Át kellett lépnünk a határainkat // Middlemist Red interjú

Az A38 Hajón mutatja be új nagylemezét a fiatal hazai zenekarok egyik legizgalmasabbika, a pszichedelikus gitárzenében utazó Middlemist Red. Ürögdi Ábellel és Deli Somával beszélgettünk.

Indulásakor a Middlemist Redet azonnal besorolták az akkoriban bimbózó neopszichidelikus színtérbe, hogyan éreztek ezzel kapcsolatban – főleg a második lemez tükrében?

ÜÁ: Többször is elhangzott tőlünk akkoriban, hogy úgy éreztük, ezt a műfajt nagyon kevesen űzik itthon, nem találtunk olyan sok rokonszenves hazai zenekart ilyen téren. Akkor kezdett el itthon is népszerű lenni ez a 60-as, 70-es éveket megidéző hangzás aminek a hátszelét mi is éreztük. Azóta eltelt 2-3 év, és ahogy mi, a hazai zenei színtér is megváltozott. Azt nem tudjuk, hogy miattunk alakultak e itthon hasonszőrű zenekarok, de úgy érzem, hogy a sikereink sokakra ösztönzőleg hathatott és bátrabban bele mertek vágni a saját kis dolgaikba. Az új albummal úgy érezzük sikerül egy új fejezetet is nyitni a zenekar életében. Már nem lesz olyan könnyű a zenekarra aggatni a 60-as/70-es évek jelzőt.

Szinte napra pontosan két évvel a mostani lemez bemutatója előtt mutattátok be a Supersonic Overdrive-ot, szintén az A38-on. Hogy foglalnátok össze az eltelt idő legfontosabb történéseit, tanulságait?

DS: Az elmúlt két évet leginkább a koncertezésnek szenteltük, sokkal inkább előtérben volt a stratégiai fejlődés, mint a dalírás része a dolognak. Ennek persze rengeteg előnyét tudhatjuk magunk mögött, volt egy európai turnénk, játszottunk Európa legnagyobb showcase fesztiváljain, szuper kapcsolatokat sikerült kiépítenünk nemzetközi szinten, és rengeteg tapasztalatot szereztünk az elmúlt időszakban. Azonban amiatt, hogy ennyire átbillent a mérleg, a végén már nagyon rágörcsöltünk az új dalok megírására, hiszen a legtöbb energiánkat elvitte a folyamatos koncertezés, és az új lemez dalai korántsem jöttek olyan könnyen mint az első anyagnál.

Ehhez kapcsolódóan: mi a következő pár lépcsőfok a Middlemist Red számára? Hogy érzitek, nyitottabb most a globális zeneipar a magyar zenekarokra?

ÜÁ: Ebben az évben rengeteg olyan helyen és eseményen jártunk, ami fontos lépcsőfok lehet bármilyen zenekar életében. Az ott szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy nyitottabb lett. Sok minden közrejátszhat ebben, mint például, hogy a 2016-os Eurosonic-on Közép-Kelet Európa volt a kiemelt régió, ami által több koncertünk és rádió sessionünk is lehetett. Azonban ehhez az is kellett, hogy itthon is olyan zenekarok alakuljanak, akik tényleg képesek nemzetközi szintű produkciót nyújtani és akarjanak is tenni azért, hogy a globális zeneipar felfigyeljen rájuk. Következő lépcsőfok, hogy a megjelenő lemezünk minél több helyen felbukkanjon és jelenleg is épp egy európai turné van szervezés alatt.

Az elmúlt két évben csak egy új számot adtatok ki, így a koncertjeitek gerincét a debütalbum dalai adták. Mennyire, milyen irányba változott a hozzájuk való kapcsolódásotok azáltal, hogy olyan sokat játszottátok őket?

DS: Próbáltunk arra törekedni, hogy számunkra is izgalmasak maradjanak a dalok. A lemezbemutató után sorra estek ki azok a számok, amiket a legkevésbé szerettünk játszani, vagy amikre a leghamarabb untunk rá. A koncerten elhangzó dalokat pedig szinte egytől egyig máshogy játsszuk, mint a lemezen. A legszembetűnőbb talán a Multicoloured Drive, amibe a lemezen nem hallható lezárás mellé egy 2 perces plusz rész is belekerült a koncerteken.

Hogyan készült az új lemez?

DS: Ez a lemez Mickolczi Márton keze alatt készült többek között a Supersize Recording stúdióban, ahol végre megvoltak azok a térbeli adottságok, hogy mindent egyben tudjunk felvenni, a Supersonic Overdrive-val szemben, ahol a basszus és a dob kivételével mindent külön, sávonként rögzítettünk. Ezáltal sokkal dinamikusabb, sokkal élőbb is lett az új anyag. Nagyobb teret kaptak a különböző szintetizátorokkal és a térrel való kísérletezések. Így, hogy nem volt rajtunk akkora nyomás, mint az előző lemeznél, több minden olyan hangzásbeli megoldást tudtunk megvalósítani, amit már két évvel ezelőtt is hiányoltunk.

Több interjúban is azt nyilatkoztátok, hogy a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e előrébb lépnetek az új albummal. Hogy érzitek, sikerült?

DS: Úgy érzem, ezekhez a dalokhoz át kellett lépnünk a határainkat, letisztultabb, egységesebb albumot kaptunk végeredményként, mint amire akár csak egy évvel ezelőtt is számítottunk, úgy hogy azt kell, hogy mondjam, igen, sikerült.