„Kitoljuk a határokat” – Molnár Tamás, JETLAG

Egy közös turnén ismerkedett össze Molnár Tamás, az Anti Fitness Club, és Czoller Bence a Hated Tomorrow tagja – néhány évvel később pedig közös zenekart alakítottak. Most új lemezüket bemutatni jönnek az A38 Hajóra.

Ha nem is homlokegyenest más irányból, de nem ugyanonnan jöttetek. Hogyan találtatok egymásra?

Bence a Hated Tomorrow-ban zenélt, én pedig az Anti Fitness Club frontembere voltam. 2012-ben a két zenekar közös turnéra indult, ott ismerkedtünk meg, és már akkor tudtuk, hogy egyszer mi még fogunk egy színpadon állni. A két zenekar feloszlását követően rögtön el is kezdtünk dolgozni az új projekten, amit 2016-ban JETLAG névre kereszteltünk.

Hogyan dőlt el vagy döntöttétek el, hogy új zenekart alakítotok? Volt-e és ha volt, mi volt a koncepció az induláskor? Kik, mik jelentették az inspirációt?

Az alapvetés az volt, hogy olyat csináljunk, ami mindkettőnk számára újszerű lehet. Míg a korábbi rockzenekarainkban a megszólalást a zenekarban játszó hangszeresek összetétele határozta meg, ezúttal szükségét éreztük annak, hogy kitoljuk a határokat. 2016-tól az elkészült dalok stílusát kizárólag az ötletek hangulata, mondanivalója alapján alakítottuk ki, ami új, addig ismeretlen területekre sodort minket. Kihívást kerestünk és találtunk is ebben a projektben, de természetesen a korábbi zenekarainkban tanultakat is tudtuk hasznosítani. Míg a felvételeken egy elektropop-formáció hallható, az élő megszólalás sokkal zeneibb és jócskán érződik rajta, honnan jöttünk. Ez is koncepció volt. Igyekeztünk elrugaszkodni attól, ami felvételre került, hogy egy sokkal dinamikusabb koncertzenekart állítsunk színpadra. Ha inspirációkról beszélünk, a Kraftwerktől a Muse-on át egészen a Chainsmokers-ig végtelen a lista, de a top svéd dalszerzők/producerek mint pl. Max Martin, Shellback, Salem Al Fakir vagy Vincent Pontare is igen nagy hatással vannak rám.

Hogyan néz ki a szerzői-zenészi munkamegosztás egymás közt? Milyen az alkotói folyamat a Jetlagben?

A JETLAGet alapvetően kettőnk kreatív koalíciójaként emlegetjük. Bence a videoklipekért és az élő megszólalásért felel, én pedig dalszerzője, szövegírója vagyok a zenekarnak. A stúdióban Somogyvári Dániel producer barátommal kiegészülve nyerik el a dalok a végleges formájukat; így ő, mint a zenekar láthatatlan harmadik tagja van velünk. Élőben Simonyi Zádor (dob), Demkó Matyi (billentyűs hangszerek) és Lapis Botond (gitár) egészít ki minket, de ha a helyzet megengedi, gyakran Farkas Izsák (hegedű) is csatlakozik hozzánk a színpadon.

Mik voltak a Jetlag eddigi éveinek a legfontosabb mérföldkövei? Mi az irány, merre szeretnétek menni?

Forgattunk videoklipet Izlandon, Kínában, Berlinben, 2018-ban megjelent az első nagylemezünk, ami után azonnal szerepeltünk a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutatóban és jelöltek minket Petőfi Zenei Díjra is. Már a megalakulásunk óta ott vagyunk a legjelentősebb fesztiválok (Sziget, VOLT, Strand) színpadain, többször játszottunk a Budapest Parkban - legutóbb a Thirty Seconds To Mars vendégeként -, de szerepeltünk az X-Faktorban is, mint extra produkció, szóval elég mozgalmas időszakot tudhatunk magunk mögött. A leghallgatottabb rádiók is előszeretettel pörgetik a dalainkat. Pont a napokban láttam, hogy az Égen át már lassan 100 hete mozog a top 40-ben, ami elég meggyőző eredmény, de a Youtube-on is van már millió feletti megtekintésünk. Ami talán ezeknél is fontosabb, hogy aktív szinpatizánsaink közösséget alkotnak, a JETLAG CABIN CREW nevű Facebook-csoportban gyülekeznek, és velünk tartanak gyakran távoli városokba is, amit nem tudunk elégszer megköszönni.

Lemezbemutatni jöttök az A38 Hajóra. Kérlek, meséljetek az új lemezről! Milyen? Hogyan és mennyi idő alatt készült el?

Az új album egy részét már ismerheti a közönség, a másik felét viszont az A38-on hallhatja először. Látva a teljes dallistát, egy egészen eklektikus anyagot hoztunk össze. Bár maradt néhány dal, ami az első lemez elektropopos vonalát követi, van olyan is, ami merőben eltér korábban tőlünk megszokottaktól. Ezt is hűen jelzi a nemrégiben megjelent Újvilág, amin azért erőteljesen érződik, hogy a birtokomba került egy új gitár, amit a szakértőbbek korábban a Muse frontemberénél, Matt Bellamynál is láthattak. Míg az első album egy életvitelszerűen hedonista, élvhajhász, életigenlő belvárosi korlenyomat, a másodiknál már mélyebbre ástam, olykor kilépek az egyes szám első személyből, és globális témákat is érintek. Mindent összevetve két év kellett, hogy összeálljon a teljes lemezanyag, ami sok időnek tűnhet, főleg manapság, de úgy érzem megérte várni rá, és bízom benne, hogy megtalálja a közönségét.

Álmok, rémálmok, titkos tervek?

Álmodozó típus révén ezeket napokig sorolhatnám. Zuhanós rémálmaim voltak évekig, de miután 4000 méter magasból kiugrottam egy repülőből, ezek elmúltak. Titkos tervem pedig régóta az, hogy Korda Gyuri bácsival együtt énekeljem a Reptér című klasszikusát.