Publication/name

Válaszúton

Illés Lajos (1942–2007) zeneszerző, billentyűs, énekes. Az Illés együttes alapítója, amely az első magyar nyelven játszó, kiemelkedő jelentőségű beatzenekar volt az 1960-as, 1970-es évek hazai könnyűzenéjében.
Az Illés családi zenekarként alakult 1957-ben, és ebben Illés Lajos zongorán, testvére, Illés Károly (1944–2013) szaxofonon játszott. A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-korai-89334">korai Illés</a> a korszak ismertebb külföldi számait adta elő: dixielandet, olasz slágereket, örökzöldeket, Shadows- és Hurricanes-dalokat. Klubokban, egyetemi rendezvényeken léptek fel. Később a Budapesti Műszaki Egyetem zenekara lett az akkor már héttagúra növekedett formáció. A Sportcsarnokban 1963-ban megrendezett beatseregszemlén aranyérmet nyertek. És ettől az évtől kezdve lépett fel velük <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koncz-zsuzsa-66">Koncz Zsuzsa</a>. 1964-ben megjelent első kislemezük négy száma közül kettő Illés Lajos szerzeménye volt.
1965-ben indult az Illés kiemelkedő korszaka, amely 1973-ig tartott. A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">klasszikus Illés</a> együttesben Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs és Pásztory Zoltán voltak Illés Lajos zenésztársai. A zenekar és a magyar beat aranykorából csak néhány dalcím, amelyek Illés Lajos szerzeményei: Oh, kisleány, Miért hagytuk, hogy így legyen, Élünk és meghalunk. Ugyancsak ebben az időszakban Illés Lajos volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának is zeneszerzője (Szőke Anni balladája, Valahol egy lány, Jelbeszéd). A klasszikus Illés 1973 végén oszlott fel.
Nem sokkal ezután <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-kesoi-89341">új Illés</a> néven folytatta a zenekar, teljesen új tagokkal, köztük Serfőző Anikó énekesnővel és Jenei Szilveszter gitárossal. Megnyerték a 1977-es Metronóm’77 fesztivált, 1978-ban nagylemezzel jelentkeztek. Illés Lajos egyre inkább a zeneszerzés felé fordult és a szóló munkáira koncentrált, így 1982-ban végleg feloszlatta zenekarát. Az Illés együttesnek három korszaka volt, amelyek alatt az összetétel és a zene is változott (1957–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart.
1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma, ezen a dalait a hazai rockzene olyan kiválóságai énekelték, mint Zalatnay Sarolta, Bontovics Kati, Demjén Ferenc és Somló Tamás. 1997-ben két közös kiadványa is megjelent Szvorák Katalin énekesnővel. A Válaszúton albumon népdalfeldolgozásaikat tették közzé, Álomföldön címmel pedig magyar költők gyermekverseit zenésítették meg.
Illés Lajos a rendszerváltozás küszöbén vállalt először felesége mellett kántori szolgálatot református gyülekezetekben. Az itt kapott lelki élmények ihlették arra, hogy szerzeményeiben is hitvallást tegyen. 1991-ben mutatták be a Velünk az Isten című művét. Legtovább Kisorosziban szolgált, ahol számos nagyszabású, szintén vallásos, nemzeti ihletésű szerzeménye született: Magyar ének – Cantus Hungaricus, Betlehem csillaga. 2003-ban a Magyar Te Deum zsoltáros hangú muzsikájával köszöntötte a Kisoroszi református templom 200 éves fennállását. Két évvel későbbi alkotása a Karácsonyi Te Deum, majd betegsége miatt a befejezetlenül maradt Pünkösdi Te Deum.
Munkásságának elismeréséül – a klasszikus Illés többi tagjával együtt – 2000-ben Kossuth-díjban részesült. 2007. január 29-én hunyt el.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/illeslajosemlekturne">https://www.facebook.com/illeslajosemlekturne</a>

Illés Lajos

Lovász Irén az Alföld szülötte, Szvorák Katalin (1958) viszont a Felvidéké, és a Ghymesen kívül az egyetlen, akinek Szlovákiából komoly magyarországi hírnévre futotta. A Losoncon született és az Ipolymenti parasztvilágban felnőtt énekesnő kétszer is diadalmaskodott a szlovákiai magyarok népdalversenyén. Budapestre jött egyetemre, és előbb 1980-ban megkapta a Népművészek Ifjú Mestere címet, majd 1981-ben megnyerte a Röpülj pává!-t. A nyolcvanas-kilencvenes években több zenekarban – Vízöntő, Bekecs, Csámborgó, Hegedős – énekelt, majd 1999 tavaszán Kiss Ferenccel megalapította a Kőfaragó Együttest, és azóta gyakori vendége az Etnofon Zenei Társulásnak és az Odessa Klezmer Bandnek.
Szvorák a lemezkiadás terén igen termékeny, eddig közel két tucat önálló hanghordozót jegyez. Az első (Dalvándorlás) még 1986-ban jelent meg, a második (Iglice szívem) 1989-ben, a rendszerváltozás óta pedig gyakorlatilag évente-kétévente jön ki egy-két-három albuma. Jórészük tematikus építkezésű: megénekelte már a tavaszt, a bánatot, a jeles napokat, énekelt megzenésített verseket, Közép-Európa népeinek közös dallamkincséből egy hét lemezből álló sorozatot készített, és több hanghordozója szól a gyerekeknek.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 203.
Kapcsolat:
<a href="https://www.szvorakkatalin.hu/">https://www.szvorakkatalin.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100032495606936">https://www.facebook.com/profile.php?id=100032495606936</a>

Kapcsolatok

Illés Lajos

Szvorák Katalin