, Egészséges Fejbőr), másrészt a baloldal is felhasznált mindent, amit csak nem szégyellt. 1996-ban megjelent egy Rap és Punk a fasizmus ellen nevezetű kazetta, rajta többek között a HétköznaPI CSAlódások egyik (amúgy engedély nélkül feltett) felvétele, melyben Megyeri Ferencék a maguk punkos módján Csurka István akasztását javasolták. A jobboldali Demokrata publicistája, Lovas István azonnal nekik is esett, nyílt feljelentést tett ellenük a lapban. A vádlottak végül felmentést kaptak, mondván, hogy nem különösebben veszélyesek a társadalomra. (Lovas 2000 májusában még egyszer felelevenítette az ügyet, melynek hatására lekerült a napirendről a kazetta folytatása, mely a Rap és punk az erőszakszervezetek ellen címet viselte volna.)