Önazonosság és alkalmazkodás /// Az A38 Hajó tizenöt éve, az alapító szemével

Az A38 Hajó nemrég ünnepelte tizenötödik születésnapját. E másfél évtized alatt a Hajó a budapesti kulturális élet emblematikus pontja, egyik legnagyobb forgalmú, legváltozatosabb koncerthelyszíne, zenei klubja, bemutatóhelye lett. Ezt a tizenöt évet próbáljuk meg összefoglalni az A38 ötletgazdája megteremtője és a mai napig vezetője, társtulajdonosa, Bognár Attila segítségével. A teljes cikk az a38.hu oldalon olvasható.

Ezerkétszáz tonna a Duna-deltából

2000-ben volt egy magyar kulturális fesztivál Párizsban, ami egy ma is üzemelő hajón, a Batofaron zajlott. Ez a kedves, vörösre festett kis bárka egyszerre volt hangulatos, bár szűkös koncerthelyszín és jelkép: a Szajna és Párizs kapcsolatának szimbóluma.

Az eredetileg gépészmérnök Bognárt azonnal lenyűgözte az ötlet, és apósa – aki egykor az újpesti hajógyár főmérnöke volt – összehozta az egyik hajógyár-utódvállalat, a Ganz Danubius Vitla tulajdonosával. Szabó Endre az egyik legnagyobb tudású hajóépítő mérnök, világszerte számtalan kikötőben és flottán dolgozott. Ha valaki, ő biztosan tudta, hogyan lehet egy hajótestbe új funkciókat helyezni.

Bognár ezután kezdett közösen gondolkodni két építésszel, Miltenberger-Miltényi Miklóssal és Váncza Lászlóval, akik a mérnöki-gépészeti megoldásokon túl a hajó építészeti-belsőépítészeti kialakítását megtervezték.

Persze ehhez előbb hajótestet is kellett találni. Végül a Duna-deltában, egy Vilkovo melletti hajótemetőben akadtak rá a megfelelő jelöltre: a kijevi Lenin Hajógyár Tripolje nevű, Artemovszk-osztályú nehézteher-szállító hajója több tucatnyi társával együtt várta a pusztulást. Ezt a hajótestet szerezték meg, és vontatták fel Komárno-Révkomáromba, ahol az ottani hajógyárban elkezdődött az újjáépítés.

A küldetés: a kultúra szabadsága

Az irányvonalat a “kultúros attitűd” határozta meg. A Hajó 2003. április 30-án nyitott meg Maceo Parker monumentális, négyórás koncertjével. A dátum azóta emblematikussá vált: egy évvel később ezen a napon csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, amit az A38 egy Európa Kiadó-koncerttel ünnepelt meg – egy évtized után az elsővel. Az A38 születésnapja meg azóta is szorosan összekapcsolódik az európaiság ünnepével.

A kezdetek óta szabad, szabadságszerető és európai helyszín vagyunk – mondja Bognár –Nem véletlen, hogy az uniós zászló is ott leng az A38-on. Én európai állampolgár is vagyok, és erre végtelenül büszke.” Ha három dolgot kellene kiemelni, akkor azt mondaná: az A38 független, kulturális, értékorientált helyszín.

Nem csak zene

Az első évben 180 program volt az A38 Hajón, 2009-ben 356 programot tartottak és 65 televíziós adást készítettek, 2017-ben pedig már 780 (!) program volt itt, 206 televíziós adással, 300 óra élő televíziós közvetítéssel, több száz órányi online streammel. Az elképesztő növekedés annak is köszönhető, hogy 2010-ben elkészült az A38 új “épülete”. Az egykori dunai teherszállító “dereglyék” formavilága előtt tisztelgő úszóművet szintén Váncza László tervezte. A funkciólista itt is hosszú volt: kiállítótér, tévéstúdió, kikötő és panorámaterasz.

2010 novemberétől kezdve az A38 Hajó végleg több lett, mint egyszerű koncerthelyszín: multifunkciós kulturális központ lett, amely nem mellékesen urbanisztikai küldetést is betölt.

Együtt

Az együttműködések kulcselemei az A38 Hajó missziójának. “Mindenkivel az együttműködésre törekszünk.” - mondja Bognár. A Hajó része a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a CAFE Budapestnek, névadója a Sziget Fesztivál legnagyobb fedett helyszínének, dolgozott együtt a Titanic Fesztivállal, állandó partnere a Fővárosi Önkormányzatnak és az Újbudai Önkormányzatnak, a Nemzeti Kulturális Alappal együttműködve működtette a Cseh Tamás/Hangfoglaló Programot, jelenleg működteti a Halmos Béla Programot.

Hatalmas segítséget nyújtottak a nemzeti kulturális intézetek: a legtöbbet talán az Osztrák Kulturális Fórum, a Goethe Intézet és a Francia Intézet, de Bognárt személyesen is baráti szálak fűzik például a Lengyel Intézethez. Szoros az együttműködés a Camoes Intézettel, a Cervantes Intézettel, a Holland Nagykövetséggel, a Cseh Centrummal, a Pro Helvetia alapítvánnyal, a British Councillal és hosszasan lehetne sorolni.

Itt érdemes végigmenni a tizenöt év legfontosabb szponzorain, együttműködő partnerein: az évek alatt az összes nagyvállalalat járt az A38-on: a Telekom, a MOL, az MVM, az OTP, a General Electric, az American Express, az Erste Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Diákhitel és így tovább. “Mindenkivel tudtunk dolgozni – szögezi le Bognár – megtanultuk, hogyan kell együttműködni empatikusan multikkal, és azt, hogy ők meddig viselik el a szabadságunkat.“